Bolond Miska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bolond Miska

Humoros, képes hetilap, melynek tulajdonos-kiadója Emich Gusztáv, alapítója és szerkesztője pedig Tóth Kálmán volt. 1865 és 1868 közti időszakban a Bolond Miska volt a legnépszerűbb a hasonló lapok között. Ezt részben jelentős múltjának köszönhette, de például az ellenzéki olvasótábornál jelentősen befolyásolta ezt Tóth Kálmán korábbi börtönbüntetése. Később pont Tóth politikai nézetváltásának következtében esett vissza jelentősen a népszerűsége. Előfizetői száma 1869-re harmadára csökkent (1800). Ezután a megújulási kísérletek sem mentették meg az 1875. évi, 15 évi fennállás után történt megszűnéstől. Karikaturistája-rajzolója, id. Jankó János részben a lap hasábjain közölte az első magyar képregényeket.

Munkatársak[szerkesztés]

A lap neves munkatársakat tudott felmutatni, ezt kihasználva 1870-ben a tízéves jubileum alkalmából megjelentette a főbb munkatársak portréját. A kor jelentős nevei szerepeltek a listán, bár ekkor már a kiegyezés utáni széthúzás volt érezhető a szerzőtársak között.

Főbb munkatársak[szerkesztés]

Út az ellenzékiség felé[szerkesztés]

1865 tavaszától a Bolond Miska az Üstökössel együtt tesztelte az enyhülő abszolutizmus eredményeként várt szabadság valóságát. Ennek a próbálkozásnak jó példája a Kakas Márton és a Bolond Miska közötti párbeszéd. Innen meredeken felfelé ívelt az út a szabadság tekintetében, hisz hamarosan már "rendszerváltozásról" nyilatkozott a lap, majd szabadon kiadta a korábban cenzúrának áldozatul esett karikatúráit.

A zsidó egyenjogúságért vívott harc[szerkesztés]

A Bolond Miska a főbb társadalmi problematikák közül kiemelten kezelte a kiegyezés utáni zsidó emancipációt. Ez főként Ágai érdeme volt, de szerkesztőként Tóth is kiállt az ügy mellett. Ágai kiválásakor ez a kérdés mégis kikerült a lap aktuális témái közül. Ezután csak ritkán jelent meg újra a kérdés, akkor már más aspektusból.

A politika térnyerése[szerkesztés]

1868 után a politizálás és az annak álcája mögé bújtatott személyeskedés vette át a főszerepet a Bolond Miskában. A kortárs írókat nem írói, inkább politikusi mivoltukban tüntette fel. Például Jókai Mór is a korszak egyik legnagyobb politikusaként jelent meg a lapban, irodalmi érdemei nem kerültek fókuszba; és egyben az is kiderült, hogy Gyulai Pál egyetlen célja, Jókai térnyerésének megakadályozása.

Forrás[szerkesztés]

  • Buzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai. Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében; Corvina, Bp., 1983
  • A magyar sajtó története II./2 1867-1892, Akadémia Kiadó, Budapest, 1985
  • Thuróczy Gergely: Élclapok mostohagyermeke. Jankó János és a magyar képregény kezdetei; in: Tanulmányok Budapest múltjából, 39. A Budapesti Történeti Múzeum évkönyve, BTM, Bp., 2014; 249-276. old. [a Bolond Miska-béli képregényekről]

További információk[szerkesztés]