Révai Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Révai Miklós
Révai Miklós
Révai Miklós
Született 1750. február 24.[1]
Nagyszentmiklós
Elhunyt 1807. április 1. (57 évesen)
Pest
Állampolgársága román
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Révai Miklós témájú médiaállományokat.

Révai Mátyás Miklós János (Német-Nagy-Szent-Miklós, 1750. február 24.Pest, 1807. április 1.) nyelvész, egyetemi tanár, a magyar történeti nyelvészet megalapítója. Máig élő helyesírási alapelvünket, a szóelemző elvet képviselte. Új nyelvészeti szakszavakat is alkotott, így például a helyesírás és a nyelvtudós szavunkat.[2]

Élete[szerkesztés]

Révai Miklós és Palásthy Anna fia. A rend jegyzőkönyve szerint 1750-ben született, de ő egy Horvát Istvánhoz írt jegyzetében születési évét 1749-re tette. Csanádon kezdett tanulni, a gimnáziumot pedig Szegeden, a kegyesrendiek (piaristák) iskolájában, végezte, akiknek a rendjébe 1769. október 14-én, Kecskeméten belépett. A keresztségben kapott Mátyás neve mellé ekkor vette fel a Miklós nevet. 1771-ben elemi iskolai tanító volt Tatán, 1772-ben Veszprémben a II. grammatikai osztály tanára. 177374-ben Nagykárolyban bölcseletet tanult, és 1775-ben ugyanott a grammatikai osztályokban tanított. 1776-ban Nyitrán teológiát tanult.

1777-ben Károlyi Antal gróf támogatásával Bécsbe ment, ahol hajlamát követve rajzot és műépítészetet tanult. 1778. június 14-én Nagyváradon pappá szentelte gróf Kornis Ferenc püspök. 17781780 között Nagyváradon a nemzeti iskoláknál rajztanár, 1780-ban ugyanott a királyi akadémián a bölcselet rendkívüli tanára volt. Az állásáról 1781 márciusában lemondott, és nyomorban élt. Nagykárolyból Pozsonyba, majd Bécsbe s Grazba vándorolt. 1781-ben Pálffy János gróf családjánál volt nevelő. 178283-ban ideiglenes nevelő volt Viczay grófnál Pálffy János Loóson és Hédervárott, majd Grazban Batthyányi Fülöp grófnál. 1783. december közepétől 1784. május 1-jéig a Magyar Hírmondót szerkesztette Pozsonyban.

Miután II. József német nyelvi rendelete május 6-án jelent meg, így ennek a Magyar Hírmondóban való lojális közlése Révait nem terheli. Ugyanekkor készített egy tervet a magyar tudós társaság létrehozásáról, amelyet azonban eredménytelenül nyújtott be József császárnak. Ekkor Győrbe költözött, ahol Bíró Farkasnál volt nevelő 1786 végéig. 1787 és 1793 között rajztanár volt Győrben. Itt új pártfogót talált Fengler József osztrák kegyesrendiből lett püspökben, aki Révait megszerette, segítette és a pápa engedélyével 1794-ben felvette a győri egyházmegyébe. (Ekkor vette fel a Miklós mellé a János nevet.) Az 1790. évi országgyűlés alatt buzdító előszóval kiadta Bessenyei György művét: „Egy magyar tudós társaság iránt való Jámbor Szándék” (Bécs, 1790.) A győri püspök segítségével Budára ment, ahol művét az országos rendek közt osztogatta, s egyengette a társaság útját a helytartótanácsnál, amely az ügyet november 10-én az országgyűlésnek adta át. Révai ezenfelül a József császárhoz benyújtott tervét kibővítve, hivatalos tárgyaltatás végett latinul adta ki, s ezt november 18-án a fiatal József nádornak és a főrendűeknek nyújtotta be. Elkészítette az ajánlott tagok névsorát is. Mindezt a törvényjavaslatok készítésére kiküldött rendszeres bizottságnak adták át, amelynek munkálatai közt 1825-ig eltemetve maradt.

1790-ben Amalthaea címmel folyóiratot akart kiadni, terve azonban nem sikerült. 1796-ban Bécsbe ment, ahol az esztergomi gimnázium költői osztályának tanárává nevezték ki. Azonban erről a tisztségéről is lemondott 1799-ben, és Komáromba költözött. Itt megromlott egészsége miatt 1800 júniusa végén nyugdíjazását kérte, mire 300 forint évi nyugdíjat ítéltek meg neki. A nyarat Füreden és Rátóton pártfogójánál, Paintner prépostnál töltötte. Ezután Sopronban kosztosokat tartva tengődött, majd ismét Bécsbe ment, ahol a könyvtárak és jótevőinek házai nyitva álltak előtte. Hivatalt nem vállalt, csak Grassalkovich herceg unokáját, Forgách gróf leányát oktatta a magyar nyelvre. (Gróf Széchenyi Istvánt is oktatta rajzra.)

Révai Miklós, Morelli Gusztáv metszete

1801 decemberében meghalt Vályi András, a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára, akinek magyar nyelvtana véleményezésére Révait a helytartótanács már ezelőtt felkérte. Vályi halála után Révai ugyan nem pályázta meg, mégis kinevezték a megürült tanszékre, amelyet 1802. augusztus 16-án foglalt el. Ezzel régi vágya teljesült, és minden igyekezetét arra fordította, hogy a közvárakozásnak megfeleljen. 1803-ban Antiquitates címmel latin nyelven kiadta már korábban elkészített művét a Halotti beszédről. A legfontosabb, és nyelvtudományunkban új korszakot alkotó munkája azonban az Elaboratior grammatica Hungarica… (180306). Révai nyelvtudományi rendszerét már akkor is a tekintélyesebb magyar írók a legalaposabbnak ismerték el. Vetélytársa, Verseghy Ferenc ennek ellenére keresztülvitte, hogy az iskolákban az ő (nyelvszokáson és nem nyelvtörténeten alapuló) rendszerét vezették be. A kettő közti ellentét a legélesebb az ikes igék kérdésében volt. A Magyar Tudományos Akadémia mindjárt megalakulásakor Révai rendszerét fogadta el. Nyelvismerete: magyar, német, francia, olasz, latin, görög és héber. Pesten halt meg, 1807. április 1-jén.

Arcképe: rézmetszet, Lochbichler pesti festő festménye után, a Tudományos Gyűjtemény 1830. II. kötetében.

Emlékoszlopa gránitból a Torontál megyei néptanítók adakozásából, melyen dombormű arcképe van, Holló Barnabástól, Csaplár Benedek 4000 forint költségén. Ez szülővárosának piacán áll és 1893. augusztus 26-án leplezték le. Terrakottából áll szobra a Magyar Tudományos Akadémia épületének egyik sarkán.

Művei[szerkesztés]

A hazakerült magyar koronának örömünnepére írt versei az Orpheusban (1790) jelentek meg és feltűnést keltettek; írt ezeken kívül több magyar és latin költeményt, többnyire alkalmiakat, melyek az akkori hírlapok (Magyar Hírmondó) mellékletein jelentek meg.

Révai Miklós a szegedi történelmi szoborcsarnokban

(1781. 95. sz. Alagya Erdődi Pálfi Leopoldina grófkisasszonynak idő előtt való haláláról; Ürményi József beiktatása… Poson, 1782. A czímlap felsején. «Énekkel megtisztelte»); Zeitschrift von und für Ungern (III. 1803. Untersuchungen über die ungrische Sprache); Erdélyi Muzeum (2. füz. 1815. Homer Iliásának első könyve); a Szépliteraturai Ajándékkal (I. 1821. költ.), az Aspasiaban (1824. költ.); a Tudom. Gyűjteményben (1833. II. A magyar literatura, vagyis: a magyar deáki történet); Hebe (1824. költ.); a Budapesti Hirlapban (1899. 18. sz. Mikor kezdődik az új század, R. véleménye és Futó gondolatok cz. költeménye). Üdvözlő versét gróf Széchényi Ferenczhez lefordította latinra Hegedűs István (Erdélyi Muzeum 1903.).

  • Lantversek. Nagym. Nagy-Károlyi Károlyi Antal gróf úrnak n. Szathmár vármegye főispányának… mikor Korompai Brunszkvik Antal gróff urat n. Bihar vármegye főispányának béhelyeztette. Hely nélkül, 1772.
  • Lantversek. Nmélt. Korompai Brunszvik Antal gróff urnak, mikor Bihar vármegye főispányának béhelyeztetett. Hely és év n.
  • ABC könvecske a nemzeti iskoláknak hasznokra. Pozsony, 1787. Buda, 1780., 1796., 1822. (Német czímmel és szöveggel is.)
  • A magyar alagyáknak I. könyvek. Nagy-Károly, 1778.
  • Az ékes irásnak a nemzeti oskolákra alkalmaztatott eleji. Buda, 1779. (Újabb kiadásai; 1779., 1780., 1781., 1782., 1790., 1791., 1802., 1846., U. ott).
  • A magyar nyelvnek helyes irása és kimondása felől kettős tanuság avagy orthografia. A nemzeti oskolák számára. Nagy-Károly, 1778. (Buda, 1780., 1781., 1782., 1790., 1793., 1795., 1798., 1807. és 1811.)
  • Elegia de natali Mariae Theresiae augustae romanorum imperetricis viduae Hungariae reginae apostolicae. Varadini, 1779. (Miller Jakab Ferdinand, Oratio panegyrica… cz. munkájának végén.)
  • Várasi épitésnek eleji. Buda, 1780. (Névtelenül.)
  • A mezei gazdaságnak folytatásárúl a magyar hazának, és ehez kapcsoltatott vidék tartományoknak nemzeti oskolai módjához alkalmaztatott tanuságok. U. ott, 1780. (Névtelenül. U. ott, 1792.)
  • Carmina latina et hungarica in solennen inaugurationem episcopi Varadinensis Dni Ladislai e comitibus Kollonich de Kollegrad et Zajugrotz. Viennae, 1781.
  • A mennykőnek mivoltáról s eltávoztatásáról való bölcselkedés, mellyet deák nyelven irt és most feles másolásokkal és toldalékokkal megjobbított Makó Pál… magyarázta pedig… Pozsony és Kassa, 1781.
  • Nagys. Ürményi József úrnak bihari főispánságra lett innepes be iktatása 1782. Pozsony. (Költ.)
  • A magyar költeményes gyűjtemény közrebocsáttatásának újonnan hirre adatása. Győr, 1785.
  • A magyar költeményes gyűjtemény kinyomtatására való újonnan segedelem kérés. U. ott, 1786.
  • A magyar költeményes gyűjtemény 1786. esztendőben. Első darab. U. ott, 1786.
  • Áhitatosság gyakorlati az anyaszentegyháznak lelke szerint. U. ott, év n. (Névtelenül.)
  • Révai Miklós elegyes versei és néhány apróbb köttetlen irásai. Függelékül hozzájok adatnak másoknak is némelly hozzá iratott darabjaik, végre néhány régiségek is. Pozsony, 1787. (Alagyák. Énekek. Bion halottas verse. Moskusz pásztor éneke. Az áldozat, pásztor játék egy nyilásban. Sztzipio álma sat. (A m. n. múzeumi példányban Bacsányi jegyzeteivel és javításaival vannak.)
  • A hazatért magyar koronának öröm ünnepére. (Bécs, 1790. Költ. Toldaék a M. Hirmondóhoz.)
  • Planum erigendae eruditae societatis hungaricae alterum elaboratius. Viennae, 1790.
  • Candidati erigendae societatis hungaricae, et ratio facti in ea promovenda progressus. Jaurini, 1791. (Az előbbeni munkához csatolva.)
  • Pius dolor, et par votum, in repentino obitu augusti imperatoris et regis apost. Leopoldi Secundi, a fideli hungaro. Hely n. (1792. Ugyanaz. Pestini, 1792. Költ.)
  • Nagy Mélt. Harukker Jósépha báró asszonynak, néh. Nagy Károlyi gróf Károlyi Antal ur özvegyének, szerencsés új esztendőt s minden boldogságot kiván. Bécs, 1792. (Költ.)
  • Latina. Edita amicorum hortatu et sumtibus. Jaurini, 1792. (Elegiarum liber I. & II., Oda singularis Ant. Bajtai, Oratio habita in parentalibus Mariae Theresiae… in academia regia Varadinensi persolitus a. 1780.)
  • Angulorum rectaque lineae trisectio et consectaria circuli quadratura utramque methodos planissima detexit… Viennae, 1797. Három tábla rajzzal.
  • Carmina quaedam. Accesserunt amicorum judicia recentiora. Sopronii, 1801. (Ism. Annalen der Österr. Literatur 1802. 68. sz.)
  • Sacer mons Pannonius, Francisci Secundi, caesaris augusti, ac regis restitutus, die 25 mensis Aprilis, anni 1802. Viennae. (Költ.)
  • Bibliotheca hungarica patriae consecrata a pio et immortalis meriti optimate exc. ac ill. dno comite Francisco Széchenyi de Sárvári Felső Vidék, quam inter publica gratiarum officia suo etiam justo, ac debito carmine celebravit. Pesthini, 1802.
  • Antiquitates literaturae hungaricae. Volum. I. Quod complectitur duas allocutiones funebres, genuinae vteri pronunciationi restitutas, et commentatio grammatico illustratas. Monumentum, inter manuscripta hungarica, quae sciuntur, omnium vetustissimum. U. ott, 1803. (Ism. Allg. Liter. Zeitung 1804. II. 337. l.)
  • Elaboratior grammatica hungarica. Ad genuinam patrii sermonis indolem fideliter exacta, affiniumque lingvarum adminiculis locupletius illustrata. 2 volumina, utrumque in totidem tomos subsidium. U. ott, 1803–06. (Ism. Zeitschrift von und für Ungern VI. 1804. 184. l., Allg. Literatur Zeitung 1805. I. 646. l. Intelligenzblatt.)
  • Gyászos tisztelet, mellyet Nagy Károlyi Károlyi József gróf urnak n. Szathmár vármegye fő ispányának eltemettetésekor pünkösd havának 23. napján 1803. kegyes és háláadó érzéssel meg tett a kegyes oskoláknak rendjeken lévő nagy-károlyi szerzetes ház. Hannulik János Chrystostom deák verse után. U. ott.
  • Propositiones ex lingua hungarica primo semestri explanata, quas tentamini subiectas academici auditores in regia scient. universitate Pestiensi artis constructionum exemplis illustratunt, planisque probarunt, anno 1804. mense Martio. Secundum praelectiones… U. ott.
  • Demetrio Görög seren. coronae principis educatori communi bonorum nomine applaudit… Hely és év n. (Költ.)
  • Versegi Ferentznek tisztasággal kérkedő tisztátalan magyarsága. Mellyet nyilván való egyenes okokkal tisztán megmutat, Révai Miklósnak hív tanítvánnya és igaz jó barátja Világosvári Miklósfi János. Pest, 1805.
  • Alázatos segedelem kérés az igaz eredeti magyarságot híven megfejtő tudós készületeknek mennél előbb való kinyomtatásokra, újólag való tudósitással. Pest, 1806. máj.
  • Prolusio I. habita in auspiciis collegii hungarici die VIII. mensis Novembris anno 1802. De prejudicio communi, et noxio, natis hungaris studium linguae patriae non esse necessarium, nil utique audituris, quod non scirent, et in tradendo latini sermonis usu offensis. Pestini, 1806.
  • Prolusio II. habita… die IX. mensis Novembris anno 1803. De lingva hungarica, ob singularem, qua excellit, praestantiam, ipsis etiam natis hungaris percolenda. U. ott, 1806.
  • Prolusio III. habita… die X. mensis Novembris, anno 1804. De necessitate perdiscendae lingvae patriae natis etiam hungaris, gravi, et provido patrum consilio, lege imposita. U. ott, 1806.
  • Révai Miklós kéziratban hátrahagyott Egyházi beszédei. Sajtó alá rendezte és előszóval ellátta Csaplár Benedek. Bpest, 1887. (A Jó Pásztor mellékleteként. Ism. Religio II. 9. sz.)
  • Levelei Paintner Mihályhoz. Közli Récsey Viktor. U. ott, 1898. (Különny. az Irodalomtört. Közleményekből.)
  • Levelei Kazinczy Ferenczhez: Győr 1788. ápr. 2., Pest 1805. júl. 15., 1806. febr. 10., okt. 1. (Kazinczy Ferencz levelezése I., III., IV.); Néhány újabb levele (Irodalomtört. Közlemények 1899. Közli Récsey Viktor).

Kiadta Bessenyei György említett munkáján kívül a következő műveket: Faludi Ferencz költeményes maradványi. Egybe szedte s elő beszédekkel, jegyzésekkel, és szükséges oktatásokkal meg bővítve közre botsátotta a magyar költeményes gyüjtemény öregbitésére. Győr, 1786. Két kötet. (Az I. kötetben Faludi életrajza) és Téli éjtszakák. Pozsony, 1787.; Költeményes holmi egy nagyságos elmétől (Orczy Lőrincz). U. ott, 1787. (Bevezetésül R. költeménye); Két nagyságos elmének (Barcsay Ábrahám és Orczy Lőrincz) költeményes szüleményei. U. ott, 1789.

Kéziratai, Horvát István könyvtárával, a m. n. múzeumba kerültek; nevezetesebbek: latin versek 25 füzet, Pietatis exercitia 1798. 8rét 34 levél, Eredeti és ford. magyar versei 8rét 80 levél és 4rét 104 levél; A magyar deákság 1805. 3 kötet; Notationes grammaticales, 4rét 132 lev.; Elméleti dolgozatai a verselésről 1781–83. 4rét 43 lev.; Elaboratior Grammatica Hungarica 4rét hét füzet; Notationes philologicae Hungaricae, 4rét 105 lev.; Vocabula Hungarica hebraicisve cumprimis, aliisque orientalibus comparata, 4rét 114 levél. Több levele van eredetiben és másolatban a m. tudom. akadémia kézirattárában, így Mártonffy püspökhöz: Pest, 1807. jún. 10. sat.

A bécsi kódexet, melyet Toldy Ferenc hálából nevéről nevezett el Révai-kódexnek, a bécsi udvari könyvtár eredetijéről háromszor másolta le. A kódex a XV. századból való, a Huszita biblia fordításának töredéke. Kiadta Döbrentei a Régi M. Nyelvemlékeke IV. kötetében. Buda, 1842. és Volf György az eredetiről a M. Nyelvemléktár I. kötetében. (Bpest, 1874.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12778672j
  2. PPKE VJK - Esztergom - Honismeret elérve: 2008-05-07

Forrás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]