Kaffka Margit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kaffka Margit
Székely Aladár felvétele
Székely Aladár felvétele
Élete
Született 1880. június 10.
Nagykároly , Magyar Királyság
Elhunyt 1918. december 1. (38 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Házastársa Bauer Ervin
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Fontosabb művei Színek és évek
Hangyaboly
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaffka Margit témájú médiaállományokat.
Muhi Sándor grafikus tusrajza Kaffka Margitról

Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10.[1]Budapest, 1918. december 1.) író, költő.

Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját. Indulását nemcsak Kiss József és A Hét íróköre befolyásolta, hanem – saját vallomása szerint – Szabolcska Mihály is.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Kaffka Gyula (1851–1886) főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Anyja Urai Uray Margit (1860–1934).[2] 1880. június 15-én keresztelték. Ösztöndíjasként tanult Miskolcon, a szatmári irgalmas nővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított a városban. Ezután Budapesten tanult tovább, és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. Szoros baráti kapcsolatban állt Kosztolányival, Babitscsal, Szabó Dezsővel és Balázs Bélával is.

1905. január 5-én[3] ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz. A következő évben született meg gyermekük, László. Férjét 1907-ben a Földművelődésügyi Minisztériumba helyezték, így Kaffka elszakadt az általa nem kedvelt Miskolctól, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, elváltak. Budapesten 1910–1915 között tanárként dolgozott, közben 1914. augusztus 18-án Szegeden férjhez ment Bauer Ervin elméleti biológushoz, Balázs Béla testvéréhez. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát, és csak a szépirodalomnak élt.

1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentritársadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – amelyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki.

Az I. világháború után, tizenkét éves fiával együtt a spanyolnáthajárvány áldozatává vált. December 4-én a Farkasréti temetőben helyezték őket örök nyugalomra.

Kaffka Margit sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-2-238/239. Kövesházi Kalmár Elza alkotása (1939)

Művei[szerkesztés]

  • Versek; Lampel, Bp., 1904
  • Levelek a zárdából; Lampel, Bp., 1905 (Magyar könyvtár)
  • A gondolkodók és egyéb elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1906 (Jeles elbeszélők, műírók és költők) – http://mek.oszk.hu/16600/16636/ online
  • Kaffka Margit könyve; Athenaeum, Budapest, 1906
  • Fröhlichné-Kaffka Margit: Képzelet-királyfiak. Mese; Lampel, Budapest, 1909 (Benedek Elek kis könyvtára)
  • Csendes válságok; Nyugat, Bp., 1910 http://mek.oszk.hu/04500/04566/ online
  • Költészettan. A polgári leányiskolák 4. osztálya számára; szerk. Frőhlichné Kaffka Margit, Istvánffyné-Márki Gabriella, Nagy Béla; Athenaeum, Budapest, 1910 (A polgári leányiskolák magyar nyelv és irodalmi tankönyveinek sorozata)
  • Csonka regény és novellák; Politzer, Bp., 1911 (Modern könyvtár) – http://mek.oszk.hu/16700/16724/ online
  • Tallózó évek. Versek; Nyugat, Budapest, 1911 (Nyugat könyvtár)
  • Süppedő talajon. Elbeszélések; Lampel, Bp., 1912 (Magyar könyvtár)
  • Színek és évek. Regény; Franklin, Bp., 1912
  • A Kirilláné múltja (1912)
  • Utólszor lyrán. Új versek. Anthologia a régebbi versekből; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár)
  • Mária évei. Regény; Nyugat, Bp., 1913
  • Szent Ildefonso bálja. Novellák; Tevan, Békéscsaba, 1914 (Tevan-könyvtár)
  • Két nyár. Novellák; Nyugat, Budapest, 1916 (Nyugat folyóirat könyvei)
  • Állomások. Regény; Franklin, Bp., 1917
  • Hangyaboly. Regény; Nyugat, Bp., 1917
  • Kis emberek, barátocskáim. Játékok; Pallas, Budapest, 1918
  • A révnél. Elbeszélések; Franklin, Bp., 1918
  • Az élet útján. Válogatott gyűjtemény régi és legújabb költeményeiből; Nyugat, Budapest, 1918
  • Álom. Kaffka Margit kiadatlan elbeszélései; Franklin, Budapest, 1942
  • Kaffka Margit összes versei; Franklin, Budapest, 1943
  • Babamúzeum; Ifjúsági, Budapest, 1951 (Kispajtások mesekönyve)
  • Kaffka Margit válogatott művei; vál., bev. Bodnár György, sajtó alá rend. Szücs Éva; Szépirodalmi, Budapest, 1956 (Magyar klasszikusok)
  • Lázadó asszonyok. Összegyűjtött elbeszélések, 1-2.; sajtó alá rend. Kozocsa Sándor; Szépirodalmi, Budapest, 1958
  • Hullámzó élet. Cikkek, tanulmányok; vál., bev., jegyz. Bodnár György; Szépirodalmi. Budapest, 1959
  • Kaffka Margit összes versei; sajtó alá rend., jegyz., bibliogr. Kozocsa Sándor; Magyar Helikon, Budapest, 1961 (Kis magyar múzeum)
  • Marie, a kis hajó; Móra, Budapest, 1962 (Kispajtások mesekönyve)
  • Csendes válságok. Elbeszélések; összegyűjt., szerk., utószó Kozocsa Sándor; Szépirodalmi, Budapest, 1969
  • Levelek a zárdából. Elbeszélések; Kriterion, Bukarest, 1970
  • Az élet útján. Versek, cikkek, naplójegyzetek; összegyűjt., szerk., bev., jegyz. Bodnár György; Szépirodalmi, Budapest, 1972
  • Képzelet-királyfiak; vál., szerk., utószó Győri János; Móra, Budapest, 1980
  • Mária évei; utószó Bodnár György; Bethlen, Sopron, 1994 (Kaffka Margit műveiből)
  • Mirjam és Mária. Misztikus és mitikus elbeszélések; Bethlen, Budapest, 1995 (Kaffka Margit műveiből)
  • Kaffka Margit naplói; Nap, Budapest, 2008 (Különleges könyvek)
  • A lélek stációi. Kaffka Margit válogatott levelezése; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Simon Zsuzsanna; Nap, Budapest, 2010
  • Az üvegkisasszony és más elbeszélések; szerk. Bokor Pál; Atlantic Press Kiadó, 2019

Származása[szerkesztés]

Kaffka Margit családfája
tarczafalvi Kaffka Margit

(Nagykároly, 1880. jún. 10. – Budapest, 1918. dec. 1.) író, költő

Apja:

tarczafalvi Kaffka Gyula[4] 

(Nagykároly, 1851. jún. 1. – Nagykároly, 1886. jún. 23.)

Szatmár megye tiszti főügyésze

Apai nagyapja:

tarczafalvi Kaffka Ignác 

(Nagykároly, 1826. máj. 10. – Miskolc, 1907. márc. 3.[5])

királyi táblabíró

Apai nagyapai dédapja:

tarczafalvi Kaffka Antal 

(Tarcal, 1777. okt. 19.[6]

Nagykároly, 1849)

Szatmár vármegye táblabírája

Kaffka András nemesített iparos és Krausz Barbara fia

Apai nagyapai dédanyja:

Héher Anna Genovéva 

(Nagykároly, 1785. jan. 3. –

Nagykároly, 1847. máj. 7.)

Apai nagyanyja:

Lauka Janka (Johanna) 

(Erdőd, 1830 k. –

Miskolc, 1904. szept. 13.[7])

Apai nagyanyai dédapja:

Lauka János 

(?, ? – ?, ?)

uradalmi főmérnök

Apai nagyanyai dédanyja:

Timiáry-Handl Rozália 

(?, ? – ?, ?)

Anyja:

urai Uray Margaréta Aurélia Mária 

(Nyírbátor, 1860. okt. 8.[8] – Máramaros, 1934)

Anyai nagyapja:

urai Uray Ábrahám 

(Csengerújfalu, 1833. júl. 11.[9] – ?, 1868)

segédbíró, ügyvéd

Anyai nagyapai dédapja:

urai Uray Ambrus 

(Csengerújfalu, 1794. dec. 13.[10] – Csengerújfalu, 1847)

szatmári szolgabíró, megyei főjegyző

Anyai nagyapai dédanyja:

nagyváradi Tóth Terézia 

(Gencs, 1801 – Nagykároly, 1869)

Anyai nagyanyja:

nemestóthi Szabó Emília 

(Nyírmeggyes, 1842 – Nagykároly, 1919. júl. 4.)

Anyai nagyanyai dédapja:

nemestóthi Szabó István

(?, 1806 – Nagykároly, 1861)

ügyvéd, földbirtokos

Anyai nagyanyai dédanyja:

zanati Zanathy Emília

(?, 1820 k. – Nagykároly, 1885)

Zanathy Ferenc szatmári szolgabíró és Zimányi Júlia lánya

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagykárolyi római katolikus keresztelési anyakönyv, 1880. év, 87. folyószám.
  2. (a Kaffka család genealógiáját lásd "Kaffka de Tarczafalva család":<http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords>)
  3. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. [2013. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  4. Születésének és elhunytának adatait lásd: Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit. Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának közleményei, 1980, p. 19. http://library.hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_KOZLEM_010/?pg=22&layout=s&query=SZO%3D(1886)
  5. Halotti anyakönyvi kivonata: https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP6Y-K2F?mode=g&i=242&wc=92S8-ZJQ%3A40678101%2C50177701%2C40677903%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 A kivonat szerint apja néhai Kaffka János, anyja néhai Héher Anna. Az apa keresztneve Antalról Jánosra elírva.
  6. "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XC5H-TCZ : accessed 1 March 2016), Antonius Kaska, 19 Oct 1777, Baptism; citing Tarcal, Zemplén, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 623,471.
  7. Az elhalálozásra vonatkozó forrás: Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit, Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának közleményei, 1980, p. 153. http://library.hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_KOZLEM_010/?pg=156&layout=s&query=SZO%3D(Lauka) A halotti anyakönyvi kivonat: https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPX9-96TS?i=132&owc=collection%2F1452460%2Fwaypoints&wc=92S6-PTL%3A40678101%2C50177701%2C41911701%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 Eszerint Erdődön született. Férje Kaffka Ignác. Apja néhai Lauka János, uradalmi főmérnök, Nagykároly, anyja Timiáry-Handl Rozália, Miskolc.
  8. "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCPK-SZ1 : accessed 1 March 2016), Margaretha Aurelia Maria Uray, 08 Oct 1860, Baptism; citing Nyirbátor, Szabolcs, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 623,263.
  9. "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VJRH-HV8 : accessed 1 March 2016), Abrahám Uray, 11 Jul 1833 Baptism; citing Csengerújfalu, Szatmár, Hungary, Országos Leveltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 632,129.
  10. Születési anyakönyvi kivonata: "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VJRH-44T : accessed 1 March 2016), Ambrus Uray, 13 Dec 1794 Baptism; citing Csengerújfalu, Szatmár, Hungary, Országos Leveltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 632,129. Elhunytával kapcsolatos adat: http://www.csengerujfalu.hu/?q=node/41 Archiválva 2017. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források[szerkesztés]

  • A magyar irodalom története 1905-1919. Budapest, 1965
  • Bodnár, György. Kaffka Margit. Budapest: Balassi, 2001
  • Bodnár, György. In memoriam Kaffka Margit. Színek, évek, állomások. Budapest: Nap, 2005
  • Földes, Anna. Kaffka Margit: Pályakép. Budapest: Kossuth, 1987
  • Fülöp, László. Kaffka Margit. Budapest: Gondolat, 1988
  • Horváth, Györgyi. "Női irodalom a magyar századelőn. A női irodalom szerepe Kaffka Margit Színek és évek című regényének kritikai megítélésében". Sárkányfű 4 (1999): 54–66.
  • "Kaffka de Tarcafalva család". Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. By Steven Tötösy de Zepetnek. CLCWeb: Comparative Literature and Culture (Library): <http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords>. West Lafayette: Purdue University Press, 2010. 124-26.
  • Kádár, Judit. "Feminista nézőpont az irodalomtudományban". Helikon 4 (1994): 407-16.
  • Magyar életrajzi lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967
  • A magyar irodalom története 1905-1919. Budapest, 1965
  • Nemeskürty, István, "Kaffka Margit." Diák, írj magyar éneket. A magyar irodalom története 1945-ig. Budapest: Gondolat, 1985. 2, 698-701.
  • Kárpáti, Béla. Miskolci irodalom, irodalom Miskolcon. Miskolc, 1989
  • Rolla, Margit. A fiatal Kaffka Margit. Út a révig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1983. 2 kötet.
  • Simon, Zsuzsanna, szerk. A lélek stációi. Kaffka Margit válogatott levelezése. Budapest: Nap, 2010
  • Szitár, Katalin. "A szó színei. Az emlékezés toposzai Kaffka Margit Színek és évek című regényében. Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról. Szerk. Varga Virág & Zsávolya Zoltán. Budapest: Ráció, 2009. 136-48.
  • Tötösy de Zepetnek, Steven. "Kaffka Margit prózája. Az irodalmi feminizmus kezdete Magyarországon". Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. Szerk. Imre Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit. Budapest: International Association for Hungarian Studies, 1993. 2, 1185-94.

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Kaffka Margit témában.
  • Kaffka Margit a magyar irodalom arcképcsarnokában
  • A magyar irodalom története
  • Kaffka Margit összes költeménye
  • Kaffka Margit regényei
  • Kaffka Margit művei a Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadónál
  • Kaffka linkgyűjtemény
  • Regényei műfordításokban Bábel Web Antológia
  • Bánhegyi Jób: Kaffka Margit; s.n., Pannonhalma, 1932 (A Pannonhalmi Szemle könyvtára)
  • Dénes Tibor: Kaffka Margit; Danubia, Pécs–Bp., 1932
  • Radnóczi Miklós (Radnóti Miklós): Kaffka Margit művészi fejlődése; Magyar Irodalomtörténeti Intézet, Szeged, 1934 (Értekezések a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetéből)
  • Ágoston Julián: Kaffka Margit; Heinrich Ny., Bp., 1934
  • Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit; MTA Könyvtár, Bp., 1981 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei)
  • Dávid Katalin Zsuzsanna: Színek és ének. Kaffka Margit nárcisztikus hősnői; magánkiad., Szeged, 1994
  • Csetriné Lingvay Klára: Pályaképek. Szendrey Júlia, Podmaniczky Júlia, Kaffka Margit; Kriterion, Kolozsvár, 2004
  • A Te színed előtt. Kaffka Margit szerelmei; szerk. Borgos Anna; Holnap, Bp., 2006 (Szerelmes magyar írók)
  • Tötösy de Zepetnek, Steven. "Kaffka's (1880-1918) Life Writing and Objection to the War." CLCWeb: Comparative Literature and Culture 17.3 (2015): http://dx.doi.org/10.7771/1481-4374.2912
  • Tötösy de Zepetnek, Steven. "Kaffka Margit prózája. Az irodalmi feminizmus kezdete Magyarországon" ("The Prose of Margit Kaffka: The Dawn of Feminism in Hungarian Literature"). Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon (Pregrina-tions Old and New: Hungarians Abroad and Foreigners in Hungary). Ed. Imre Békési, József Jankovics, László Kósa, and Judit Nyerges. Budapest: International Association for Hungarian Studies, 1993. Vol. 2, 1185-94.