Tőkei Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tőkei Ferenc
Életrajzi adatok
Született 1930. október 3.
Budapest
Elhunyt 2000. augusztus 13. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárság magyar magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület irodalom-, filozófiatörténet, sinológia
Kutatási terület a régi kínai irodalom és filozófia története, az ázsiai termelési mód marxista vizsgálata
Tudományos fokozat a nyelvtudomány kandidátusa (1956)
az irodalomtudomány doktora (1965)
Munkahelyek
ELTE BTK Kelet-ázsiai és Belső-ázsiai Tanszék (1990-től) egyetemi tanár
MTA Orientalisztika Munkaközösség vezetője
Akadémiai tagság az MTA rendes tagja (1985)

Tőkei Ferenc (Budapest, 1930. október 3. – Budapest, 2000. augusztus 13.) sinológus, irodalom- és filozófiatörténész, műfordító. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. (Kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Dù Kèyì, magyar népszerű átírás: Tu Ko-ji, hagyományos kínai: 杜克義; egyszerűsített kínai: 杜克义.)

Élete és munkássága[szerkesztés]

Gyermek- és kamaszkorát az akkor még önálló Rákoshegyen töltötte. Katolikus családból származott, a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Középiskola után felvették az ELTE bölcsész karára, kínai és tibeti szakra. Már gimnáziumi évei alatt érdeklődni kezdett a marxizmus iránt, nagy hatással voltak rá Lukács György művei. Így a sinológiai tanulmányai mellett érdeklődése fokozatosan a filozófia felé is fordult. 1953-ban szerezte meg a diplomáját, majd 1956-ban a nyelvtudományok kandidátusa, 1965-ben az irodalomtudomány doktora lett.

1956-ban az Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumban dolgozott, ahol megválasztották a Forradalmi Bizottság elnökének. A forradalom leverése után fegyelmit kapott, elhagyta a múzeumot, és lektor lett az Európa Könyvkiadónál. Itt kezdeményezte a kínai és más keleti könyvek kiadását, közreműködött szerkesztésükben, fordításukban, ezzel munkát adva az akkor betiltott költők jó részének. Mivel a marxizmus továbbra is érdekelte, jelentkezett párttagnak az MSZMP-be, ahová többszöri próbálkozás után végül 1962-ben vették fel. 1988-ban megválasztották a KB tagjának. Az MSZMP felbomlásáig eltelt egy év végleg meggyőzte arról, hogy nem való neki az aktív politika.

A hatvanas években nagy érdeklődéssel fordult a marxista történetfilozófia egyes kérdéseihez. Különösen jelentős eredményeket ért el az ázsiai termelési mód kutatása terén. Ezzel kapcsolatos 1965-ös tanulmánykötete (Az „ázsiai termelési mód” kérdéseihez) jelentős nemzetközi visszhangot kapott. 1967-től az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa, 19691972 között az igazgatója. 19711990 között az ELTE filozófiai, 1990-től haláláig a sinológiai tanszék egyetemi tanára. 19721994 között az MTA Orientalisztika Munkaközösségének vezetője. 1973-tól az MTA levelező, 1985-től rendes tagja.

Tudományos műveit – a külföldi folyóiratok mellett – nagyrészt az Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae közölte.

2005. október 15-én, születésének 75., halálának 5. évfordulójának alkalmából emlékülést rendeztek tiszteletére Pekingben, ahol a felszólalók főleg a kínai kultúra magyarországi fordításában, megismertetésében betöltött szerepét méltatták.

2005-ben a Kossuth Kiadó útjára indította Tőkei Ferenc életműsorozatát.

Díjai[szerkesztés]

  • 1970Állami Díj II. fokozat – Tudományos munkásságáért, különös tekintettel Az ázsiai termelési mód kérdéséhez című könyvéért.
  • 1986SZOT-díj

Főbb művei[szerkesztés]

  • 1959A kínai elégia születése
  • 1959 – Dalok könyve (szerkesztő)
  • 1960A kínai irodalom rövid története (Miklós Pál társszerzővel)
  • 1965 – Az „ázsiai termelési mód” kérdéséhez (hat nyelven)
  • 19621967Kínai filozófia. Ókor I–III.
  • 1967 – Műfajelmélet Kínában a III–VI. században
  • 1968A társadalmi formák elméletéhez (négy nyelven)
  • 1968 – A Sárkánykirály palotája (mesék, válogatta)
  • 1969Antikvitás és feudalizmus
  • 1970Vázlatok a kínai irodalomról
  • 1973 – A szépség szíve. Régi kínai esztétikai írások (szerkesztő)
  • 1974Sinológiai műhely
  • 1974A szocializmus dialektikájához
  • 1977A társadalmi formák marxista elméletének néhány kérdése
  • 1983Őstársadalmak és államalakulatok (szerkesztő)
  • 1984Kortársunk-e Marx?
  • 1989Primitive Society and Asiatic Mode of Production
  • 1993Kínai buddhista filozófia
  • 1994A tibeti buddhista filozófia
  • 1994 – Konfuciusz: Beszélgetések és mondások
  • 1997Kínai szofisztika és logika
  • 1994-1999Kínai–magyar könyvek (kétnyelvű sorozat; kilenc kötet szerkesztése, fordítása)

Műfordításai[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]