Rákoshegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákoshegy
A rákoshegyi evangélikus templom
A rákoshegyi evangélikus templom
Egyéb elnevezés: Hegy
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XVII.
Alapítás éve 1892
Városhoz csatolás 1950
Irányítószám 1174
Népesség
Teljes népesség 9799 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Rákoshegy (Budapest)
Rákoshegy
Rákoshegy
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 05″, k. h. 19° 14′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 05″, k. h. 19° 14′ 38″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoshegy témájú médiaállományokat.

Rákoshegy egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének része.

Fekvése[szerkesztés]

  • Rákoskeresztúrtól délre található.
  • Határai: Széchenyi utca a Táncsics Mihály utcától - Ferihegyi út - Ásvány utca - a MÁV újszászi vonala - Budapest főváros határa - a XVII. és a XVIII. kerület közigazgatási határa - a X. és a XVII. kerület közigazgatási határa - a MÁV újszászi vonala - Táncsics Mihály utca - a Táncsics Mihály utca és Flamingó utca közötti telkek belső határvonala a Flamingó közig - 578. utca a Táncsics Mihály utcáig.

Részei[szerkesztés]

  • Felső-rákoshegy
  • Alsó-rákoshegy
  • Zsuzsanna-telep
  • Helikopter lakópark
  • Nagyhangács (Orgoványi u.)

Története[szerkesztés]

A terület a 20. század elejéig Rákoskeresztúrhoz tartozott és a Podmaniczky család tulajdonában volt. 1890-ben kezdődtek a parcellázások, miután a család a majd az egész „rákosokra” kiterjedő itteni birtokukat vállalkozóknak adták el. A mai Rákoshegy területét Fuchs Ignác vette meg, 1892-ben épült fel az első ház, feleségéről Zsuzsánna-telepnek nevezte el. A parcellázott házhelyek nagyon olcsók voltak, Rákoshegy gyorsan benépesült. Hamarosan vasúti megállóhely is létesült Rákoskeresztúr-Kavicsbánya néven, de 1913. május 1-jétől a vasúti menetrendben már Rákoshegy volt a neve. A lakosság gyors növekedése szükségessé tette egy iskola megnyitását, 1908-ban kezdődött meg a tanítás Tóth Terézia magániskolájában. Rákoshegy 1921-ben (1922. január 1-jei hatállyal) különvált Rákoskeresztúrtól és önálló nagyközséggé alakult. 1937 májusában dr. Haász István tábori püspök szentelte fel az Irsy László[2] építész tervei alapján épült templomot Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére.

  • Rákoshegyet 1950. január 1-jével – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
  • Rákoshegy legújabb része a Helikopter lakópark, amelynek területét 2003-ban parcellázták fel.

Látnivalók[szerkesztés]

Az 1900-as évek első felében a település lakói úgy döntöttek, hogy vízvezetéket építenek. Az akkori Kossuth Lajos utcában (ma Kép utca) épült fel a 35 méter magas víztorony s az utcákban kiépült a vízvezeték, melyet még az első világháborút megelőzően, 1912-ben üzembe helyeztek.
A vasbeton-szerkezetű víztorony 240 m³-es tartályának alja az utca szintje felett 25 méterrel van, így a torony átlag három bar nyomást biztosított a vezetékben. A város fejlődése során megnövekedett igényt ez a nyomás már nem tudta ellátni, ezért az akkor már állami tulajdonban lévő víztorony kezelője, a Fővárosi Vízművek Vállalat úgy döntött, hogy a Rákospatak partján új, erősebb szivattyúkat telepít, s gépi erővel biztosítja a (6-10 baros) víznyomást. A toronyra ezt követően már nem volt szükség…
A magára hagyott víztorony a Rákoshegyi Polgári Kör javaslatára ismét a helyi Önkormányzat tulajdonába került. A polgári kör pályázati úton elnyert összegből újjáépítette a tartály alatti faszerkezetű pódiumot, s így a nagyközönség számára is megnyithatta a tornyot. Az utcaszinttől 20 méter magasan lévő pódiumról páratlan körpanoráma tárul annak szeme elé, aki vállalja, hogy a 106 csigalépcsőfokon felkapaszkodik a kilátóteraszhoz.
1995-ben az 50/1995. számú rendelettel helyileg védett műemlékké nyilvánították.
A katolikus templom
  • Katolikus templom (1934-1937) (1174 Bp. Kép u. 15.)
Rákoskeresztúrhoz tartozott egyházilag. Kezdetben télen az óvodában miséztek, nyáron pedig a kertben. Toldy Lászlóné 1924-ben alapítványt tett templomépítés céljára. Az alapítvány összege 100 ezer korona volt. Templomát Irsy László építész-tanár tervezte. Alapkövét 1934-ben helyezték el és 1937 májusában Dr. Haász István tábori püspök szentelte fel. (660 m²). A templomot építő plébános Dr. Béky László esperes a templomszentelést már nem érhette meg. Egy hónappal az ünnepség előtt hunyt el, emlékét a templomkertben a szentély mögötti feszület talapzatán látható márványtábla őrzi. A híveket ekkor még Rákoskeresztúr gondozta lelkileg az utód, Richter József keresztúri plébános vezetésével. 1941-ben alakult meg az önálló lelkészség, majd pedig 1948-tól plébánia lett.
(hivatalos nevén: Erdős Renée Ház, Kiállítóterem és Helytörténeti Gyűjtemény) kulturális intézmény, amely Erdős Renée írónő egykori lakóházában van Rákoshegyen. Eredeti formájában látható az írónő dolgozószobája. Az írónő 1927-től 1944-ig lakott a házban, amely ma állandó helytörténeti kiállítása mellett időszaki művészeti kiállításoknak a helyszíne.
A ház falán az írónő halálának 50. évfordulóján, 2006. július 9-én emléktáblát helyeztek el.

A Helikopter lakópark[szerkesztés]

  • 2003-tól folyamatosan kiépül a Helikopter lakópark, amely Rákoshegy korábbi részeitől nyugatra található, a MÁV újszászi vonalától és a vele párhuzamosan futó Helikopter úttól délre, a Helikopter út - Újmajori utca - Magyar szárnyak dűlő és a Svachulay Sándor utca közötti, addig beépítetlen területen. A lakópark az Örs vezér teréről illetve Rákoshegyről a 168E autóbusszal közelíthető meg, Rákosligetről, Rákoskeresztúrról, Rákoshegyről, a XV. és a XVI. kerületből pedig a 46-os busszal.
  • A lakópark közterületeinek mai elnevezései a repüléshez kötődnek, nemcsak a helikopterre való utalással, hanem annak az emlékére is, hogy a magyar repülés őstörténete innen néhány kilométerre, a mai Fehér út - kerepesi út - Keresztúri út közötti területen, az akkori Rákos-mezőn játszódott le.
  • A XVII. kerületi Kisokos 2004/2. számának térképmelléklete tanúskodik arról, hogy eredetileg más utcanevek merültek fel, eltérő elrendezésben. Ezek zárójelben állnak a mai utcanevek mögött. A Sarkcsillag utca nem valósult meg.
  • Pilótákról elnevezett utcák
    • Csermely Károly utca, (Mikroszkóp utca)
    • Dedics Ferenc utca, (Szobrász utca)
    • Dobos István utca, (Szögmérő utca)
    • Horváth Ernő utca, (Tájoló utca)
    • Koch Aladár utca, (Mikroszkóp utca)
    • Kutassy Ágoston utca, (Bereniké utca)
    • Kvasz András utca, (Ikrek utca)
    • Lányi Antal utca, (Bereniké utca)
    • Létai András utca, (Zsiráf utca)
    • Minár Gyula utca,
    • Risztics János utca, (Korona utca)
    • Surányi Ferenc utca,
    • Svachulay Sándor utca, (Göncölszekér utca)
    • Takács Sándor utca, (Ingaóra utca)
    • Thorotzkai Péter gróf utca,
    • Wéber Károly utca,
    • Zsemlye Elemér utca.
  • A repüléshez kapcsolódó egyéb utcanevek:
    • Aranykoszorú köz, (Ikrek köz),
    • Csillagmotor köz, (Korona köz)
    • Gyémántkoszorú köz,
    • Légcsavar köz,
    • Magyar szárnyak dűlő, (Bika dűlő)
    • Monoplán köz,
    • Ősrepülő utca, (Androméda utca)
    • Rákosmezei repülők útja (Szíriusz utca)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoshegy témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 346. o. ISBN 963-05-6411-4
  • Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter kiadó ISBN 963-9469-06-8
  • XVII. kerületi Kisokos 2004/3. sz. térképmelléklete