Volf György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Volf György
Erdélyi Mór fényképe Volf Györgyről
Erdélyi Mór fényképe Volf Györgyről
Született 1843. október 3.
Törökbálint
Elhunyt 1897. szeptember 13. (53 évesen)
Budapest
Foglalkozása nyelvész, gimnáziumigazgató
A Wikimédia Commons tartalmaz Volf György témájú médiaállományokat.

Volf György (Törökbálint, 1843. október 3.Budapest, 1897. szeptember 13.) gimnáziumi igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Pályája[szerkesztés]

Német családból származott; Budapesten végezte középiskolai tanulmányait, majd a budapesti egyetemen hallgatott klasszika-filológiai, magyar és német nyelvi és irodalmi előadásokat. 1869. áprilistól egy évig helyettes tanár volt a fővárosi IV. kerületi főreáliskolában. 1872-ben rendes tanár a II. kerületi, 1873-ban pedig az akkori VI. kerületi főreáliskolában. Néhány évvel később a tanárképző-intézet gyakorló főgimnáziumához nevezték ki, melynek 1890-ben igazgatója lett. Az MTA 1877-ben levelező tagjává, 1894-ben rendes tagjává választotta. 1897-ben a budapesti tanárvizsgáló bizottság alelnöke és az akadémia nyelvtudományi bizottságának elnöke lett.

Nyelvtudományunk történetében ortológus-harcain kívül főként a középkori magyar szövegek kiadásával örökítette meg nevét. A nyelvemlékekkel való foglalkozás vezette a honfoglaláskori műveltség kérdéseinek tárgyalásához.

Cikkei[szerkesztés]

Cikkei megjelentek a Magyar Nyelvőrben (1872-től), a Hunfalvy-Albumban (1891), a Nyelvtudományi Közleményekben (1885., 1895-96.), a Budapesti Szemlében (1879-80., 1891-94.), a Budenz-Albumban (1884.) az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1881-82., 1890., 1892.), az Akadémiai Értesítőben (1892, 1895.), a M. Tanügyben (1872., 1876., 1879., 1883-84.), a Tanáregylet Közlönyében (1872. 1884-90.), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1891).

Kisebb-nagyobb közlemények 1886-tól a következő lapokban: Fővárosi Lapok, A Hon, Független Lapok, Egyetértés, Pesti Napló, Pesti Hirlap, Budapesti Hirlap, Nemzet, Hazánk és a Külföld, Népnevelők Lapja, Természettudományi Közlöny, Jogtudományi Közlöny, M. Könyv-Szemle, Könyvkiállítási kalauz, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben.

Munkái[szerkesztés]

  • Nyelvemléktár. Régi magyar codexek és nyomtatványok. Kiadja a M. Tudom. Akadémia nyelvtudományi bizottsága Bpest, 1874-1890. Tizennégy kötet. (A kódexirodalommal foglalkozó nyelvészek és irodalomtudósok egyik legfontosabb forrásmunkája.)
    • (I. 1874. Bécsi és müncheni-Codex. II. 1874. Weszprémi-, Peer-, Winkler-, Sándor-, Gyöngyösi-, Thewrewk-, Kriza-, Bod-Codex IV. és V. k. 1876. Érdy-Codex. VI. 1877. Tihanyi-, Kazinczy-, Horváth-Codex. VII. 1878. Ehrenfeld-, Simor-Cornides-Codex Szent Krisztina élete. Vitkovics-Lányi-Codex. VIII. 1879. Szent Margit élete, Példák Könyve, Könyvecske a szent apostoloknak méltóságáról, Apor-, Kulcsár-Codex. IX. és X. k. 1888. Érsekújvári-Codex, XI. 1881. Debreczeni-, Gömöry-Codex, XII. 1884. Döbrentei-, Teleki-Codex, XIII. 1885. Festetics-, Pozsonyi-, Keszthelyi-Codex, Miskolczi töredék. XIV. 1890. Lobkowitz-, Batthyányi-, Czeh-Codex. Az I-II. és IV-XIV. kötetekben a Régi Magyar Codexek irodalomtörténeti ismertetése).
  • Az Ehrenfeld-Codex. A legrégibb magyar könyv ismertetése és hű lenyomata. U. ott, 1881. (Különnyomat a Nyelvemléktárból).
  • Bátori László és a Jordánszky-Codex bibliafordítása. U. ott, 1879. (Akadémiai székfoglaló).
  • Kiktől tanult a magyar írni, olvasni? (A régi magyar orthographia kulcsa). U. ott, 1885. (Értekezések a nyelv- és széptudom. köréből XII. 6.).
  • Régi Magyar Nyelvemlékek. Kiadta a M. Tudom. Akadémia. U. ott, 1888. Két kötet. (VI. k. 2. osztály. Egyházi verses könyv: Winkler-Codex, V. k. A Jordánszky-Codex bibliafordítása, kiegészítve a Jankovich- és Csemez- Töredékkel).
  • A magyar helyesírás alapja. U. ott, 1894.
  • Első keresztény térítőink, nyelvünk, írásunk és történetünk tanubizonysága szerint. U. ott, 1896. (Különny. a Budapesti Szemléből). Székfoglaló).
  • A m. kir. tanárképző-intézeti gyakorló gymnasium tanári karának irodalmi működése. U. ott, 1896.
  • A honfoglaló magyarok műveltsége. U. ott, 1897. (Különny. az Akadémiai Értesítőből).
  • Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás. U. ott, 1897. (Különny. a Nyelvtud. Közleményekből).
  • Volf György összegyűjtött munkái. Két kötet. Budapest, 1907–1914. (Demecki Mihály kiadása.)

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Waldapfel János: Volf György emlékezete − Magyar Paedagogia, VII. évf. 1898, 65−72. p.