Jankó János (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jankó János
Marastoni József rajza Jankó Jánosról (1861)
Marastoni József rajza Jankó Jánosról (1861)

Született 1833. november 3.
Tótkomlós
Meghalt 1896. március 29. (62 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei úti Nemzeti Sírkert
Nemzetisége magyar
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jankó János témájú médiaállományokat.
Csokonai a lakodalomban, (1869)
Jellegzetes Jankó rajz, a korabeli élclapban
Jankó János sírja Budapesten. Kerepesi temető 11-1/a-25. Kallós Ede - Márkus Géza (1905) alkotása.

Idősebb Jankó János (Tótkomlós, 1833. november 3.[1]Budapest, 1896. március 29.) festő, rajzoló, karikaturista. Jankó János néprajztudós apja.

Életpályája[szerkesztés]

Jankó János és Tomka Zsuzsanna fiaként született Tótkomlóson, vallása evangélikus. Szarvason járt gimnáziumba és rajztanítással is foglalkozott. Pesten állította ki első életképeit. 1864-től Bécsben tanult, ahol hamar felfigyeltek karikatúráira és a magyar élclapok hívására 1866-ban Pestre jött. Rajzait a bécsi Kikeriki, valamint a pesti Bolond Miska, Bolond Istók, Fekete Leves, Füstölő, Nagy Tükör, Urambátyám, Üstökös, Vasárnapi Újság stb. közölte (részletes felsorolást lásd).[2] Tipikus és közkedvelt karikatúra-figurái (Sanyaró Vendel, Tojáss Dániel, Seiffensteiner Salamon stb.) főként a Borsszem Jankóban jelentek meg. Rajzainak számát mintegy 70 000-re becsülik. Zsánerképein a parasztság életét mutatja be romantikus realizmussal.

Az Üstökös számára Jókai Mórral közösen készített képes történetei a magyar képregény előfutárainak tekinthetők. Az elsőket Jókai még saját maga rajzolta, később már csak vázlatokat adott Jankónak. Visszatérő figuráik voltak Gömböcz és Csukli, valamint Magyar Miska és Német Miska. Régi mese a közös szamárról című, eredetileg a Hazánk s a Külföld 1867. februári számában megjelent történetét a Papírmozi képregényantológia 2. száma közölte újra 2007-ben.

Első képei[szerkesztés]

  • Búsuló betyár, 1854
  • Felköszöntő a kocsmárosra, 1855
  • A menyasszony üdvözlése, 1855
  • Magyar parasztmulatság, 1860

Források[szerkesztés]

  • Szana Tamás: Jankó János élete és munkái; Athenaeum, Bp., 1899
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest: Győző Andor, 1935. 504.
  • Takács Mária: Jankó János (1868-1902); Mérnökök Ny., Bp., 1936
  • M. Kiss Pál: M. Jankó János (1833-1896); Erkel Ferenc Múzeum, Gyula, 1961
  • Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 2. köt. Budapest: Akadémiai, 1966. 495-496. old.
  • Buzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai. Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében; Corvina, Bp., 1983
  • Kertész Sándor: Comics: szocialista álruhában.[4] Kertész Nyomda és Kiadó, Nyíregyháza, 2007. Jankó János l. 19-24. ISBN 9789630615112
  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, amimációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók; Ábra Kkt., Bp., 2008
  • Thuróczy Gergely: Élclapok mostohagyermeke. Jankó János és a magyar képregény kezdetei; in: Tanulmányok Budapest múltjából, 39. A Budapesti Történeti Múzeum évkönyve, BTM, Bp., 2014; 249-276. old.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tótkomlósi evangélikus keresztelési anyakönyv, 1833. év, 334. folyószám.
  2. Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007; Ábra Kkt., Bp., 2008; 98. old.
  3. Alternatív cím: Csokonai a csikóbőrös kulaccsal
  4. Tartalom: grafika, képregény, művészettörténet

Külső hivatkozások[szerkesztés]