Tőkei Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tőkei Ferenc
Életrajzi adatok
Született 1930. október 3.
Budapest
Elhunyt 2000. augusztus 13. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárság magyar magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület irodalom-, filozófiatörténet, sinológia
Kutatási terület a régi kínai irodalom és filozófia története, az ázsiai termelési mód marxista vizsgálata
Tudományos fokozat a nyelvtudomány kandidátusa (1956)
az irodalomtudomány doktora (1965)
Munkahelyek
ELTE BTK Kelet-ázsiai és Belső-ázsiai Tanszék (1990-től) egyetemi tanár
MTA Orientalisztika Munkaközösség vezetője
Akadémiai tagság az MTA rendes tagja (1985)

Tőkei Ferenc (Budapest, 1930. október 3. – Budapest, 2000. augusztus 13.) sinológus, irodalom- és filozófiatörténész, műfordító. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. (Kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Dù Kèyì, magyar népszerű átírás: Tu Ko-ji, hagyományos kínai: 杜克義; egyszerűsített kínai: 杜克义.)

Élete és munkássága[szerkesztés]

Gyermek- és kamaszkorát az akkor még önálló Rákoshegyen töltötte. Katolikus családból származott, a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Középiskola után felvették az ELTE bölcsész karára, kínai és tibeti szakra. Már gimnáziumi évei alatt érdeklődni kezdett a marxizmus iránt, nagy hatással voltak rá Lukács György művei. Így a sinológiai tanulmányai mellett érdeklődése fokozatosan a filozófia felé is fordult. 1953-ban szerezte meg a diplomáját, majd 1956-ban a nyelvtudományok kandidátusa, 1965-ben az irodalomtudomány doktora lett.

1956-ban az Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumban dolgozott, ahol megválasztották a Forradalmi Bizottság elnökének. A forradalom leverése után fegyelmit kapott, elhagyta a múzeumot, és lektor lett az Európa Könyvkiadónál. Itt kezdeményezte a kínai és más keleti könyvek kiadását, közreműködött szerkesztésükben, fordításukban, ezzel munkát adva az akkor betiltott költők jó részének. Mivel a marxizmus továbbra is érdekelte, jelentkezett párttagnak az MSZMP-be, ahová többszöri próbálkozás után végül 1962-ben vették fel. 1988-ban megválasztották a KB tagjának. Az MSZMP felbomlásáig eltelt egy év végleg meggyőzte arról, hogy nem való neki az aktív politika.

A hatvanas években nagy érdeklődéssel fordult a marxista történetfilozófia egyes kérdéseihez. Különösen jelentős eredményeket ért el az ázsiai termelési mód kutatása terén. Ezzel kapcsolatos 1965-ös tanulmánykötete (Az „ázsiai termelési mód” kérdéseihez) jelentős nemzetközi visszhangot kapott. 1967-től az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa, 19691972 között az igazgatója. 19711990 között az ELTE filozófiai, 1990-től haláláig a sinológiai tanszék egyetemi tanára. 19721994 között az MTA Orientalisztika Munkaközösségének vezetője. 1973-tól az MTA levelező, 1985-től rendes tagja.

Tudományos műveit – a külföldi folyóiratok mellett – nagyrészt az Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae közölte.

2005. október 15-én, születésének 75., halálának 5. évfordulójának alkalmából emlékülést rendeztek tiszteletére Pekingben, ahol a felszólalók főleg a kínai kultúra magyarországi fordításában, megismertetésében betöltött szerepét méltatták.

2005-ben a Kossuth Kiadó útjára indította Tőkei Ferenc életműsorozatát.

Díjai[szerkesztés]

  • 1970Állami Díj II. fokozat – Tudományos munkásságáért, különös tekintettel Az ázsiai termelési mód kérdéséhez című könyvéért.
  • 1986SZOT-díj

Főbb művei[szerkesztés]

  • 1959A kínai elégia születése
  • 1959 – Dalok könyve (szerkesztő)
  • 1960A kínai irodalom rövid története (Miklós Pál társszerzővel)
  • 1965 – Az „ázsiai termelési mód” kérdéséhez (hat nyelven)
  • 19621967Kínai filozófia. Ókor I–III.
  • 1967 – Műfajelmélet Kínában a III–VI. században
  • 1968A társadalmi formák elméletéhez (négy nyelven)
  • 1968 – A Sárkánykirály palotája (mesék, válogatta)
  • 1969Antikvitás és feudalizmus
  • 1970Vázlatok a kínai irodalomról
  • 1973 – A szépség szíve. Régi kínai esztétikai írások (szerkesztő)
  • 1974Sinológiai műhely
  • 1974A szocializmus dialektikájához
  • 1977A társadalmi formák marxista elméletének néhány kérdése
  • 1983Őstársadalmak és államalakulatok (szerkesztő)
  • 1984Kortársunk-e Marx?
  • 1989Primitive Society and Asiatic Mode of Production
  • 1993Kínai buddhista filozófia
  • 1994A tibeti buddhista filozófia
  • 1994 – Konfuciusz: Beszélgetések és mondások
  • 1997Kínai szofisztika és logika
  • 1994-1999Kínai–magyar könyvek (kétnyelvű sorozat; kilenc kötet szerkesztése, fordítása)

Műfordításai[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]