Czóbel Minka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czóbel Minka
Czóbel Minka.jpg
Született 1855. június 8.
Anarcspuszta
Elhunyt 1947. január 17. (91 évesen)
Anarcspuszta
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, író, műfordító

Czóbel Minka (Anarcspuszta, 1855. június 8. – Anarcspuszta, 1947. január 17.) magyar költőnő, a szimbolizmus első hazai képviselője.

Egy nagybirtokos család gyermekeként született a Szabolcs megyei Anarcson, felmenői közt találjuk Orczy Lőrincet, a generális-költőt, aki Bessenyeiék felvilágosodott mozgalma mellé állt. Szülei gr. Vay Éva és Czóbel Imre, testvérei István és Emma.

Beutazta Európát, a Sorbonne-on végzett Párizsban. A századfordulóra családja elszegényedett. Az 1910-es évektől alig mozdult ki falujából, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy még életében elfeledték Czóbel Minkát, a századfordulós modern líra és Ady egyik előfutárát.

Írni sógora, Mednyánszky László festőművész biztatására kezdett. Később szintén ő mutatta meg írásait Jókai Mórnak és Justh Zsigmondnak. Kedvező kritikákat kapott, így 1890-ben megjelent első verseskötete is Nyírfa lombok címmel.

Elsők közt írt Magyarországon szabadverseket és vette át a francia dekadensek stílusát, emiatt a Nyugat egyik előfutárának tartják. Mire ötvenéves elmúlt, Ady olvasta néhány művét, és úgy nyilatkozott róla, hogy nem igazán érti, ezért nem tud lelkesedni érte. A Nyugat köre, bár sokan az előfutáruknak tartották, csupán vonakodva s félszavakban ismerte el költészetének értékeit.

Kihasználva, hogy szinte anyanyelvi szinten beszélt franciául, angolul és németül, számos műfordítás köthető nevéhez. Ő fordít először hazánkban Verlaine-verseket. Magyarról németre fordította Az ember tragédiáját, angolra Petőfi több költeményét.

Verseskötetei[szerkesztés]

A Kakukfüvek (1901) borítója

Nyolc verseskötete jelent meg:

  • Nyírfalombok (1890)
  • Újabb költemények (1892)
  • Maya (1893)
  • Fehér dalok (1894)
  • A virradat dalai (1896)
  • Kakukfüvek (1901)
    • A Nyirségből
    • Képek
    • Hangulatok
    • Apró történetek
    • Boszorkánydalok
    • Magány
  • Opálok (1904)
  • Az erdő hangja (1914)
    • Az erdő hangja
    • Tükrökről, szobákról
    • Három falu határából
    • Egy Hét
    • Álmok kertje

Prózai munkái[szerkesztés]

  • Hafia (1891)
  • A két aranyhajszál (1891)
  • La migration de l'ame (1897)
  • Pókhálók (1906)
  • A fekete lovas (1914)
  • Báthory Erzsébet (1941)

Drámái[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

„Esik eső sűrű cseppje, sötét felhők alatt,
Szomorúan verdesi a ragyás csárda falat.
Tört ablakon süvít a szél, benn egy csonka lámpa,
Meg – meg inog hosszú drótján, füstös már a lángja.

Vendég ide, hogy is jönne, ily cudar időbe'
A vén csaplárné is alszik, ott a kármentőbe'.
Hej! mert olyan jómadarak, most már nem is járnak,
Mind elpusztult, régen vége a betyárvilágnak.

Ámde mégis ajtó nyílik, , lassan belép rajta
Őszült ember, meglátszik, hogy régi betyár fajta,
A csaplárné meg nagyot néz, hogy még egyszer hallja:
Száz szál gyertyát, száz itce bort, ide az asztalra!
A vén betyár egyre ordít, fokosát forgatja,
Kocsmárosné! Száz szál gyertyát,
Száz itce bort, ide az asztalra!”

- Száz szál gyertyát ! c. költeménye
  • Szatmárcsekén alapfokú művészetoktatási intézményt neveztek el róla.
  • Anarcson róla nevezték el a község iskoláját és síremléket állítottak tiszteletére.
  • A Fráter Lóránd által megzenésített költeménye, a Száz szál gyertyát! az egyik lekedveltebb magyar nóta.

További információk[szerkesztés]

  • A magyar irodalom arcképcsarnoka
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Czóbel Minka az Írónők a hálón 1880-1945 oldalon
  • Leszler József - Nótakedvelőknek, Zeneműkiadó, Budapest, 1986 ISBN 963-330-599-3 p. 78.
  • Pécsi Emőke: Pókhálóba szőtt szubjektum. A női szubjektivitás sajátosságai Czóbel Minka irodalmi alakjának és elbeszélő prózájának érintkezési pontjain = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, p. 68-81. ISBN 978-963-9605-73-2
  • Danyi Magdolna: Czóbel Minka, Újvidék, 1980.
  • Kis Margit: Czóbel Minka, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1980.
  • Czóbel Minka: Boszorkány-dalok, Bp., Szépirodalmi Kvk., cop. 1974., Előszó: Weöres Sándor p. 5-8., Utószó: Pór Péter p. 241-263.
  • Czóbel Minka: Kakukfüvek, Költemények 1890-1900, Bp., Athenaeum Rt., 1901., Előszó: Endrődi Sándor p. V-VII.
  • Márton László: A csúnya tündér In: Czóbel Minka: Pókhálók, Pécs, Jelenkor, 2000., p. 137-141. (bibl. p. 141-142.)
  • Szepesi Attila: Az anarcsi boszorkány
  • A szatmárcsekei intézmény honlapja
  • Anarcs.hu költőnőről szóló cikke, írta: László Anett
  • Bozók Ferenc: Czóbel Minkára gondolok; Ezredvég, 2008. december