Szigeti József (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigeti József
Szigeti József portréja a Vasárnapi Ujságban
Szigeti József portréja a Vasárnapi Ujságban
Életrajzi adatok
Születési név Tripammer József
Született 1822. május 11.
Veszprém
Elhunyt 1902. február 26. (79 évesen)
Budapest
Gyermekei Szigeti Jolán
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigeti József témájú médiaállományokat.
Portréja

Szigeti József, családi nevén Tripammer József (Veszprém, 1822. május 11.Budapest, 1902. február 26.) színműíró, színész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a Kisfaludy Társaság tagja.

Pályája[szerkesztés]

Szigeti József és leánya, Vízvári Gyuláné, Szigeti Jolán 1860-ban

Felsőbb iskoláit Pesten végezte. Szülei tilalma ellenére színész lett, ekkor Tripammer családi nevét Szigetire változtatta. Először Jászberényben lépett fel 1841. október 3-án a Peleskei nótáriusban, ebben négy szerepet kellett játszania. 1844-ben Lendvayné közbenjárására Pesten is szerepelt, ezután nyomban a Nemzeti Színházhoz szerződtették, és félszázadon át itt működött. Az első tíz évben alig jutott neki való szerepekhez. Kitűnő jellemszínész volt, humoros alakok ábrázolásában nagy sikerei voltak; víg kedély és férfias erő jellemezte. 1865-ben az országos színművészeti akadémia (akkor színészeti tanoda) megalakításakor annak drámai gyakorlati tanárává nevezték ki, és ezt az állását az 1880-as évekig megtartotta. 1865-ben a Kisfaludy Társaság tagjává, 1882-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1895-ben nyugalomba vonult, 1902-ben Budapesten halt meg. A Magyar Tudományos Akadémián 1905-ben Berczik Árpád tartott fölötte emlékbeszédet. Szigligeti Ede pályatársa volt, ő is elsősorban a színpad számára írt. Darabjainak művészi kidolgozásával keveset törődött; úgy gondolta, hogy a közönség meghódítására a színészek ügyes alakítása a legelső feltétel; a drámai munkákat amúgyis csak kevesen olvassák. Színműveit laza szerkezet, hevenyészett jellemrajz, pongyola stílus jellemzi, a meseszövésben sok a következetlenség. Egy-egy tetszetős ötlet vagy hatásos epizód kedvéért gyakran feláldozta meséinek és jellemeinek valószerűségét. Hajlott a bohózat felé, szerette túlozni a komikus helyzeteket. Jelesebb színésztársai számára hálás szerepeket írt, de a mellékszerepeket elhanyagolta. A népszínmű írás terén határozott érdemei vannak (Vén bakancsos és fia a huszár, Kísértet és csizmadia), majd mindegyik népszínművében teremtett néhány sikerült alakot. Színdarabjait 1846-tól kezdve játszották a Nemzeti Színházban. Csak néhány darabját nyomatta ki, pedig egyik-másik nagy sikerrel került színre a fővárosi és a vidéki színpadokon. Egyedül Szigligeti Ede aratott nála nagyobb sikereket. A kiegyezés évéig Szigligeti Ede 87 darabjával 842 estét foglalt le, Szigeti József 12 darabját 237 estén át adták.

Munkái[szerkesztés]

  • Dalok a Viola című népszínműből. Zenéjét szerzette Bognár Ignác. Pest, 1854. (A Violát A falu jegyzője nyomán írta; Eötvös József regényéből dramatizált népszínművét 1851-től kezdve nagy sikerrel játszották az egész országban.)
  • Vén bakancsos és fia a huszár. Népszínmű. Pest, 1855. (A Nemzeti Színházban 1855-től kezdve sokszor adták.)
  • Dalok a Kísértet című népszínműből. Zenéjét szerzette Bognár Ignác. Pest, 1856. (A Kísértet és csizmadia, más néven: Csizmadia mint kísértet, először 1856-ban került színre a Nemzeti Színházban; nagy sikere volt.)
  • Dalok az Okos bolond című népszínművéből. Zenéje Bognár Ignáctól. Pest, 1856.
  • Egy színész naplója. Pest, 1856. (Ifjúkori emlékei.)
  • Dalok Szép juhász című népszínműből. Zenéje Egressy Bénitől. Pest, 1857.
  • Szerelem és örökség. Vígjáték. Pest, 1858. (Első előadása 1857-ben. A kétfelvonásos darabot a szerző később Nőemancipáció címmel háromfelvonásos vígjátékká bővítette.)
  • Vén bakancsos és fia a huszár. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. Pest, 1858. (Nemzeti Színház nyugdíjintézeti Naptár 1858-ra 86-112. l. színezett kőny. képpel. Németül: ford. Dux Adolf. Wien, 1858).
  • Toldi. Színmű. A Kisfaludy Társaság Évlapjai. Új folyam. 5. köt. Pest, 1871. (Székfoglalója a Kisfaludy Társaságban. A színpadon csakúgy nem volt sikere, mint Széchy Máriáról írt színművének.)
  • Kolostorból. Vígjáték. Budapesti Szemle. 1886. évf. (Ezzel a verses egyfelvonásosával foglalta el székét a Magyar Tudományos Akadémia-n.)
  • Szigeti József drámái. Kiadja Bayer József. Budapest, 1914. (A Kisfaludy-Társaság Nemzeti Könyvtára. Tartalma: A vén bakancsos; népszínmű; Becsületszó: vígjáték; Falusiak: vígjáték; Rang és mód: színmű; Kolostorból: vígjáték.)

Kéziratban[szerkesztés]

Egy táblabiró a márcziusi napokban, vígj. 3 felv., alkalmi darab 1848.; Viola, népszínmű 1841.; Kísértet, népszínmű 3 felv.; Jegygyűrű, népszínmű 3 felv.; Okos bolond, bohózat 3 felv.; Becsületszó, vígj. 1 felv., pályanyertes mű; Szép juhásznő, népszínmű 3 felv.; Falusiak, vígj. 3 felv. 1863.; Jó madár, vígj. 3 felv. 1864.; Mérget ivott, vígj. 2 felv.; Toldi, népszínmű 3 felv. 1871. stb.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]