Egyetemes Philologiai Közlöny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Egyetemes Philologiai Közlöny (1. évf. 1877–71. évf. 1948) : nyelv- és irodalomtudományi folyóirat. (rövidítése: EPhK) (Helytelen címvariánsai: Egyetemes Philológiai Közlöny és Egyetemes Filológiai Közlöny.)

Alapításakor és az azt követő évtizedben közreadója a Budapesti Philologiai Társaság, 1879-től az MTA Nyelvtudományi Bizottsága. Székhely: Budapest. Periodicitás: évente tíz szám, az 1930-as évek közepén havonként jelent meg, 1945-ben szünetelt.

Tartalma[szerkesztés]

Nyelv- és irodalomtudományi értekezéseket és közleményeket tartalmaz, az első évtizedekben a klasszika-filológiai témák kerültek túlsúlyba, majd a korszak jeles nyelvtudósai, néprajz- és történelem tudósai, a magyar és világirodalom filológusai publikáltak ezen orgánumban, köztük Sebestyén Gyula, Szinnyei József, Turóczi-Trostler József.

Szemlélete[szerkesztés]

A korai évtizedeket a pozitivista szemlélet jellemezte, de később teret nyert a szellemtörténeti irányzat is.

Jogutódja[szerkesztés]

Állományadatok[1][szerkesztés]

1.1877:1-10; 2.1878:1-10; 3.1879; 4.1880:1-10–7.1883:1-10; 8.1884; 9.1885:1-10; 10. 1886; 11.1887:1-1058.1934:1-10; 59.1935:1-12–62.1938:1-12; 63.1939:1-3; 64.1940:1-2; 65.1941:1-3–67.1943:1-3; 68.1944:1; 69.1946–71.1948;

Szerkesztők[szerkesztés]

Jeles munkatársaiból[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. SZTE Klebelsberg Könyvtárban található állomány alapján.
  • Új magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Főszerk. Péter László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. Egyetemes Philologiai Közlöny lásd 488. p. helytelen ISBN kód: 9636568055

További információk[szerkesztés]