Reviczky Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Reviczky Gyula
Reviczky Gyula
Reviczky Gyula
Élete
Született 1855. április 9.
Vitkóc
Elhunyt 1889. július 11. (34 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Első műve Ifjúságom (1874-1883)
Fontosabb művei Apai örökség
Pán halála
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Reviczky Gyula témájú médiaállományokat.
Egyik verse a hagyatékból
Reviczky Gyula sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-13. Gách István Lipót alkotása.

Reviczky Gyula (Vitkóc, 1855. április 9.Budapest, 1889. július 11.) magyar költő, író.

Élete[szerkesztés]

A főnemes Reviczky család sarjaként, házasságon és örökségen kívüli gyermekként született.

Tanulmányait Léván kezdte, majd Pozsonyban végezte el a főgimnáziumot. Itt ismerkedett meg szerelmével, Lajkával, a kékruhás lánnyal, hozzá írta első szerelmi ciklusát.

Édesapja halála után kiderült, hogy neve nincs törvényesítve, örökségét apja elpazarolta, nemesi származása valótlan.

Azért, hogy meg tudjon élni, tanítónak szegődött úri családokhoz, később Budapesten újságírói állást kapott. Fordítással is foglalkozott, például Baudelaire-t először ő fordította magyarra, de fordította még Kleist, Nikolaus Lenau és Franz Grillparzer műveit is. A nagy színésznővel, Jászai Marival szerelmi viszonya volt. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. Hosszas betegeskedés után, tüdőbajban halt meg 1889. július 11-én Budapesten.

A magyar szimbolizmus, a modern irodalom korai előfutára volt, jelentőségét halála után ismerték fel. Felfogásában a pozitivista determinizmus, a kereszténység és Schopenhauer eszméi ötvöződtek. A világ nyomora megváltoztathatatlan, egyetlen lehetőség a részvét, a megbocsátás és a belátó humor. Ebben az értelemben tekinti „humoristának” a legnagyobb emberbarátokat és művészeket: Jézust, Goethét, Buddhát, Arany Jánost, Lev Nyikolajevics Tolsztojt és másokat.

Kötetei[szerkesztés]

  • Ifjúságom. 1874-1883; Révai, Bp., 1883
  • Apai örökség; Morvay és Mérei Ny., Bp., 1884
  • Margit szerencséje. Regény; Gross, Győr, 1889 (Egyetemes könyvtár)
  • Magány. Újabb költemények; Révai, Bp., 1889
  • Reviczky Gyula összes költeményei, 1-2.; sajtó alá rend. Korda Pál; Athenaeum, Bp., 1895
  • Auswahl von Gedichten; németre ford., bev. Naschér Simon; Lampel-Witt, Bp.–Leipzig, 1896
  • Edelény, a holtig hű szerető. Igaz história; ill. Feszty Árpád; Révai, Bp., 1898 (Jó könyvek a magyar nép számára)
  • Reviczky Gyula prózai dolgozatai; sajtó alá rend. a Vörösmarty-gimnázium Önképzőkörének közreműköd. Horváth Imre; Egyetemi Ny., Bp., 1940 (Magyar irodalmi ritkaságok)
  • Reviczky válogatott munkái; vál., bev. Kozocsa Sándor; Magyar Népművelők Társasága, Bp., 1942 (Magyar klasszikusok)
  • Reviczky Gyula összegyűjtött művei; sajtó alá rend., bev. Paku Imre; Athenaeum, Bp., 1944
  • Apai örökség; sajtó alá rend., előszó Féja Géza, ill. Fáy Dezső; Stádium Ny., Bp., 1944 (Nemzeti könyvtár)
  • Kiss József, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő válogatott művei; sajtó alá rend., bev. Komlós Aladár; Szépirodalmi, Bp., 1955 (Magyar klasszikusok)
  • Reviczky Gyula művei, 1-2.; sajtó alá rend. Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1969
  • Versek és műfordítások; sajtó alá rend., utószó Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1989
  • Edelény, a holtig hű szerető. Igaz história; ill. Feszty Árpád; szerk., utószó Laki Lukács László; Városi Könyvtár, Edelény, 1993 (Edelényi füzetek) [1898-as hasonmás kiad.]
  • Kiss József–Reviczky Gyula–Komjáthy Jenőː Meg tudnék halni. Válogatott versek; Interpopulart, Szentendre, 1994 (Populart füzetek)
  • Reviczky Gyula legszebb versei; Móra, Bp., 1995 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
  • Reviczky Gyula összes költeményei; szerk., utószó S. Varga Pál; Unikornis, Bp., 1996 (A magyar költészet kincsestára)
  • Reviczky Gyula összes verse. Kritikai kiadás; sajtó alá rend., jegyz., előszó, mutatók Császtvay Tünde; Argumentum–OSZK, Bp., 2007 (Források az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből)

Főbb művei[szerkesztés]

  • Jobáb házában (1875)
  • A bánatból (1875)
  • Osztályrészem (1877)
  • Tavaszodik (1878)
  • Arany Jánosnak (1878)
  • Ősz felé (1878)
  • A pozsonyi ligetben (1880)
  • Jézus és a boldogság (1880)
  • Magamról (1883)
  • Századunk pesszimizmusa (1884)
  • Pálma a Hortobágyon (1884)
  • Apai örökség (1884)
  • Edelény, a holtig hű szerető (1884)
  • Altató (1885)
  • Optimizmus, pesszimizmus (1887)
  • Selyembogár (1888)
  • Pán halála (1889)
  • Magány (1889)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Reviczky Gyula témában.
  • Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka / Reviczky Gyula
  • Reviczky Gyula összes költeménye (Verstár) MEK
  • Reviczky Gyula összes költeményei (Magyar remekírók) MEK
  • Szerzői adatlapja a Molyon
  • Megzenésített verse
  • Jászai Mari is elhagyta
  • Steiner Izidorː Reviczky Gyula költészete; Rákos Ny., Nagyvárad, 1905
  • Vende Margitː Reviczky Gyula pesszimizmusa; Minerva, Bp., 1905
  • Osváth Gedeon: Reviczky Gyula; Gombos Ny., Kolozsvár, 1905
  • Vende Margitː Reviczky Gyula mint nevelő; Székesfőváros Háziny., Bp., 1909
  • Paulovics Istvánː Reviczky Gyula; Franklin, Bp., 1910
  • Koller István: Vajda, Reviczky, Komjáthy; Botschar Ny., Beszterce, 1910
  • Barna Jánosː Reviczky Gyula vallásos költészete; Pázmány Ny., Szatmárnémeti, 1912
  • Riedl Frigyesː Vajda, Reviczky, Komjáthy; Egyetemi Ny., Bp., 1933 (Magyar irodalmi ritkaságok)
  • Vajthó Lászlóː Reviczky Gyula; Egyetemi Ny., Bp., 1939 (Magyar írók)
  • Koroda Miklósː A világ csak hangulat. Reviczky Gyula életének regénye; Singer-Wolfner, Bp., 1939
  • Komlós Aladárː Reviczky Gyula; Művelt Nép, Bp., 1955 (Irodalomtörténeti tanulmányok)
  • Mezei Józsefː A szimbolista élmény kialakulása. Reviczky Gyula; Akadémiai, Bp., 1968 (Irodalomtörténeti könyvtár)
  • Széles Kláraː Reviczky Gyula poétikája és az új magyar líra; Akadémiai, Bp., 1976