Akadémiaújtelep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Akadémiaújtelep
Pegazus-szobor a Pesti úton
Pegazus-szobor a Pesti úton
Egyéb elnevezés: Újtelep
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XVII.
Alapítás éve 1950-es évek
Irányítószám 1173
Népesség
Teljes népesség 2895 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Akadémiaújtelep (Budapest)
Akadémiaújtelep
Akadémiaújtelep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 53″, k. h. 19° 13′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 53″, k. h. 19° 13′ 10″

Akadémiaújtelep Budapest egyik városrésze a XVII. kerületben.

Története[szerkesztés]

A terület tulajdonosának, gróf Vigyázó Sándornak (kinek 1873-ban Podmaniczky Zsuzsannával kötött házassága révén került birtokába) fia, Ferenc utód nélkül halt meg. Ő a birtokait, valamint értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Az oldalági örökösök pereinek lezárása után került csak ténylegesen az MTA tulajdonába. A mezőgazdasági területeket az Akadémia két részre osztotta és felparcelláztatta, így alakítva ki az 1930-as években Rákoskeresztúr részeként a családi házas Régiakadémiatelepet, majd 1950. január 1. után, már Nagy-Budapest részeként a szintén kizárólag családi házas Akadémiaújtelepet. Önálló település sohasem volt.

Akadémiaújtelep térképe az 525. téren kihelyezett táblán

Két fő érdekessége van; az egyik, hogy összes utcáját, illetve a központjában elhelyezkedő teret (525. tér) az 500-tól 545-ig tartó sorszámokkal illették, a másik, hogy a négyzethálós elrendezés helyett egyedi koncepció mentén rajzolták meg az utcaszerkezetét, közepén egy központi teret kialakítva.

Nyugati végén található Pest város és Rákoskeresztúr határköve, melyet a rajta található felirat szerint 1738-ban emeltek. A kerületrész keleti végében, a 48-as Hősök Terén egy szerény emlékmű őrzi az 1848–49-es forradalom és szabadságharc környékbeli csatáiban elesettek emlékét.

Fekvése[szerkesztés]

Határkő a Pesti úton (Rákoskeresztúr és Pest egykori határán)

Nyugatról Budapest X. kerülete, délről a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal, míg északról a Pesti út, illetve a mellette futó Budapest–Hatvan-vasútvonal határolja. Keletről Rákoskeresztúrral van egybeépítve, melynek részét képezte egészen Nagy-Budapest létrejöttéig. Szintén kelet felől szegélyezi Madárdomb, melytől egy széles közpark, a 48-as Hősök Tere választja el.

Határai a Pesti út a X. és XVII. kerület határától az 513. utca, a MÁV Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonala és a X. és XVII. kerület közigazgatási határa a Pesti útig.

Források, külső hivatkozások[szerkesztés]