Erdős Renée

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdős Renée
Erdős Renée.png
Élete
Született 1879. május 7.
Érseklél
Elhunyt 1956. július 9. (77 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza
Erdős Renée aláírása
Erdős Renée aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdős Renée témájú médiaállományokat.
Egykori otthona Rákoshegyen
Sírja az Új köztemetőben (29/1-1-81.)

Erdős Renée (eredeti nevén: Ehrental Regina) (Érseklél, 1879. május 7.Budapest, 1956. július 9.) író, költő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felvidéki, sokgyermekes szegény magyar zsidó családban született. Győri és budapesti iskolaévei után színésznőnek tanult a fővárosban, ám tanulmányait hamarosan megszakította. Első verseivel A Hét költőjeként indult, s a női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be. A kritika várakozásaival ellentétben, nem a tartózkodó leányi báj, hanem a nő szerelmi vágyának megéneklésével aratott sikert, s vívta ki a századforduló némely korifeusának haragját. Regényeit ifjú lányok csak titokban olvasták, s a közvélemény nemsokára mint a legerotikusabb magyar írónőt tartotta számon. Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, akárcsak Bródy Sándorra, akinek évekig a szeretője volt. A családos – és csapodár – Bródyval való szakítása után egy olaszországi kolostorba vonult vissza, miután katolikus hitre tért. Ezt követően írásaira a misztikus erotikus atmoszféra volt jellemző. 1913-ban feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, akitől két gyereke született, 1918-ban elváltak. Erdős Renée volt az első nő a magyar irodalomban, aki meg tudott élni alkotómunkásságából.

1944-ig Rákoshegyen lakott. Egykori lakóháza, az Erdős Renée Ház ma kiállítóterem és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Leányálmok (versek, 1899)
  • Versek (1902)
  • Aranyveder (versek, 1910)
  • János tanítvány (színmű, 1911)
  • Sibyllák könyve (versek, 1918)
  • Ősök és ivadékok (regény I-IV., 19201929)
  • Egy perccel alkonyat előtt (versek, 1921)
  • Santerra bíboros (regény, 1922)
  • Római levelek (1922)
  • A nagy sikoly (regény, 1923)
  • Assisibeli zsoldos (színmű, 1923)
  • Báró Herczfeld Clarisse (regény, 1926)
  • Lavinia Tarsin házassága (regény, 1927)
  • Az indiai vendég (regény, 1929)
  • Brüsszeli csipke (regény, 1930)
  • Emlékeim (1931)
  • Hajnali hegedűszó (regény, 1933)
  • Összegyűjtött művei (1933)
  • Árgirus (regény, 1937)
  • Szemünk fénye (regény, 1939)
  • Édes Rosamunda(regény, 1941)
  • Lysias (regény – Réz Bálint álnéven, 1943)
  • A csukott kert (versek, 1945)
  • Gránátvirág (regény, 1945)
  • Antinous: Egy szerelmes nyár története (regény, posztumusz kiadás, 1990)
  • Sába királynője (regény - Réz Bálint álnéven) Palladis Rt., Pengős könyvek, 1935-39
  • Számos írás a Temesvári Hírlap 1927–1930 évfolyamaiban

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]