Gugi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gugi Sándor
Született 1917. szeptember 12.
Budapest
Elhunyt 1998. december 31. (81 évesen)
Foglalkozása

Gugi Sándor (Budapest, 1917. szeptember 12.1998. december 31.) grafikus, festő és pedagógus. Az 1950-es években kulcsfontosságú szerepet játszott a magyar képregény újraindításában.

Életrajz[szerkesztés]

Gugi Sándor 1934-ben országos tanulmányi rajzversenyt nyert, és egy évvel később felvették a Képzőművészeti Főiskolára, Aba-Novák Vilmos festőtagozatára. Tanulmányai végén tanári oklevelet szerzett mértani rajz és képzőművészeti ismeretek tanításából, és 1940-től munkába állt kisegítő rajztanárként.

1947-től 1949-ig az Árpád Gimnázium rajz- és művészettörténet tanára, valamint igazgatóhelyettese volt. Miután abbahagyta a tanítást, a sajtógrafika felé fordult, és a Szabad Népnek dolgozott.

Első képregényét 1954-ben publikálta a Tanácsok Lapjánál, ahol S.J. szövege alapján Talál Tamás kalandjait rajzolta meg 45 csíkban. A következő évben felkereste a Kulturális Minisztérium Oktatási Osztályán dolgozó Cs. Horváth Tibort azzal a javaslattal, hogy az addig a szovjet-típusú kultúrpolitika által nem jó szemmel nézett képregény ("imperialista kultúrmocsok") rehabilitálása céljából adaptáljanak klasszikus és populáris irodalmi műveket ebben a formában. Ez követően Gugi képregényei – többnyire Cs. Horváth forgatókönyvei alapján – megjelentek az Új Világ, a Szabadságharcos, a Po Sztránye Szovetov, a Magyar Ifjúság, a Képes Nyelvmester és a Füles oldalain.

1960-as években egy időre hátat fordított a képregénynek. Sajtógrafikusként, képszerkesztőként, illusztrátorként különféle lapoknak volt belső és külső munkatársa (többek között: Kirakat, Tanácsok Lapja), az 1970-es évek elején állást vállalt a Típustervező Intézetben, majd 1974-től a Magyar Ifjúság tördelőszerkesztőjeként dolgozott. Ő tervezte a Világgazdaság klasszikus, "földgömbös" fejlécét is. 1970-ben még két Rejtő-kisregény feldolgozásának az erejéig visszatért a képregényhez.

Válogatott munkák[szerkesztés]

  • Jules Verne: Grant kapitány gyermekei (orosz nyelven, Po Sztránye Szovetov, 1955-1956)
  • Cs. Horváth Tibor: Veszélyes küldetés (Szabadság, 1955-1956)
  • Cs. Horváth Tibor: Hová lett Iljin? (Új Világ, 1956)
  • Leonyid Szovoljov: A csendháborító (Új Világ, 1956, majd Magyar Ifjúság, 1958 – újrakiadás: Gugi: Válogatott művek, 2006)
  • Veres Pál: Kolumbusz tojása (Tanácsok Lapja, 1957 – újrakiadás: Gugi: Válogatott művek, 2006)
  • Anatolji Ribakov: A tőr (orosz nyelven, Képes Nyelvmester, 1957)
  • Veres Pál: Nagy Frigyes és a sakkozógép (Tanácsok Lapja, 1957 – újrakiadás: Gugi: Válogatott művek, 2006)
  • H. G. Wells: A láthatatlan ember (Magyar Ifjúság, 1957 – újrakiadás: Gugi: Válogatott művek, 2006)
  • Mahomed Csömörön (Magyar Ifjúság, 1959; új, kiegészített kiadás Füles, 1978)
  • Szavcsenko: Bern professzor feltámadása (Füles Évkönyve, 1963 – újrakiadás: Gugi: Válogatott művek, 2006)
  • Szerb Antal: Szerelem a palackban (Magyar Ifjúság, 1964)
  • Larri: Érdekes kalandok (orosz nyelven, Képes Nyelvmester, 1968-1969 – újrakiadás, magyar nyelven]: Gugi: Válogatott művek, 2006)
  • Rejtő Jenő: Pipacs (Füles, 1970)
  • Rejtő Jenő: Minden jó, ha vége van (Füles, 1970)
  • H. G. Wells: Struccvásár (Füles Évkönyve, 1971 – újrakiadás: Gugi: Válogatott művek, 2006)

Könyvillusztrációk[szerkesztés]

Gyűjteményes kiadás[szerkesztés]

  • Gugi Sándor: Válogatott művek (Fekete-Fehér Képregénymúzeum, Míves Céh kiadó, 2006)[1]

Stílus és elmélet[szerkesztés]

Gugi számtalan stílusban és eszközzel tudott rajzolni. Reális tusrajz (Láthatatlan ember), lavírozott technika (Grant kapitány gyermekei), karikatúra (Mahomed Csömörön). Képes volt hosszú heteket eltölteni egy-egy képkocka megrajzolásának az előkészületeivel, mert minden egyes apró részletnek, bútoroknak, ruházatnak, építészetnek utánanézett.

„A képregény önálló, sajátos műfajú grafikai alkotás. Egy időbeli alaptörténet önálló térbeli megjelenítése a rajz nyelvén. Önálló alkotás saját műfaji jellegekkel, s nem csupán a regény szövegillusztrációja. Tehát nem képes regény, hanem a képekben kifejezett információkkal a grafika nyelvén elmondott regény. A történet, a cselekmény, a helyszín (beleértve a kor- és kultúrtörténeti elemeket is), sőt az egyes szereplők fizikai és szellemi megjelenése a rajzból olvasható le. Egy szereplő kidolgozott karaktere minden képben, minden helyzetben azonosítható. A képekben szereplő szövegek csupán kiegészítik a grafikát. Ami a rajzból kitűnik, az nem szerepelhet a szövegben, és viszont. A képi információkon túl a rajz esztétikai igényt is kielégít. Egy oldalpáron belül a képméretek váltakozása is a képregény ritmusát fokozza (premierplán – totálplán). Még a szövegek is grafikai elemként szerepelhetnek.” (Gugi Sándor, 1992).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kertész Sándor: Szuperhősök Magyarországon (Akvarell, 1991)
  • Kiss Ferenc: Gugi Sándor életrajza (in Gugi Sándor: Válogatott művek, Míves Céh kiadó, 2006)
  • Kertész Sándor: Comics szocialista álruhában (Kertész Kiadó és Nyomda, 2007)

További információk[szerkesztés]