Ugrás a tartalomhoz

Múlt és Jelen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Múlt és Jelen
Az első szám címlapja
Az első szám címlapja
Adatok
Típushistóriai és politikai hírlap
Formátumkis ívrét, egy és fél ív

OrszágErdélyi Fejedelemség
Alapítva1841. január 5.
Megszűnt1848. május 9.
Árfél évre 5 rFt
TulajdonosSzilágyi Ferenc
KiadóSzilágyi Ferenc
FőszerkesztőSzilágyi Ferenc
Példányszám200
Nyelvmagyar
SzékhelyKolozsvár

A Múlt és Jelen 1841–1848 között Erdélyben, Szilágyi Ferenc szerkesztésében kiadott konzervatív, kormánypárti hírlap volt. Hetente kétszer jelent meg Kolozsváron, melléklapjai a Hon és Külföld (1841–1848) és Magyar Gyermekbarát (1843–1844) voltak, hirdetési lapja pedig az 1844-ben indult Kolozsvári Heti Lap. 1848. április 14-étől május 9-éig a címe Jelen volt.

Története

[szerkesztés]

Szilágyi Ferenc történész, a kolozsvári református kollégium tanára 1838. február 1-jén kért engedélyt a lap kiadására. A főkormányszék kedvező véleménnyel továbbította a kérelmet az Erdélyi Udvari Kancellária felé, amely április 25-én javasolta V. Ferdinándnak az engedély megadását. Az ügyben ekkor nem született döntés, az uralkodó csak Szilágyi megismételt folyamodványát követően, 1840. július 28-án adta meg az engedélyt.[1] A lap, melynek célja „a fejedelem és hon iránti hűség, törvényeket tisztelő kötelességérzés, buzgóság táplálása, s a hazafi erények intő lelkesítő példákkal megkedveltetése” volt, 1841-ben indult el.[2] Ezt a célt Kristóf György szerint kifogástalan színvonalon, „tudással s eredménnyel képviselte.”[3] Id. Szinnyei József értékelése szerint „Általában kevés érdekest közölt a jelenből. A múltra nézve históriai tekintetben sok jeles adattal állt elő.”[4]

A hetente kétszer, kedden és pénteken megjelenő lapnak[5] 1843–1844-ben Magyar Gyermekbarát címmel egy gyermekfolyóirat melléklete is volt,[4] amely az első magyar ifjúsági folyóiratnak tekinthető.[6]

1844. július 1-jétől jelent meg a folyóirat hirdetési lapja Kolozsvári Heti Lap címmel; az engedély nélkül kiadott lap miatt Méhes Sámuel (szintén a református kollégium professzora, az Erdélyi Híradó szerkesztője) panaszt tett a főkormányszéknél.[7]

A megjelenés első évében a lapnak még nem alakult ki határozott politikai irányvonala, de a második évtől kezdve nyíltan kormánypártivá vált. Az uralkodóház és kormány állandó dicsérete mellett folyamatosan vitában állt a liberális Erdélyi Híradóval. Az ellenzéki lap szerkesztőivel személyes konfliktusba is került, és több alkalommal panaszt tett ellenük a hivatalos szerveknél.[8][9] A lap előfizetőinek száma a második félévtől 800-ról 200-ra csökkent.[4]

Amellett, hogy a Múlt és Jelen állami szubvencióban részesült, 1847-ben az udvar évi 1000 forint fizetést ítélt meg a visszavonulást emlegető Szilágyi Ferencnek.[9]

1848. április 8-án éjjel Szilágyi Ferenc Pestre menekült, miután ablakait betörték és a Múlt és Jelent nyilvánosan megégették. Április 14-étől a lap megszűnéséig, május 9-ig Jelen címmel jelent meg.[4][9]

Tartalma

[szerkesztés]
Az 1848. március 24-i szám címoldala

Az első hónapokban a lap két részből állt: a Múlt történelmi cikkeket tartalmazott, a Jelen pedig aktuális politikai híreket és hivatalos közleményeket közölt. A Hon és Külföld című melléklap történelmi, földrajzi és statisztikai magyarázatokat közölt a lap cikkeinek jobb megértéséhez.[5] 1841. januárban a Múlt rovat több folytatásban cikket közölt az 1830-as francia forradalomról, februárban Belgium függetlenné válásáról, márciusban azonban a szerkesztő bejelentette, hogy következő hónaptól az olvasói igényeknek megfelelően átalakítja a lap szerkezetét. Az 1841. április 2-i számtól kezdődően megszűnt a lap két részre osztása, és a múltat illetően azt vállalta, hogy „a’ fontosabb napi történéseket, hol és mennyiben szükséges, a’ múlttal öszveköti.”[10] Innentől kezdve a lap két része a Honi tudósítások illetve Külföldi tudósítások címet viselte.

A lap ellentmondásosan viszonyult az 1848-as forradalmakhoz: március 17-én még óvatosságra intett a franciaországi események kapcsán,[11] és catastrophe-nak nevezte[12] március 24-én a bécsi forradalmi eseményeket lázadásként aposztrofálta,[13] március 28-án már arról írt, hogy Kolozsváron nem lázadás, hanem forradalom van, és üdvözölte a két erdélyi párt vezetői által kiadott nyilatkozatot Erdély és Magyarország unióját illetően.[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az erdélyi hírlapirodalom története 1848-ig. In Jakab Elek: Tanulmányok. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion. 2001. 217–218. o. = Téka, ISBN 9732606355  
  2. Adorjáni Anna: Egy kolozsvári történelemtanár fogalomhasználata a reformkorban. Múltunk, 2. sz. (2011)
  3. Kristóf György: Az erdélyi magyar vidéki hírlapirodalom története a kiegyezésig. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 1939. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 109.  
  4. a b c d Szinnyei József: Hírlapirodalmunk és folyóirat-irodalmunk 1721–1853. In Id. Szinnyei József emlékezete. Művelődéstörténeti és sajtótörténeti írásai. Piliscsaba: Magyar Tudománytörténeti Intézet. 2002. = Magyar Tudománytörténeti Szemle könyvtára, 26. ISBN 9639276243  
  5. a b [Fejléc]. Múlt és Jelen, I. évf. 1. sz. (1841. január 5.)
  6. Kereszty Orsolya: Első gyermeklapunk történetéhez. Magyar Könyvszemle, CXV. évf. 3. sz. (1999)
  7. Herepei János: Hirdetési lapok Erdélyben 1848 előtt. Magyar Könyvszemle, LXXXVII. évf. 2–3. sz. (1971)
  8. Hofbauer László: Szilágyi Ferenc szerepe Szentiváni Mihály életében. Erdélyi Múzeum, II. évf. 4–6. sz. (1931)
  9. a b c A magyar sajtó története. Főszerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai. 1979–1985. ISBN 9630517728   II/1. kötet, 68. o.
  10. [Fejléc]. Múlt és Jelen, I. évf. 26. sz. (1841. április 2.)
  11. „…a’ fellármázott politikai szenvedélyek következtében kitörhető elvháború, egy pár hónap alatt a’ több mint 30 éves béke gyümölcseit semmivé teheti, valamint népek és országok jólétét öszverontva, azokra ínséget, pusztulást, nyomorúságot áraszthat” lásd Kolozsvári ujságok. Múlt és Jelen, VIII. évf. 22. sz. (1848. március 17.) 127. o.
  12. Németország. Múlt és Jelen, VIII. évf. 22. sz. (1848. március 17.) 132. o.
  13. Ausztria. Múlt és Jelen, VIII. évf. 24. sz. (1848. március 24.) 143. o.
  14. A kolozsvári forradalom. Erdély átalakulása. Egyesülés. Múlt és Jelen, VIII. évf. 25. sz. (1848. március 28.) 145. o.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]