Virág Benedek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Virág Benedek
Virág Benedek.jpg
Életrajzi adatok
Született 1752
Dióskál
Elhunyt 1830. január 23. (77-78 évesen)
Buda
Ismeretes mint történetíró
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái Magyar századok
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Virág Benedek témájú médiaállományokat.

Virág Benedek (1775-ig Virág Ádám Ignác, Dióskál,[1] 1752[2] vagy 1754. augusztus 31.[3]Buda, Tabán, 1830. január 23.[4]) tanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere.

Élete[szerkesztés]

Jobbágycsaládból származott, gyermekéveit Nagybajomban töltötte. (Születési évét és helyét Szalay Gyula irodalomtörténész a nagykanizsai gimnázium anyakőnyvéből állapította meg.)[5] 13 éves korában Nagykanizsán a piaristáknál kezdette a gimnáziumot. 1772-ben a retorikai osztályba Pestre ment.

Emléktábla Pécsen
Emléktáblája Székesfehérvárott
Emlék a Tabánban, az Apród utcában
Virág Benedek sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-2-13. Kőfalvi Gyula szobrász alkotása.
Virág Benedek arcképe, amely a rá emlékező cikk illusztrációjaként jelent meg 1880-ban
Virág Benedek emlékei az Ország Világ című folyóiratban (1880)

1775-ben Pesten a pálos rendbe lépett. Az újoncévet a márianosztrai kolostorban töltötte. Bölcseleti és teológiai tanulmányait Pécsett fejezte be. 1781-ben Esterházy Pál pécsi püspök, aki maga is pálos szerzetes volt, pappá szentelte. Fölszenteltetése után Székesfehérváron kezdett tanítani a pálos (mai ciszterci) gimnáziumban.

Egyik szervezője volt az 1779-ben megalakult Hazafiúi Magyar Társaságnak, amely a honi szellemi élet irányítójaként működött.

Amikor II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, Virágot a székesfehérvári egyházmegye világi papságába vették fel, s megmaradhatott tanári állásában. Itt nehéz időket élt meg, ugyanis legjobb barátja, Ányos Pál elhunyt, több íróbarátja is belekeveredett a Martinovits-féle összeesküvésbe, Kazinczy Ferenc, akivel állandó levelezeésben állott, fogságba került, Virágot pedig tüdőbaj támadta meg, ezért pihenésre vágyott. 17 évi tanári működését követően megkérte a gimnázium igazgatóját, hogy jelölje ki utódját, ugyanis ő Székesfehérvárról elköltözik, mivel a város párás levegője, mocsaras területeinek kigőzölgése egészségét megrontotta. Virágot felmentették a szolgálat alól, háromszáz forint nyugdijat ítéllek meg neki, amelyet a vallásalapból kapott nyugdíjként.

1794-ben Pestre költözött, és a Batthyány családnál nevelősködött; azonban betegsége miatt lemondott nevelői állásáról, és Budán húzódott meg. 300 váltóforint jövedelmét leapasztotta később a forint elértéktelenedése, és csak a 20-as években javította meg a nádor néhány száz forinttal. Segítséget csak igen jó barátaitól és írótársaitól fogadott el, azt is csak úgy lopták hozzája (például tűzifát).

Az 1810-es budai tűzvészben elégett minden holmija, s a katasztrófa attól a csekélységtől is megfosztotta, amije volt; elégtek a Magyar Századok példányai is. Egy szál ruhában kényszerült menekülni, amikor a tűzvész kitört. Előbb egy pesti barátjánál lakott, ezután Fejér megyei paptársainál húzta meg magát. Amikor visszatért Budára, anyagilag is talpra állt egy pályadij megnyerése révén. „Egy éltes hazafi", aki magát nem nevezte meg, az ország tudósaihoz, íróihoz, költőihez fordult, hogy feleljenek az újságokban azon kérdésére, hogy mire fordítsa százezer forintot kitevő vagyonát. Virág Benedek azt felelte: „Fordítsa az irodalom pártolására". Az éltes hazafi megfogadta Virág tanácsát és a feleletre kitűzött pályadijat eljuttatta a szent öreghez, akit íróbarátai magyar Horatius-nak neveztek.

Rendszeresen fölkeresték a Pestre jövő írók: Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és a pesti írók: Vitkovics Mihály, Szemere Pál, Kisfaludy Károly, Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály és mások.

Bármennyire is szerény körülmények között élt Virág Benedek, a nyugdíj és a pályadij hamar elfogyott, a szerzetes ugyanis reggelenként és esténként rengeteg pénzt osztott ki a szegények között.

Életének utolsó két évét állandó betegeskedésben töltötte. 1830. január 23-án halt meg, január 25-én temették el. A temetés költségeit Ürményi József országbíró özvegye, Komjáthy Anna fedezte. Óriási tömeg kisérte koporsóját a Ráctemetőbe. Sírja fölé egyik tanítványa, Reseta János egyetemi tanár állíttatott kegyelete jeleként vörös márványfeszületet, ezt 1938-ban, amikor a szerzetes-költő földi maradványait átvitték a gellérthegyi sziklakápolna mellé, sírja fölé állitottak.

Sírfelirata:

SZÜLETTEM. SZERETTEM HAZÁMAT S DOLGOZTAM ÉRTE. EZ AZ ÉN ÉLETEM TÖRTÉNETE. TEGYETEK TI IS ÍGY. TANÍTSÁTOK UTÓDAITOKAT, S HA AZOK IS ÍGY TESZIK, AKKOR MAGYARORSZÁG BOLDOG LESZ.

Emléke[szerkesztés]

  • Nevét viseli a márianosztrai Virág Benedek Általános Iskola
  • Lakóhelyén, mai nevén a Virág Benedek Házban jelenleg borpince működik
  • Egykori lakhelyén, az ercsi plébánia falán emléktábla őrzi emlékét.
  • Emlékére szobrot állítottak a budapesti I. kerületben (Szoborlap.hu)

Művei[szerkesztés]

Mint pécsi teológus levelezett a szintén pálos Ányos Pállal, és miután latin verseket már előbb is írt, írt magyar ódákat és hexameteres verseket a Magyar Múzeumba (1788–92) és az Orpheusba (1790); Kazinczyhoz írt 27 levele van a Kazinczy Ferenc Levelezése c. gyűjtemény IV–XI. köteteiben.

  1. A székes fejér-vármegyebéli nemességhez, mikor a magyar korona őrizésére Budára menne Apr. 14. napján 1790. Buda. (Költemény. Névtelenül.)
  2. Tekéntetes nemes Székes Fejér Vármegye öröm-ünnepére írt versek. Aprilis13., 14. napj. 1790. Pest. (Névtelenül.)
  3. Carmen Seren. reg. principi Josepho Hungariae locumtenenti sacrum 1795. Buda. (Végén: Sándor Leopold Királyi herczeg palatinus emlékezete versekben.)
  4. Ének a hazafiakhoz. Pest, 1797.
  5. Ad nobiles e castris reduces. Hely és év n.
  6. Virág Benedek munkái. Pest, 1799. (Magyar Minerva III. k.) Az eredeti kiadás a Digitális Klasszika honlapján.
  7. Öröm ének. Hely n. (1800. József nádor és nejének Alexandrának Budára érkezése.)
  8. Békesség óhajtás. Hely n. 1801. (Költemény.)
  9. Horátzius Poetikája. Pest, 1801.
  10. Lélius, vagy M. T. Cicerónak beszélgetése a barátságról. Magyarázta. U. ott, 1802.
  11. Ft. Dományi Márknak, midőn a kegyesiskolákbéli szerzet őket provinciálisának választotta 1802. szept. 26. Hely n. (Költemény.)
  12. Carmen Ill. ac Rev. Dno Francisco Miklósi Magno Varadinensium episcopo sacrum. Pestini, 1803.
  13. Az üdősb Kátó vagy M. T. Cicerónak beszélgetése az öregségről. Magyarázta. U. ott, 1803.
  14. Négy predikátzio az anyaszentegyház négy evangelistáinak ünnepeire és: A Salve Regina magyarázattya. U. ott, 1803. Telegdi Miklós munkáiból.
  15. Magyar poeták kik római mértékre írtak 1540–1780. U. ott, 1804.
  16. Különös letzke a Szüz Mária képéről a magyar aranyon. Miller Jakab Ferdinand után írta. U. ott, 1804.
  17. II. András arany bullája 1222. Kiadta magyarul. U. ott, 1805.
  18. Négy prédikáczió. U. ott, 1805.
  19. Két elmélkedés Fleury Klaudius apátúr egyházi historiájából. Buda, 1806.
  20. A hetedik elmélkedés Fleury K. úrnak egyházi historiájából, az egyházi törvényhatóságokról. Pest, 1808.
  21. Magyar századok IX–XIII. Buda, 1808. Rézmetszettel. (2. kiadás. U. ott, 1811.)
  22. Jegyzetek a Magyar Beszédnek részeire. Buda, 1810.
  23. Poemák. U. ott, 1811. (Ism. Annalen der Literatur. Wien, 1811. III. 322. 1.)
  24. Memoria Exc. III. ac Rev. Dni Nicolai Milassin secundi apud Alba-Regalenses episcopi anni 1811. die 2. Juli mortui. Budae, 1811.
  25. Baróti Szabó Dávidnak 1812. decz. 30. Hely n. (Költemény.)
  26. Antionio Dréta abbati de Pilis et Szántó creato 1812. Weszprimii. (Költemény.)
  27. Thalia. Pest, 1813. (Költemények.)
  28. Euridice. U. ott, 1814. (Költemények.)
  29. Döme Károlynak Metastasioból tett fordításaira 1815. okt. 25. Buda. (Költemények.)
  30. Q. Horatius Flaccus levelei. Ford. Buda, 1815.
  31. Költemények. U. ott, 1816.
  32. Magyar századok MCCCI-MCDXXXVII. Buda, 1816.
  33. Hunyadi László. Tragédia három játékban. U. ott, 1817. Rézmetszettel. (Bessenyei György tragédiájának versbe szedése.)
  34. Poesia. U. ott, 1817.
  35. Költemények hatos jambusokban Phaedrusként. U. ott, 1817.
  36. Epodusok Horatiusból. Ford. U. ott, 1817.
  37. Költemények Phaedrusként két szerzelékkel. U. ott, 1819.
  38. Carmen alcaicum. (Az utolsó lapon: Illustr. ac. Rev. Dno Joanni Ladislao Pyrker de Felső-Eőr-Scepusiensium episcopo etc. 1819.) U. ott.
  39. Magyar prosodia és magyar irás, vagy inkább ezen két tárgyról rövid észrevételek. U. ott, 1820.
  40. Szatirák Horatiusból. U. ott, 1820.
  41. Poetai munkák. Pest, 1822. Két könyv. (2. bőv. kiadás.)
  42. Q. Horatius ódái. Ford. Buda, 1824. Az eredeti kiadás a Digitális Klasszika honlapján. (Bpest, 1873., 1876. és 1903. Római Remekírók 14., 15.)
  43. Magyar lant. Buda, 1825. Három füzet.

Modern kiadás[szerkesztés]

  • Virág Benedek válogatott művei. Vál., a szöveget gond., a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Lőkös István. Bp., 1980.
  • Virág Benedek: Magyar századok. Vál., sajtó alá rend. és az utószót írta Mezei Márta; a jegyzeteket készítette és a latin szövegeket ford. Wimmer Éva. Bp., 1983. Elektronikus változat a MEK-ben

Kazinczy emlékév. Virág Benedek levelei Kazinczy Ferencnek Tabán Társaság, 2009.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születési helyeként különböző források Dióskált és a somogy megyei Nagybajomot jelölik meg, azonban utóbbi település anyakönyveiben nincs feljegyzés Virág Benedek nevű fiúgyermek születéséről. Valószínűsíthetően Dióskálon született, azonban abból az időszakból nincsenek anyakönyvek a településen, így a pontos dátum nem kideríthető. A forrásokban 1752 és 1754 egyaránt megtalálható. A tabáni római katolikus halotti anyakönyv 1830. január 25-ei temetési bejegyzésében a feltüntetett életkor 80 év.
  2. Hasznos Mulatságok, 1831. 1. félév, 16. szám, 126. old.
  3. Népszava, 1994. augusztus 31. (122. évfolyam, 203. szám) 16. old.
  4. A tabáni róm. kath. halotti anyakönyvek
  5. Ujság, 1938. október 9. (14. évfolyam, 228. szám), 8. old.

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Virág Benedek témában.