Kertész Sándor (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kertész Sándor
újságíró-szerkesztő, képregénytörténet-kutató, szakíró

Született 1960április 19. (57 éves)
Kisvárda

Kertész Sándor (Kisvárda, 1960. április 19. –) tanár, újságíró-képszerkesztő, grafikus, a magyar képregény történetének kutatója, szakíró.

Pályafutása[szerkesztés]

Kertész Sándor Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnáziumban képesített könyvelőként szerzett érettségit, majd ezt követően a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola (ma Nyíregyházi Főiskola) földrajz-rajz szakán diplomázott. OTDK dolgozatát, amely egyben szakdolgozata is volt, "A képregények grafikai jellegzetességei" címmel írta. A diploma megszerzését követően két évig rajzot tanított, majd Nyíregyházán a Kelet-Magyarország[1] című megyei napilapnál újságíróként dolgozott. Elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Újságíró Iskoláját,[2] majd tervező szerkesztőként folytatta tovább munkáját. 1985-ben megalakította a Kísérleti Képregény Stúdiót, amelynek munkáit számos hazai és olaszországi kiállításon mutatták be. 1989-ben létrehozta a Línea Olasz-Magyar Kiadót, ahol a Menő Manó, a Krampusz és a Pimpa képregény magazinok főszerkesztője volt. Az első megyei délutáni napilap, a Nyíri Futár kiadása is a nevéhez kötődik. A kiadó megszűnését követően is a lap és könyvkiadás területén dolgozott. 1995 és 2000 között a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Bessenyei Kiadójának volt a vezetője, ahol szakkönyveket, és tudományos munkákat adtak ki. Munkái mellett mindvégig óraadóként is tanított. Középiskolákban rajzot, művészettörténetet, médiaismeretet, a főiskolán sajtótörténetet, laptervezés-tipográfiát. Rendszeresen tart előadásokat a képregény történetéről, hatásmechanizmusáról, esztétikájáról.

Középiskolás korától rajzol karikatúrákat, amelyek a Tanítani , a Kelet-Magyarország, a Hahota , és számos alkalmi kiadványban jelentek meg. Katona ideje alatt színpadi karikatúra műsorral lépett fel a Kunság Művészegyüttes előadássorozatában. Rajzolt képregényt a Kelet-Magyarországban, a Hajdú-Bihari Naplóban.[3] Első könyvét "Mesél a der, die, das" címmel 1987-ben Dr. Kósa Lászlónéval jelentették meg. Ez egy német nyelvtant magyarázó képregény kötet, amelynek a rajzait készítette. Ebből a könyvből nagyon sok nyelvtanár tanította a német nyelvtant a képregény alkalmazásával. 1981-től részt vett a Dr. Rubovszki Kálmán által vezetett első képregény kutatásban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Zórád Ernő biztatására ekkor kezdett el foglalkozni a magyar képregény történetével. Kutatásai alapján 1991-ben megírta magyar képregény történetét "Szuperhősök Magyarországon" címmel, és kiadta Sváb József "Képregényiskola" című szakkönyvét. Ő határozta meg a Magyarországon megjelent első képregények időpontját. Szervezője volt 1983-ban az első hazai képregény konferenciának Nyíregyházán, majd 1985-ben a másodiknak Püspökladányban. Megrendezte 1992-ben Tokajban az első Nemzetközi Képregényfesztivált, majd a másodikat 1994-ben Nyíregyházán. Kutatómunkáját tovább folytatva, a magyar képregény történetét négykötetes munkában dolgozza fel, amelyből 2007-ben "Comics szocialista álruhában"[4] címmel jelent meg az első kötet. Ebben a könyvben az 1938-1989 közötti időszakot mutatja be. A megjelenésre váró következő kötet "A pókember-generáció", az 1990-2012 közötti időszakot tárgyalja. Készül egy könyv a képregény művelődéstörténeti előzményeiről és egy másik a két háború közötti időszakról. Legutóbb "Strip10" címmel szerkesztett képregénymagazint, kiadója a Színes Képregénymúzeumnak, valamint a Kiss Magyar Képregénytörténet sorozatnak.

Munkái[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • Dr. Kósa Lászlóné – Kertész Sándor: Mesél a der die das , Budapest, 1987, Reflektor kiadó
  • Kertész Sándor: Comics szocialista álruhában , Nyíregyháza, 2007, Kertész Nyomda és Kiadó
  • Kertész Sándor: Szuperhősök Magyarországon , Nyíregyháza, 1991, Akvarell
  • Simándi Ágnes – Kertész Sándor: Fujkin , Nyíregyháza, 2010, OZ-Print

Magazinok[szerkesztés]

  • Menő Manó - (1989-1990, főszerkesztő - Kertész Sándor)
  • Krampusz - (1989-1990, főszerkesztő - Kertész Sándor)
  • Pimpa - (1989-1990, főszerkesztő - Kertész Sándor)
  • Strip10 - (2011, főszerkesztő - Kertész Sándor)

Írásai[szerkesztés]

  • A képregény Griffithe , Filmvilág, 1996. 8. sz. 39-41 p.[5]
  • A Magyar képregény története , Füles, 1996. 29. sz. 30-31 p.
  • Élmény humorral , Kelet-Magyarország, 1986. júl. 22.
  • Hol volt – hol nem volt , Műértő 2001. június 13 p.
  • Szuperhősök legendája , Szeged, 2011. november 30-37 p.
  • Grund comix , Buborékhámozó, 2010. 8. sz. 12-15 p.

Források[szerkesztés]

  • Marik Sándor: A tömegkultúra rakoncátlan gyermeke, Beszélgetés Kertész Sándorral a képregényről, a „vidám Szalagról” és egyéb titkokról, Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2008. 4. sz. 545-556 p.[6]
  • Stevanyik András: Képregények vonzásában, Arcképek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyéből , Nyíregyháza, 2006. Möbius Print.
  • Ésik Sándor (Szerk.): Arcélek az élvonalból, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Almanach , Kertész Sándor, Nyíregyháza, 2003. InForma Lap- és Könyvkiadó.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész Sándor (újságíró) témájú médiaállományokat.