Reviczky Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reviczky Gyula
Reviczky Gyula
Reviczky Gyula
Élete
Született 1855. április 9.
Vitkóc
Elhunyt 1889. július 11. (34 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Első műve Ifjúságom (1874-1883)
Fontosabb művei Apai örökség
Pán halála
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Reviczky Gyula témájú médiaállományokat.
Reviczky Gyula sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-13. Gách István Lipót alkotása.

Reviczky Gyula (Vitkóc, 1855. április 9.Budapest, 1889. július 11.) magyar költő, író.

Élete[szerkesztés]

A főnemes Reviczky család sarjaként, házasságon és örökségen kívüli gyermekként született.

Tanulmányait Léván kezdte, majd Pozsonyban végezte el a főgimnáziumot. Itt ismerkedett meg szerelmével, Lajkával, a kékruhás lánnyal, hozzá írta első szerelmi ciklusát.

Édesapja halála után kiderült, hogy neve nincs törvényesítve, örökségét apja elpazarolta, nemesi származása valótlan.

Azért, hogy meg tudjon élni, tanítónak szegődött úri családokhoz, később Budapesten újságírói állást kapott. Fordítással is foglalkozott, például Baudelaire-t először ő fordította magyarra, de fordította még Kleist, Nikolaus Lenau és Franz Grillparzer műveit is. A nagy színésznővel, Jászai Marival szerelmi viszonya volt. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. Hosszas betegeskedés után, tüdőbajban halt meg 1889. július 11-én Budapesten.

A magyar szimbolizmus, a modern irodalom korai előfutára volt, jelentőségét halála után ismerték fel. Felfogásában a pozitivista determinizmus, a kereszténység és Schopenhauer eszméi ötvöződtek. A világ nyomora megváltoztathatatlan, egyetlen lehetőség a részvét, a megbocsátás és a belátó humor. Ebben az értelemben tekinti „humoristának” a legnagyobb emberbarátokat és művészeket: Jézust, Goethét, Buddhát, Arany Jánost, Lev Nyikolajevics Tolsztojt és másokat.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Ifjúságom (1874-1883)
  • Jobáb házában (1875)
  • A bánatból (1875)
  • Osztályrészem (1877)
  • Tavaszodik (1878)
  • Arany Jánosnak (1878)
  • Ősz felé (1878)
  • A pozsonyi ligetben (1880)
  • Jézus és a boldogság (1880)
  • Magamról (1883)
  • Századunk pesszimizmusa (1884)
  • Pálma a Hortobágyon (1884)
  • Optimizmus, pesszimizmus (1887)
  • Edelény, a holtig hű szerető (1884)
  • Selyembogár (1888)
  • Apai örökség (1884)
  • Magány (1889)
  • Pán halála (1889)
  • Altató

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Reviczky Gyula témában.