Kosztolányi Dezsőné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kosztolányi Dezsőné
Aba-Novák Vilmos festménye Kosztolányi Dezsőnéről és Kosztolányi Ádámról
Aba-Novák Vilmos festménye Kosztolányi Dezsőnéről és Kosztolányi Ádámról
Születési név Schlesinger Ilona
Született 1885. február 21.
Budapest
Elhunyt 1967. december 5. (82 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Kosztolányi Dezső
Gyermekei Kosztolányi Ádám
Foglalkozása színésznő, író
Művészneve Görög Ilona
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosztolányi Dezsőné témájú médiaállományokat.

Kosztolányi Dezsőné (Budapest, 1885. február 21. – Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Schlesinger, később Harmos Ilona, írói álneve: Görög Ilona.

Életpályája[szerkesztés]

Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild (a losonci postamester leánya) leányaként született, sokgyermekes zsidó családban. Tizenegy gyermek közül ő volt a nyolcadik a sorban. Tanulmányait az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián végezte, 1907-ben, majd még az év őszén a Magyar Színház tagja lett. Később a Feld Irén-féle Kamarajáték-sorozatáról ismert társulathoz került, mely a Thália Társaság szellemiségét követte. Ezt követően a Bárdos Artúr vezette Új Színpad-hoz szerződik, de föllépett Nagy Endre kabaréjában is, az Andrássy úton. Vidéki társulatoknál ugyancsak játszott: többek között Székesfehérváron, valamint más városokban – köztük Szabadkán – is. 1910 telén ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel a Vígszínház egyik bemutatóján, ahol Kéri Pál újságíró mutatta be őket egymásnak. 1913. május 8-án Budapesten házasságot kötöttek.[1] 1915-ben áttért a római katolikus vallásra,[2] áprilisban született meg fiuk, Kosztolányi Ádám. Később már csak alkalmanként lépett színpadra, 1917-től a Modern Színpad, 1921-től pedig a Vígszínház tagja volt, 1924-ben játszott Alapi Nándor vándorló Országos Kamaraszínházában is. Elbeszélései és novellái 1932 és 1938 között a Szép Szóban és a Nyugatban jelentek meg, emellett színműveket is fordított. Műfordításait közölte a Modern Könyvtár sorozat. Kosztolányi Dezső halálát követően megírta férje regényes életrajzát, 1948-ban pedig kiadta ostromnaplóját, melyben a fiával átélt bujkálását mutatja be. A nemzetiszocialista időkben zsidó származása miatt üldöztetésnek volt kitéve. A nyilasok több alkalommal is rájuk törtek és letartóztatták őket, pénzt és emléktárgyakat vittek magukkal. Közfelháborodás hatására azonban visszaadták ezeket.[3] Színjátszó egyesületek számára is készített műsortanácsadókat. Élete utolsó időszakában visszavonultan élt.

Művei[szerkesztés]

  • Harmos Ilonka: Mme Chaglon üzletei. Egy divatszalon rejtelmei; Kereskedelmi Reklámvállalat, Bp., 1909
  • Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső; Révai, Bp., 1938 (Kosztolányi Dezső összegyűjtött munkái)
  • Tiborc; összeáll. Görög Ilona; Szikra, Bp., 1946 (Irodalmi esték)
  • Akik nem alkusznak. Petőfi–Ady–József Attila; összeáll. Görög Ilona; Szikra, Bp., 1946 (Irodalmi esték)
  • Kosztolányi Dezsőné: Tüzes cipőben; Káldor, Bp., 1948
  • Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről; sajtó alá rend., jegyz. Kovács Ida; Múzsák, Bp., 1988 (Irodalmi múzeum)
  • Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső. Életrajzi regény; Holnap, Bp., 1990
  • Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Burokban születtem. Memoár, novellák, portrék; összeáll., szöveggond., jegyz. Borgos Anna; Noran, Bp., 2003
  • Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Karinthyról; Noran, Bp., 2004
  • Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső. Életrajzi regény; Aspy Stúdió, Bp., 2004 (Nagy élettörténetek)
  • Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Tüzes cipőben. Memoár; utószó Borgos Anna; Noran, Bp., 2004
  • Kosztolányiné Harmos Ilona: Első találkozásunk; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2009

Fordítások[szerkesztés]

  • August Strindberg: Pajtások. Komédia; ford. Harmos Ilona; Athenaeum, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
  • Arthur Schnitzler: Eleven órák. Irodalom. Két színmű; ford. Harmos Ilona; Athenaeum, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
  • J. von Jensen: Álomszuszékok és egyéb elbeszélések; ford. Görög Ilona; Athenaeum, Bp., 1918 (Modern könyvtár)
  • Fannie Hurst: A nagy kacaj; ford. Görög Ilona; Athenaeum, Bp., 1937

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 284/1913. folyószáma alatt.
  2. A budapest-tabáni róm. kath. plébánia által 1915. febr. 22-én 113. szám alatt kiállított bizonyítványa szerint.
  3. Márványgöröngyök Kosztolányiékról

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Sáfrán Györgyi: Kosztolányi Dezső hagyatéka / Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona hagyatéka / Hitel Dénes gyűjteménye. Ms 4612-Ms 4649; MTA Könyvtár, Bp, 1978 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának katalógusai)
  • Borgos Anna: Utószó. In: Kosztolányi Dezsőné: Tüzes cipőben. Noran Kiadó, Budapest, 2004
  • Borgos Anna: Portrék a Másikról. Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn; Noran, Bp., 2007
  • Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Bp., 2013