Déri Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Déri Múzeum
A Déri Múzeum főépülete(Györgyi Dénes/Münnich Aladár 1923–29)
A Déri Múzeum főépülete
(Györgyi Dénes/Münnich Aladár 1923–29)
Korábbi nevek: Városi Múzeum
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Debrecen
Magyarország
Cím 4026 Debrecen, Déri tér 1.
Alapítva 1902[1]
Elhelyezkedése
Déri Múzeum (Debrecen)
Déri Múzeum
Déri Múzeum
Pozíció Debrecen térképén
é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 21° 37′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 21° 37′ 20″
A Déri Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Déri Múzeum témájú médiaállományokat.
A Déri Múzeum főbejárata 1963-ban

A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. A történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy Ferenc szobraival – Debrecen belvárosának ékessége. A felújított múzeumot 2012 márciusában adták át. A Déri Múzeum filiáléja a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum.

Épülete[szerkesztés]

A főépület Debrecenben, a Déri tér 1. sz. alatt található. Györgyi Dénes neobarokk épületei közé tartozik (Münnich Aladárral közös terv, 1923–1929), 1930. május 25-én, országos ünnepély keretében nyitották meg.[2]

Ezt a minden oldalon nyugodt homlokzatú kompozíció, az épület jó arányai, a finom bejárat-alakítás, a helyes városszerkezeti és városképi beillesztés, valamint a kiállítási termek jó megvilágítása biztosítják. Az épület a hajdani Pap tava helyén létesített botanikus kert helyén áll.

A szobrok[szerkesztés]

Az épületet díszítő szobrok Medgyessy Ferenc alkotásai: négy allegorikus szobor a múzeumi tevékenységgel összefüggésben:

  • a Régészet,
  • a Tudomány,
  • a Művészet és
  • a Néprajz szimbólumai.

A Déri téren még három Medgyessy, s egy Debreczeny Tivadar szobor is található. Medgyessy köztéri szobrai a téren: Debreceni Vénusz, Táncosnő, Móricz Zsigmond ülő alakja. Debreczenytől a Merengő című női aktszobor díszíti a teret.

Története[szerkesztés]

Koppay József: Déri Frigyes (1921)

Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő adományából alakult meg a Városi múzeum 1902-ben. A múzeum fejlesztésében különösen kiemelkedő szerepe volt Zoltai Lajosnak (1905–1929), Ecsedi István etnográfusnak (1912–1929) és Sőregi János történésznek (1936–1950).

A Városi Múzeum gyűjteményének gyarapodását 1920-ban Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok)[3] adománya lendítette fel, még ebben az évtizedben, 1920-as évek sor is került új múzeumi épület létesítésére.

A gyűjtemény[szerkesztés]

A múzeum gyűjteménye évszázados fennállása alatt folyamatosan gyarapodott. Természettudományi gyűjteménye 3000 egyedi muzeális darabot, s 20 ezer ún. szekrénykataszterként leltározott anyagot tartalmaz. A régészeti tár 60 ezer körüli kiváló paleolit, neolit és népvándorláskori lelete, a történeti anyag negyvenezer, a néprajzi gyűjtemény huszonkétezer körüli, a képzőművészet tízezer, az iparművészeti anyag húszezer muzeális tárgyat mondhat magáénak.

A múzeum legnagyobb értéke a Munkácsy Mihály festette trilógia együttes kiállítása,[4] ezek a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo.

Állandó kiállításai[szerkesztés]

Az egyiptomi gyűjtemény
A fegyvergyűjtemény
A néprajzi gyűjtemény

A Déri Múzeum állandó kiállításai:[5]

  1. „A csillagos ég lakói” – régészeti tárlat: a halálhoz kötődő emberi és társadalmi jelenségek. A gyűjtemény egyik részét a Hajdú-Bihar megyében a középső neolitikum és a honfoglalás közti korszak leletei adják, a másikat a múzeum egyiptomi gyűjteménye.
  2. Szamuráj-udvarház: a múzeum japán gyűjteménye, főként az Edo-korszakból (1603–1867).
  3. Fegyvertörténeti tárlat: a keresztény Európa, az Oszmán Birodalom, valamint a Távol-Kelet fegyverei képviseltetik magukat.
  4. Régi Képtár: 17–19. századi festmények a barokktól a klasszicizmuson át a történeti festészetig; portréfestészet, csendélet, tájképek és életképek. A grafikai alkotások Debrecen történetéhez kapcsolódnak.
  5. Déri-emlékterem: az alapító Déri Frigyes emlékének szentelt terem.
  6. A Munkácsy-trilógia: a múzeum leghíresebb kiállítása, Munkácsy „Ecce homo”, „Krisztus Pilátus előtt” és „Golgota” című festménye. Érdekesség, hogy a három képet maga a művész sem látta együtt; elsőként a Déri Múzeumban lehetett őket együtt megtekinteni 1995-ben.
  7. Nagyerdő: természetrajzi tárlat a debreceni Nagyerdő történetéről.
  8. Föld alatti Debrecen: a város területén folytatott feltárások eredményei, köztük egy 10. századi lakóház, amely a levéltári anyagokból ismerthez képest 100-150 évvel korábbra tolta ki a város történetét.
  9. Dobozi temető: Debrecen előkelők által használt temetőjének leletanyaga.
  10. A Debreceni Városháza: Debrecen bíráskodásának története, a régi városháza és a régi főbírók tárgyaival.
  11. Az Arany Egyszarvú patika: az egyik legszebb magyar gyógyszertári gyűjtemény.
  12. Debreceni kézművesség: céhemlékgyűjtemény, mely a város régi iparosainak, kézműveseinek világát mutatja be.
  13. Gubacsapó műhely: a régi, hírneves debreceni gubakészítő mestereinek emléket állító kiállítás.
  14. Mézeskalácsosság: a régi mézeskalácsosság emlékei.
  15. Kézműves műhely: közösségi tér, ahol a látogatók kézzelfogható módon ismerhetik meg a régi debreceni mesterségeket.
  16. A kert: Csokonai Vitéz Mihály alakjának és kultuszának bemutatása három kert, a Füvészkert, a Temetőkert és az Emlékkert által.
  17. A polgárosodó Debrecen: a kereskedőcsaládokból kialakuló városi polgárság élete, azoké, akik nagy hatással voltak a városkép alakulására is.
  18. 1848 emlékezete: Debrecen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején.
  19. A történetíró kultusza: Thaly Kálmán élete és munkássága.
  20. Múzeum a múzeumban: Debrecen első múzeuma, az 1902-ben alapított Városi Múzeum hangulatát megidéző kiállítás.
  21. Csodakamra: üveg- és ásványgyűjtemény.

A Munkácsy-trilógia[szerkesztés]

A debreceni Déri Múzeum legnagyobb vonzereje a világhírű Munkácsy-trilógia (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota). 1995-ben vált újra együtt láthatóvá a három kép a múzeumban, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal ma is láthatók. Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat. Azokat az érzéseket és esendőségeket eleveníti meg a Bibliából, amelyek minden keresztény embert megindítanak.[6][7] A Golgota bár a múzeumban van, nem látható mindig: időnként le van takarva, attól függően, hogy a tulajdonos és az állam közötti vita éppen milyen szakaszban van.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Néprajzi Lexikon: Déri Múzeum (html). Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). (Hozzáférés: 2014. február 3.)
  2. Debreceni múzeumtörténet (html). portal.debrecen.hu, 2013. április 16. (Hozzáférés: 2014. február 3.)
  3. Szép összeállítást jelentettek meg 2000-ben Déri Frigyes néprajzi, grafikai gyűjteményéről, lásd: A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Szerk. D. Kovács Júlia. Összeállította, a képeket válogatta Szelestey László. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 223 o. ISBN 9631911381
  4. Munkácsy kiállítás (Debrecen) - Déri Múzeum Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, derimuzeum.hu
  5. Állandó kiállítások
  6. Együtt a Munkácsy-trilógia[halott link]
  7. http://www.vagy.hu/tartalom/cikk/7217_csak_vasarnapig_lathato_a_munkacsy_trilogia Csak vasárnapig látható a Munkácsy-trilógia]
  8. A Golgota kálváriája – avagy megint megbicsaklott a jogállam
  9. Száz szép kép Szerkesztette: Laskay Gabriella, 2003

Források, irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]