Justh Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Justh Zsigmond
Justh Zsigmond 1890 körül
Justh Zsigmond 1890 körül
Élete
Született 1863. február 16.
Pusztaszenttornya
Elhunyt 1894. október 9. (31 évesen)
Cannes, Franciaország
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Justh Zsigmond témájú médiaállományokat.
Justh Zsigmond (India, 1892) jobb oldalon ülve
Justh Zsigmond Aggházy Károllyal

Justh Zsigmond (Pusztaszenttornya, 1863. február 16.Cannes, Franciaország, 1894. október 9.), magyar író.

Életrajza[szerkesztés]

Budapesten kezdte tanulmányait és külföldi főiskolákon: Kielben, Zürichben, Párizsban folytatta és fejezte be. Eleinte nemzetgazdasági tanulmányokra készült, de Taine-nek, a világhírű francia esztétikusnak tanácsára a szépirodalomnak szentelte magát.

Jelentékeny talentuma Párizs nagyvilági légkörében, a francia szépirodalmi áramlatok közvetlen hatása alatt fejlődött; általában kiterjedt baráti összeköttetései voltak a francia politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti világ kitűnőségeivel; négy telet töltött Párizsban, ahol a szalonok kedvelt látogatója volt, és szenttornyai kastélyában gyakran látta ő is vendégül a hazai és külföldi szellemi élet számos nevezetes alakját.

Első művei: Páris elemei, Káprázatok (Budapest 1887); Művész-szerelem (regény, Budapest 1888); némiképp egyénisége rovására éreztetik a nyugati, különösen a naturalisztikus hatást. Elemző erejével nemsokára az alföldi népélet felé fordult, melynek mai sajátos életét és tipikus alakjait nagy szeretettel rajzolta, így a gányót, a nazarénust stb.

A puszta könyve (Budapest 1891); Gányó Julcsa (1893) s a Delelő sok eredeti impresszióval alkotott irodalmi életképek, Justh legjelesebb művei; tárgyuk népies, de tárgyalásuk nem naiv, hanem modern, analizáló, s érdeme, hogy a paraszt-társadalom erkölcsi oldalával és mélyebb kérdéseivel foglalkozik.

Tervezett egy regényciklust A kiválás genezise címmel, melybe filozófiáját kívánta belefoglalni; ennek volt tagja a Gányó Julcsa és szintén 1893-ban megjelent Pénz legendája, mely utóbbi a magyar arisztokráciát festi, és utolsó regénye a Fuimus (1894).

Tüdőbaja, mely ellen hol Olaszországban, hol Indiában, hol a francia rivierán keresett menedéket, megölte; Szentetornyán temették el.

Érdekes és nem sikertelen kísérlete volt, hogy birtokán paraszt-színházat állított, melyben a néppel magyar népszínműveket, továbbá klasszikus drámákat, Shakespeare és Molière darabokat adatott elő; a betanítást maga vezette. Korai halála irodalmunkat egy nemes és finom és még fejlődésben levő szellemtől fosztotta meg, melyben azonban több volt az észlelő és elemző képesség, mint a művészi alkotó erő.

Nevét ma vasútmegálló őrzi: a Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonalon Gádoros és Szentetornya között található Justhmajor megállóhely.

Művei, szövegkiadások[szerkesztés]

  • Káprázatok; Pallas, Bp., 1887
  • Művész szerelem; Pallas, Bp., 1888
  • Páris elemei; Révai, Bp., 1889
  • A puszta könyve; Singer-Wolfner, Bp., 1892
  • Sigismond de Justh: Le livre de la pousta; franciára ford. Guillaume Vautier; Ollendorff, Paris, 1892
  • A kiválás genezise. Tanulmányok / Gányó Julcsa; Singer-Wolfner, 1893-1894
  • Nazarénsti; csehre ford. Gustav Narcis Mayerhoffer; Simácek, Praha, 1896
  • Rózsa Miklós: A hit. Népszínmű; Justh Zsigmond Gányó Julcsa novellája alapján; Lampel, Bp., 1902 (Fővárosi színházak műsora)
  • A pénz legendája; Franklin, Bp., 1905 (Magyar regényírók képes kiadása) Online
  • Fuimus. Regény; Franklin, Bp., 1906 (Magyar regényírók képes kiadása) Online
  • Ádám. Regény; sajtó alá rend. Kozocsa Sándor; Athenaeum, Bp., 1941 (Athenaeum olvasótára)
  • Justh Zsigmond naplója; sajtó alá rend., bev., jegyz. Halász Gábor; Athenaeum, Bp., 1941
  • Fuimus. Regény; sajtó alá rend., bev. Benkő László; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • A kiválás genezise; sajtó alá rend. Szalontay Mihály, utószó Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1969 (Magyar elbeszélők)
  • Justh Zsigmond naplója és levelei; vál., jegyz., sajtó alá rend. Kozocsa Sándor, idegen szövegek ford. Zsámboky Zoltán, utószó Kozocsa Sándor; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Műhely)
  • A pénz legendája és más kisregények; szöveget átd., utószó Gángó Gábor; Unikornis, Bp., 2000 (A magyar próza klasszikusai)
  • Justh Zsigmond válogatott művei. Szerzői kötetek; sajtó alá rend., jegyz. Kiczenko Judit és Kardeván Lapis Gergely, Műkedvelők c. regény ford. Nagy Judit; Ráció, Bp., 2013 (Kötelező ritkaságok)
  • Az utazás filozófiája. Útirajzok, novellák; Kortárs–OSZK, Bp., 2013

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Richard Harding Davis: Geschichte ohne Ende. Und andere Novellen von Matschet, Sigismund Justh; Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart–Leipzig, 1894 (Bibliothek der fremden Zungen)
  • Gálos Magda: Sigismond Justh et Paris. Contributions á l'historie des relations littéraires franco-hongroises dans la deuxiéme moitié du XIXe siécle; Sárkány, Bp., 1933 (Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis)
  • Bertha Zoltán: Justh Zsigmond; Bokor, Bp., 1941
  • Kiss Gizella: Justh Zsigmond; Nagy S. Ny., Bp., 1942
  • Benkő László: Justh Zsigmond. 1863-1894; szerzői, Bp., 1957
  • Elek László: Justh Zsigmond; Békés megyei Tanács, Gyula, 1964
  • Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége; Akadémiai, Bp., 1971 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Justh Zsigmond parasztszínháza; vál., sajtó alá rend. Beck Zoltán; s.n., Békéscsaba, 1973 (Bibliotheca Bekesiensis)
  • Vitányi Borbála: Justh Zsigmond írói névadása; ELTE, Bp., 1984 (Magyar névtani dolgozatok)
  • Gálos Magda: Justh Zsigmond művelődéspolitikai törekvései; Új Aurora, Békéscsaba, 1988 (Új Aurora kiskönyvtár)
  • Elek László: Három jubileum; "A hónap" Szerkesztősége–Táncsics Diák-Pedagógus Egyesület, Orosháza, 1991 (A hónap könyvei)
  • Justh Zsigmond nyomában; szerk. Pongó Bertalan; Önkormányzat, Gádoros, 2000 (Gádorosi füzetek)

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]