Szépirodalmi Figyelő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szépirodalmi Figyelő Arany János szerkesztésében 1860 és 1862 között megjelent magyarországi hetilap volt. Nevét ma a 21. században indult irodalmi szemléző folyóiratunk viseli.

Arany János lapja[szerkesztés]

A Szépirodalmi Figyelő esztétikai, kritikai és szépirodalmi hetilap volt. Szerkesztette Arany János, kiadta Heckenast Gusztáv. 1860. november 7-től jelent meg Pesten, hetenként kis 4-rét két íven. Megszűnt 1862. október 30-án. Folytatása a Koszorú volt. Színműkritikáit Salamon Ferenc írta.

A mai Szépirodalmi Figyelő[szerkesztés]

A Szépirodalmi Figyelő mint irodalmi, kritikai, szemléző folyóirat jelenlegi formájában 2002 óta jelenik meg kéthavi rendszerességgel. A folyóirat szemléző jellegéből adódóan egy adott időszak legfontosabbnak ítélt szépirodalmi publikációt közli újra, de több új megjelenésű könyvről is közöl kisebb terjedelmű recenziókat és kritikákat. A folyóirat kéthavi bontásban a szemlézett folyóiratokban megjelent szépirodalmi művekről műfajok szerinti bibliográfiát is tartalmaz. A Szépirodalmi Figyelő szerkesztősége 2004-ben alapította meg a Szépirodalmi Figyelő-díjat, amelyet 2005-ben adott ki először az adott év legkiemelkedőbb kortárs írójának illetve költőjének.

A folyóirat jelenlegi szerkesztői[szerkesztés]

  • Buda Attila, (főmunkatárs)
  • Csillag István, (főmunkatárs)
  • F. Birkus Ilona
  • Pápay György, (főszerkesztő)
  • Vincze Ferenc
  • Zsávolya Zoltán
  • Zsolnai György

Korábbi szerkesztők[szerkesztés]

  • Bednanics Gábor
  • Ekler Andrea
  • L. Simon László
  • Prágai Tamás
  • Szöllősi Adrienne
  • Thímár Attila

Forrás[szerkesztés]

  • A Pallas nagy lexikona

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]