Kaffka Margit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaffka Margit
Kaffka Margit Székely Aladár fényképén
Kaffka Margit Székely Aladár fényképén
Élete
Született 1880. június 10.
Nagykároly
Elhunyt 1918. december 1. (38 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Fontosabb művei Színek és évek
Hangyaboly
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaffka Margit témájú médiaállományokat.
Muhi Sándor grafikus tusrajza Kaffka Margitról

Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10.[1]Budapest, 1918. december 1.) író, költő.

Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony”nak nevezte, a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját. Indulását nemcsak Kiss József és A Hét íróköre befolyásolta, hanem – saját vallomása szerint – Szabolcska Mihály is.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Kaffka Gyula (1851-1886) főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Anyja Urai Uray Margit (1860-1934).[2] 1880. június 15-én keresztelték. Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmasnővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon. Ezután Budapesten tanult tovább és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. Szoros baráti kapcsolatban állt Kosztolányival, Babitscsal, Szabó Dezsővel, és Balázs Bélával is.

1905. január 5-én[3] ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz. A következő évben született meg gyermekük, László. Férjét 1907-ben a Földművelődésügyi Minisztériumba helyezték, így Kaffka elszakadt az általa nem kedvelt Miskolctól, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, ezért elváltak. Budapesten 1910–1915 között tanárként dolgozott, közben 1914. augusztus 18-án Szegeden férjhez ment Bauer Ervin elméleti biológushoz, Balázs Béla testvéréhez. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát és csak a szépirodalomnak élt.

1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – melyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki.

Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnátha járvány áldozatává vált.

Kaffka Margit sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-2-238/239. Kövesházi Kalmár Elza alkotása (1939)

Művei[szerkesztés]

  • Versek (1903)
  • Levelek a zárdából (naplóregény, 1904)
  • A gondolkodók és egyéb elbeszélések (elbeszéléskötet, 1906)
  • Képzelet-királyfiak (meseregény, 1909)
  • Csendes válságok (elbeszéléskötet, 1910)
  • Csonka regény és novellák (elbeszéléskötet, 1911)
  • Tallózó évek (verskötet, 1911)
  • Utolszor a lyrán (verskötet, 1912)
  • Süppedő talajon (elbeszéléskötet, 1912)
  • Színek és évek (regény, 1912)
  • Mária évei (regény, 1913)
  • Szent Ildefonso bálja (elbeszéléskötet, 1914)
  • Két nyár (regények, 1916)
  • Állomások (regény, 1917)
  • Hangyaboly (regény, 1917)
  • Kis emberek barátocskáim (ifjúkori írások, 1918)
  • Az élet útján (verskötet, 1918)
  • A révnél (elbeszéléskötet, 1918)

Származása[szerkesztés]

Kaffka Margit családfája
tarczafalvi Kaffka Margit

(Nagykároly, 1880. jún. 10. – Budapest, 1918. dec. 1.) író, költő

Apja:

tarczafalvi Kaffka Gyula[4] 

(Nagykároly, 1851. jún. 1. – Nagykároly, 1886. jún. 23.)

Szatmár megye tiszti főügyésze

Apai nagyapja:

tarczafalvi Kaffka Ignác 

(Nagykároly, 1826. máj. 10. – Miskolc, 1907. márc. 3.[5])

királyi táblabíró

Apai nagyapai dédapja:

tarczafalvi Kaffka Antal 

(Tarcal, 1777. okt. 19.[6]

Nagykároly, 1849)

Szatmár vármegye táblabírája

Kaffka András nemesített iparos és Krausz Barbara fia

Apai nagyapai dédanyja:

Héher Anna Genovéva 

(Nagykároly, 1785. jan. 3. –

Nagykároly, 1847. máj. 7.)

Apai nagyanyja:

Lauka Janka (Johanna) 

(Erdőd, 1830 k. –

Miskolc, 1904. szept. 13.[7])

Apai nagyanyai dédapja:

Lauka János 

(?, ? – ?, ?)

uradalmi főmérnök

Apai nagyanyai dédanyja:

Timiáry-Handl Rozália 

(?, ? – ?, ?)

Anyja:

urai Uray Margaréta Aurélia Mária 

(Nyírbátor, 1860. okt. 8.[8] – Máramaros, 1934)

Anyai nagyapja:

urai Uray Ábrahám 

(Csengerújfalu, 1833. júl. 11.[9] – ?, 1868)

segédbíró, ügyvéd

Anyai nagyapai dédapja:

urai Uray Ambrus 

(Csengerújfalu, 1794. dec. 13.[10] – Csengerújfalu, 1847)

szatmári szolgabíró, megyei főjegyző

Anyai nagyapai dédanyja:

nagyváradi Tóth Terézia 

(Gencs, 1801 – Nagykároly, 1869)

Anyai nagyanyja:

nemestóthi Szabó Emília 

(Nyírmeggyes, 1842 – Nagykároly, 1919. júl. 4.)

Anyai nagyanyai dédapja:

nemestóthi Szabó István

(?, 1806 – Nagykároly, 1861)

ügyvéd, földbirtokos

Anyai nagyanyai dédanyja:

zanati Zanathy Emília

(?, 1820 k. – Nagykároly, 1885)

Zanathy Ferenc szatmári szolgabíró és Zimányi Júlia lánya

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagykárolyi római katolikus keresztelési anyakönyv, 1880. év, 87. folyószám.
  2. (a Kaffka család genealógiáját lásd "Kaffka de Tarczafalva család":<http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords>)
  3. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
  4. Születésének és elhunytának adatait lásd: Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit. Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának közleményei, 1980, p. 19. http://library.hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_KOZLEM_010/?pg=22&layout=s&query=SZO%3D(1886)
  5. Halotti anyakönyvi kivonata: https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP6Y-K2F?mode=g&i=242&wc=92S8-ZJQ%3A40678101%2C50177701%2C40677903%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 A kivonat szerint apja néhai Kaffka János, anyja néhai Héher Anna. Az apa keresztneve Antalról Jánosra elírva.
  6. "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XC5H-TCZ : accessed 1 March 2016), Antonius Kaska, 19 Oct 1777, Baptism; citing Tarcal, Zemplén, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 623,471.
  7. Az elhalálozásra vonatkozó forrás: Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit, Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának közleményei, 1980, p. 153. http://library.hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_KOZLEM_010/?pg=156&layout=s&query=SZO%3D(Lauka) A halotti anyakönyvi kivonat: https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPX9-96TS?i=132&owc=collection%2F1452460%2Fwaypoints&wc=92S6-PTL%3A40678101%2C50177701%2C41911701%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 Eszerint Erdődön született. Férje Kaffka Ignác. Apja néhai Lauka János, uradalmi főmérnök, Nagykároly, anyja Timiáry-Handl Rozália, Miskolc.
  8. "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCPK-SZ1 : accessed 1 March 2016), Margaretha Aurelia Maria Uray, 08 Oct 1860, Baptism; citing Nyirbátor, Szabolcs, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 623,263.
  9. "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VJRH-HV8 : accessed 1 March 2016), Abrahám Uray, 11 Jul 1833 Baptism; citing Csengerújfalu, Szatmár, Hungary, Országos Leveltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 632,129.
  10. Születési anyakönyvi kivonata: "Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:VJRH-44T : accessed 1 March 2016), Ambrus Uray, 13 Dec 1794 Baptism; citing Csengerújfalu, Szatmár, Hungary, Országos Leveltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 632,129. Elhunytával kapcsolatos adat: http://www.csengerujfalu.hu/?q=node/41

Források[szerkesztés]

  • A magyar irodalom története 1905-1919. Budapest, 1965.
  • Bodnár, György. Kaffka Margit. Budapest: Balassi, 2001.
  • Bodnár, György. In memoriam Kaffka Margit. Színek, évek, állomások. Budapest: Nap, 2005.
  • Földes, Anna. Kaffka Margit: Pályakép. Budapest: Kossuth, 1987.
  • Fülöp, László. Kaffka Margit. Budapest: Gondolat, 1988.
  • Horváth, Györgyi. "Női irodalom a magyar századelőn. A női irodalom szerepe Kaffka Margit Színek és évek című regényének kritikai megítélésében". Sárkányfű 4 (1999): 54–66.
  • "Kaffka de Tarcafalva család". Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. By Steven Tötösy de Zepetnek. CLCWeb: Comparative Literature and Culture (Library): <http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords>. West Lafayette: Purdue University Press, 2010. 124-26.
  • Kádár, Judit. "Feminista nézőpont az irodalomtudományban". Helikon 4 (1994): 407-16.
  • Magyar életrajzi lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967.
  • A magyar irodalom története 1905-1919. Budapest, 1965.
  • Nemeskürly, István, "Kaffka Margit." Diák, írj magyar éneket. A magyar irodalom története 1945-ig. Budapest: Gondolat, 1985. 2, 698-701.
  • Kárpáti, Béla. Miskolci irodalom, irodalom Miskolcon. Miskolc, 1989.
  • Rolla, Margit. A fiatal Kaffka Margit. Út a révig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1983. 2 kötet.
  • Simon, Zsuzsanna, szerk. A lélek stációi. Kaffka Margit válogatott levelezése. Budapest: Nap, 2010.
  • Szitár, Katalin. "A szó színei. Az emlékezés toposzai Kaffka Margit Színek és évek című regényében. Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról. Szerk. Varga Virág & Zsávolya Zoltán. Budapest: Ráció, 2009. 136-48.
  • Tötösy de Zepetnek, Steven. "Kaffka Margit prózája. Az irodalmi feminizmus kezdete Magyarországon". Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. Szerk. Imre Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit. Budapest: International Association for Hungarian Studies, 1993. 2, 1185-94.

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Kaffka Margit témában.