Lesznai Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lesznai Anna
Lesznai Anna1.jpg
Élete
Született 1885. január 3.
Alsókörtvélyes,
Elhunyt 1966. október 2. (81 évesen)
New York,
Nemzetiség magyar
Házastársa
Gyermekei Andrew Jaszi
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesznai Anna témájú médiaállományokat.
A Nyugat címlapja, Lesznai Anna verseivel
Lesznai Anna sírja Budapesten. Kerepesi temető: 20/1-1-78.

Zempléni Lesznai Anna (szül. Moscovitz Amália, innen a barátai által használt Máli beceneve) (Alsókörtvélyes, 1885. január 3.New York, 1966. október 2.) magyar költő, író, grafikus, iparművész, a Nyolcak vendégtagja.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Moscovitz Geyza földbirtokos volt. Gyermekkora élményvilága egész életében elkísérte, apja birtokán a parasztasszonyoktól tanulta meg a népi hímzést, majd iparművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten Bihari Sándor, Párizsban Lucien Simon tanítványaként. Unokatestvére, Hatvany Lajos helyezte el első verseit a Nyugatnál. Első kötetére (Hazajáró versek) felfigyelt, és kritikájában méltatta Ady Endre is.

1913 és 1918 között Jászi Oszkár felesége volt.

Közel állt a Nyolcak művészeti csoporthoz, tulajdonképpen „kültag” volt. 1911-ben a csoport tárlatán folklorisztikus ornamentikájú textíliákkal szerepelt. Néhány első kiadású Ady-kötet címlapját is ő tervezte. Barátai közé tartozott Ady mellett Kaffka Margit, Balázs Béla és Lukács György. Baráti szálak fűzték a Nyugat, a Huszadik Század és a Vasárnapi Kör legjobbjaihoz.

1919-től bécsi emigrációban élt; Gergely Tibor festőművész felesége lett. 1930-ban hazatértek Budapestre. 1932-ben önálló kiállítása volt az Ernst Múzeumban.

Az 1930-as évek végén megint emigrációba kényszerült, 1939-től az Amerikai Egyesült Államokban élt. New Yorkban művészetet oktatott. Utolsó éveiben gyakran hazalátogatott.

Végakaratát teljesítve hamvait hazahozták.[1]

Munkássága[szerkesztés]

A legjobb magyar költőnők között tartják számon.[1] Lírai verseinek fő motívumai a kert, a föld, a fa, a virág, a „százkeblű lét” ősi egységét idézi. Meséskönyveit maga illusztrálta, erős hangsúlyt kap a szöveggel együtt a kép is. Önéletrajzi regénye, a Kezdetben volt a kert emlékezés és korkép egyben.[2]

Meséinek képei, könyvborítói, illusztrációi, textíliái, amelyekben a magyar népművészet dekoratív elemeit, gazdag színvilágát, derűs koloritját is alkalmazta, a magyaros szecesszió jeles képviselőjévé avatták.[2] Szecessziós stílusú textíliáit a korabeli művészeti folyóiratokban gyakran publikálták. Képzőművészeti alkotásaiból őriz műveket a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Hatvany Lajos Múzeum Hatvanban.

Irodalmi művei[szerkesztés]

  • Hazajáró versek. Költemények; Nyugat, Bp., 1909
  • A kis kék pillangó utazása (Bécs, 1913)
  • Mese a bútorokról és a kis fiúról; ill. szerző; Kner Ny., Gyoma, 1918
  • Édenkert. Versek; Kner, Gyoma, 1918
  • Eltévedt litániák; Libelli, Bécs, 1922
  • Virágos szerelem. Magyar szerelmes versek gyűjteménye; összeáll., ill. Lesznai Anna; Pantheon, Bp., 1932
  • Spätherbst in Eden. Roman (Kezdetben volt a kert); németből ford. Ernst Lorsy; Stahlberg, Karlsruhe, 1965
  • Kezdetben volt a kert. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1966
  • Köd előttem, köd utánam. Válogatott versek; utószó Hajnal Anna; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • A tervezés művészete. Előadások; ford. Néray Katalin; Népművelési Intézet–Városi Tanács V. B., Bp.–Hatvan, 1976 (Hatvany Lajos Múzeum füzetei)
  • A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban; ill. szerző; Móra, Bp., 1978 (angolul és németül is)
  • Lesznai képeskönyv. Lesznai Anna írásai, képei és hímzései; összeáll. Gergely Tibor, utószó Szabadi Judit, Vezér Erzsébet; Corvina, Bp., 1978
  • Dolgok öröme; vál., szöveggond., utószó Vezér Erzsébet; Szépirodalmi, Bp., 1985
  • Idődíszítés. Mesék és rajzok; szerk., szöveggond., tan. Szilágyi Judit, utószó Boldizsár Ildikó; Petőfi Irodalmi Múzeum–Hatvany Lajos Múzeum–Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.–Hatvan, 2007
  • Wahre Märchen aus dem Garten Eden; németre ford. Hecker András, Russy Ilka, szerk., előszó Fehéri György; Das Arsenal, Berlin, 2008
  • Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből; vál., jegyz., mellékletek Török Petra; Petőfi Irodalmi Múzeum–Hatvany Lajos Múzeum, Bp.–Hatvan, 2010
  • Kezdetben volt a kert, 1-2.; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2015 (Hágár)

Társasági tagság[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • 2016-ban szobrot állítottak az emlékére Hatvanban, születésének 130. évfordulójához kapcsolódóan (a konkrét évfordulós dátumhoz képest némileg megkésve). A Grassalkovich Művelődési Ház parkjában, október 27-én leleplezett, életnagyságú, patinázott bronzszobor Laczik Csaba szobrászművész alkotása.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Képzőművészet Magyarországon
  2. ^ a b Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1218–1219. o. ISBN 963-05-6806-3   – Csűrös Miklós szócikke alapján, OSZK MEK Irodalmi Szerkesztőség: LESZNAI Anna: életrajz és művek. 100 éves a Nyugat (2008)
  3. I. A.: Leleplezték az írónő szobrát. heol.hu, 2016. október 31. (Hozzáférés: 2016. október 31.)

Források[szerkesztés]

  • Lesznai Anna. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 28.)

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Lesznai Anna témában.
  • Lesznai Anna az Írónők a hálón 1880-1945 oldalán
  • Szilágyi Judit: A mese mint világnézet és műfaj. Lesznai Anna – mesén és túl = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 332-346. o.
  • Földes Györgyi: "Hogy engem lássál nézd meg kedves a kertet". A női én és a metafizikai én Lesznai Anna lírájában = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 347-368. o.
  • Eisemann György: Egy átlényegülés lírai beszéde. Lesznai Anna: Tavasz Isten = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 369-376. o.
  • Zsávolya Zoltán: Szövegalapzat, műfajiság, autonómia. Lesznai Anna nagyregénye mint élet(műv)ének foglalata = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 377-391.o. ISBN 978-963-9605-73-2
  • R. Bajkay Éva: Lesznai Anna kiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1976. június-július; Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 1976
  • Vezér Erzsébet: Lesznai Anna élete; Kossuth, Bp., 1979 (Nők a történelemben)
  • Török Petra: Formába kerekedett világ. Lesznai Anna művészete és hagyatéka a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban; Hatvany Múzeum, Hatvan, 2001
  • Lesznai Anna. Lesznai Anna emlékkiállítás. SZNM-SZMKM, Brämer kúria, Pozsony, 2008. január 23–április 29.; Hagyományok és Értékek Polgári Társulás–A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Pozsony, 2008
  • Meseszövés. Lesznai Anna tiszteletére írták a gyerekek; szerk. Boldizsárné Kovács Gizella; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2008
  • Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Bp., 2013
  • Zsávolya Zoltán: Elágazó ösvényen. Tanulmányok a magyar modernség női irodalmáról; Orpheusz, Bp., 2016
  • Lesznai Anna: Köd előttem, köd utánam (válogatott versek)
  • Asszonysorsok a huszadik században
  • Versei
  • Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár
  • Lesznai Anna a PORT.hu-n (magyarul)
  • PIM.hu – Életrajz
  • Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. Budapesti Ujságirók Egyesület, Bp., 1911.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001.
  • Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, Hungarian University Association, Inc, 1963.
  • Hatvani lexikon. Szerk. és írta Petheő Károly, Fazakas Zsigmondné, Kocsári Istvánné. Hatvan, Ady Endre Városi Könyvtár, 1996.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989.
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Bp., Enciklopédia, 1997.
  • Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szabó Lilla: Szlovákiai magyar könyvművészet 1918-1945. Bp., Méry Ratio, 2011.
  • Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó. 2003.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Könnyű László: Az amerikai magyar irodalom története. Szemelvényekkel. (New York, 1961)
  • Irodalmi Újság (London, Párizs); 1966/15. (S. A.)