Szitás György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szitás György
Született Szloszjár György
1926. október 5.
Szarvas
Elhunyt 2000. február 26. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége szlovák
Foglalkozása képregényrajzoló
illusztrátor
Iskolái Országos Magyar Ipar­művészeti Főiskola (1948–1949)
SablonWikidataSegítség

Szitás György (Szarvas, 1926. október 5.Budapest, 2000. február 26.) magyar grafikus és képregényrajzoló, Rodolfo bűvészkönyveinek az illusztrátora.

Élete[szerkesztés]

Szitás Szloszjár György néven született Szarvason. A szlovák nemzetiségű gyermeket édesapja nem engedte taníttatni, így csak hat elemit végezhetett. Az ambiciózus fiatalember azonban dacolva a szülői akarattal 1948-ban felvételizett az Országos Magyar Iparművészeti Főiskola grafika szakára. A vizsgabizottság felismerte benne az őstehetséget, és fel is vették a hallgatók sorába, azonban fél év után koholt vádak alapján eltávolították a főiskoláról.

1951-től az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat alkalmazásában állt, és innen is ment nyugdíjba. Első illusztrációja a Pajtás 1951. március 15.-i számában jelent meg. Itt találkozott Zórád Ernővel, aki felkarolta a tehetséges fiatal rajzolót. Zórád asszisztenseként Szloszjár rajzolta meg a képeken a fő figurák vázlatát és a háttereket. 1954-ben magyarosította a nevét Szitásra.

Első önálló képregényét 1954-ben rajzolta Teknős Péter története alapján a Pajtás megbízásából, amelynek A „Felfedező”-őrs kalandjai volt a címe. Ez a történet még az akkoriban dívó képaláírásos stílusban készült, de már itt is megmutatkoztak a grafikus formabontó képi megoldásai.

1957-ben a Tábortűz oldalain rajzolta meg az Agadeszt, míg az 1970-es Fülesben egy Pirx-pilóta történetet, Stanisław Lem Worlcombe-rejtélyét öntötte képekbe. Ponson du Terrail klasszikus ponyvasorozatából, a Rocambole-ciklusból 1968-ban ismét a Füles számára készített képregényt, melynek a szövegkönyvét is maga írta.

Szitás számtalan bűvész- és kártyatrükköt illusztrált a Füles oldalain és könyv alakban is, és az összes Rodolfo könyvet és bűvészdobozt ő illusztrálta.

Válogatott munkái[szerkesztés]

  • Sziszi, Blöxi, Tódor úr (Tábortűz 1957 – újrakiadás: Szitás: Rocambole, Míves Céh 2006)
  • A 12. kajüt rejtélye (írta Pap János, Pajtás 1968)
  • Egy újságíró egy napja 2889-ben (Jules Verne nyomán, Füles 1968 – újrakiadás: Szitás: Rocambole, Míves Céh 2006)
  • Rocambole (Ponson du Terrail nyomán, Füles 1968 – újrakiadás: Szitás: Rocambole, Míves Céh 2006)
  • A Worlcombe-rejtély (Stanisław Lem nyomán írta Cs. Horváth Tibor, Füles 1970)
  • A szökevény (Erdős László nyomán írta Cs. Horváth Tibor, Füles 1970)
  • A rekord (Karel Čapek nyomán, Füles Évkönyve, 1971 – újrakiadás: Szitás: Rocambole, Míves Céh 2006)
  • A repülő cápa (Lyn és Bian nyomán, Pajtás 1971)
  • A két összekötő (írta Vasvári Ferenc, Pajtás 1973)
  • Üzenet a XXI. századba (írta Vasvári Ferenc, Pajtás 1974)
  • Füstjelek a dzsungel felett (írta Anatolij Sztaszj nyomán Radó György, Népszabadság 1974)
  • Űrúton a Kékvillám (írta Füleki János, Pajtás 1976)
  • Rejtekhelyen (írta László Gyula, Pajtás 1976)
  • Suhogó völgy (írta Csontos Gábor, Népszabadság 1978)
  • Kalandos nyaralás (írta Teknős Péter, Népszabadság 1979)
  • Életmentő program (írta Teknős Péter, Népszabadság 1987)

Gyűjteményes kiadás[szerkesztés]

  • Szitás György: Rocambole (Fekete-Fehér Képregénymúzeum, Míves Céh kiadó, 2006)

Források[szerkesztés]

  • Kiss Ferenc: Szitás György életrajza (in Szitás György: Rocambole, Míves Céh kiadó, 2006)
  • Kertész Sándor: Comics szocialista álruhában (Kertész Kiadó és Nyomda, 2007)