Rejtő Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rejtő Jenő
Rejtő Jenő
Rejtő Jenő
Élete
Született 1905. március 29.
Budapest, Magyarország
Elhunyt 1943. január 1. (37 évesen)
Jevdakovo, Oroszország
Nemzetiség magyar
Szülei Reich Lipót Áron
Wolf Ilona
Házastársa Boros Rózsa
Gábor Magda
Pályafutása
Írói álneve P. Howard
Gibson Lavery
Jellemző műfaj(ok) regény, bohózat
Rejtő Jenő aláírása
Rejtő Jenő aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rejtő Jenő témájú médiaállományokat.

Rejtő Jenő (született Reich Jenő, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29.[1]Jevdakovo(wd), Kamenkai járás, Voronyezsi terület, Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, forgatókönyvíró, a magyar szórakoztató irodalom legnépszerűbb képviselője.

Látszatra ponyvaregényeket írt, azonban életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik[forrás?]. Először színpadi darabokat írt, később – külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket kezdett írni. Sajátos stílusát egyéni, bizarr humor, „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája”[2] jellemezte. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott idegenlégiós regényparódiáival aratta, olvasottsága[3] a Kádár-korban Jókai Móréval vetekedett. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Salamon Bélához, Latabár Kálmánhoz is.[4]

37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg a Szovjetunió (Oroszország) megszállt területén.

Tartalomjegyzék

Életpályája[szerkesztés]

1905. március 29-én született Budapesten az Izabella tér 5. szám alatt, egy zsidó család harmadik gyermekeként, Reich Jenő néven. Édesapja Reich Lipót Áron (1876–1951), bonyhádi születésű (papír)kereskedő, tisztviselő, édesanyja Wolf Ilona (1879–1944). Bátyjai Lajos („Lali”, utóbb Egri Lajos – sakkmester, szakíró, 1902–1952) és Gyula („Gyulus”, később dr. Révai Gyula jogász, versenybridzs-játékos, 1903–1976). Írói névként a Rejtő nevet választotta magának – hivatalosan soha nem magyarosított (bátyjai is csak a világháború után). Egykori szülőházukat 1994-től emléktábla[5] díszíti az Izabella tér 5. (később Hevesi Sándor tér 5., 2001 óta Rejtő Jenő utca 6.) szám alatt – a pontos lakcím: 1. emelet 9. ajtó. A házzal szemközt található a Pesti Magyar Színház, így feltehetően a gyermek Reich Jenő innét szerezte az első impulzusokat, melyek az operettek és a kabaré világába vezették, hiszen családjában nem volt előzménye a művészlétnek: mindkét ágon egyszerű, szegény, részben vidéki felmenőkkel rendelkezett.

Gyenge testalkatú gyermek volt, csak kamaszkorában erősödött meg. Elemi iskoláit a Kertész utcai községi Polgári Fiúiskolában végezte.[6] Magyarból, németből és történelemből jó volt, de a többi tantárgyból általában csak elégséges. Elemi után kereskedelmi iskolába került, de onnan hamar kirúgták, mert bántalmazta egyik tanárát, állítólag annak antiszemita megjegyzései miatt.[7] Így sem szakmát, sem érettségit nem szerzett. Megismerkedett Rózsa Jenő bokszolóval, és az ő hatására később ökölvívó-edzésekre is eljárt. Ekkoriban már termetes növésű, izmos alkatú volt: egy fotó tanúsága szerint egy fejjel volt magasabb környezeténél, több mint 190 cm lehetett. Egyik edzésén edzője, Székely József úgy arcon találta, hogy orrnyerge eltörött. Ez élete végéig meglátszott az orrán. Bár egy időben még a Spárta és az FTC klubjaiba is bejárt, rövidesen felhagyott az edzésekkel.

19 éves kora körül színésznek tanult Rákosi Szidi (1852–1935) színitanodájában. Átlagos tehetségű volt, ki-kimaradozott, „Szidi néni” haragudott rá – amiről a PIM-ben őrzött, felerészt kiolvashatatlan kéziratos Rejtő-naplóból értesülhetünk. Az 1924 januárjában tartott vizsgaelőadáson (Molnár Ferenc: Az ibolya) nem aratott különösebb sikert. Az előadásról fényképes híradás jelent meg A Színházi Életben,[8] mely egyszersmind első sajtómegjelenése volt, fotóval kísérve (melyen gyakorlatilag felismerhetetlen: jelmezben, elmaszkírozva ül a jobb szélen). A nyilvánosság előtt először itt szerepelt későbbi írói nevén.

A kezdet: fiatalkori versek[szerkesztés]

Most vége... vége... emberek
Bolond az mind ki vár remél
Ősz van az űrben ősz hideg
S a föld a sárga falevél

(Reich Jenő: Világromlás, 1923 k.)

Reich Jenő első, közlésre szánt írásos művei versek voltak – kisebb kötetre valót írt 18 éves kora körül (tervezett kötetének címe: Album), 1923 tavaszán-nyarán: azév márciusában hunyt el 75 évesen apai nagyapja Bonyhádon, így részben ez az élmény indíthatta be a borongós poéta-mechanizmust. Tipikus fiatalkori zsengék, Ady Endre egyértelmű hatása érződik rajtuk: dagályos, világfájdalmas, kiforratlan alkotások (15 évvel később minden bizonnyal önmaga "ifjú költő" mivoltát parodizálja Troppauer Hümér olvashatatlan – „utóbb pofonok hatására érdeklődéssel hallgatott...” – költeményeinek emlegetésével). Semmi nyoma annak, hogy megpróbálta volna publikálni őket – kevés eredetiséget mutatnak, Ady-epigonként nem vitte volna sokra.

Az új dalok fülembe csengenek
Már nem hallom a régi éneket
Az új dalokban száz vágy muzsikál
Az új dalok termője a halál.

(Az új dalokhoz)

Ez a verse nyilvánvaló utalás a nagy példakép 1906-os Új versek kötetére, benne a Ady Góg és Magóg fia vagyok én c. költeményre ("Új időknek új dalaival?").[9]

A PIM-béli Rejtő-hagyatékban fennmaradt Babits Mihály Fortissimo c. költeménye gépiratban (egyfajta korabeli szamizdat) – az 1917-es háborúellenes költemény a Nyugatban jelent meg és botrányt kavart: istenkáromlás vádjával elkobozták a lapot. Az ifjú Rejtő tehát olvasott kortárs költészetet is, nem csupán az iskolai klasszikusokat (pl. többször idézi-emlegeti Madáchot). Érdekesmód az 1930-as évek végén Babits is olvasta Rejtőt, vagy legalábbis P. Howardot 1940 őszén (közismerten kedvelte a detektívregényeket), amiről Beszélgetőfüzeteiből értesülhetünk: „Hogy hívják? / Hol lehet megszerezni? / Nova / P. Howard / Piszkos Fred, a kapitány / Köszönöm. Mert Gellért Oszkár azt mondja, hogy nem kapható”, valamint „Ismered a most legdivatosabb magyar írót? Howard-ot? / Rejtő Jenő a neve. / Egyet olvastam. Az elején tényleg mulattam, később kicsit meguntam.”[10]

Legismertebb verse, a számtalanszor idézett Sír (a) felirat egy fiatalkori zsenge újragondolása (Sírfeliratom, kezdősora: "Élt huszonnégy évet, meghalt boldogan").[11] A kamaszkori patetikus, "komoly" költeményt ("Komédiás volt / A szívével játszott / És fájva sírt hazug rongy könnyeket") dolgozta át keserű-önironikus számvetéssé, valójában egy szóviccel is operáló sírvers-paródiát alkotott – eltűnése előtt 1 évvel az elmúlás nem holmi kósza tinédzser-melankólia: 1942-ben már "nem babra ment a játék". E verset először Az utolsó szó jogán c. kötetben adták közre (1967), néhány, az értelmezést jelentősen módosító (jelöletlen) változtatással. A legfőbb eltérés: "temetői lant" (és nem hant) – eme hangszer évszázadok óta a poéta attribútuma. A végén pedig nincs lezáró "ámen" – így a szöveg nem kívánkozik automatikusan (keresztény) vallásos kontextusba. Az autentikus szöveg kéziratból közölve (egyike Rejtő néhány kiadatlan, élete végén írott ironikus versének, bővebben lásd):[12]

Pepita füzeteimből agnoszkált ütemek (1942)
Ajánlás: Jegyzeteket csak olyan ember olvasson, aki írni tud.

Sír (a) felirat

Ki itt nyugtalankodik csendesen
Író volt és elköltözött az élők sorába.
Halt 36 évig, élt egy pár napot,
Nem gondolkozott és nem álmodott
És ha kinevették: azt hitte, hogy kacagtatott.
Most itt fekszik e nehéz
Temetői lant alatt,
Zöld koponyáján kiüt a csíra.
És azt álmodja, hogy él.
Béke hangjaira.

Komoly szándékok: nyugati kalandozás, lapkiadás, esszéisztikus útirajz[szerkesztés]

Az 1924–27 közötti esztendőket homály fedi, valószínűleg csak teng-leng, kallódik (míg bátyjai tanulnak és szakmát szereznek: Lajos könyvelő, Gyula elvégzi a budapesti jogi kart, ügyvéd lesz), szülei tartják el. 1927 júliusában riporteri állásért folyamodik (ennek kapcsán keletkezik egyetlen ismert önéletrajza,[13] mely számos csúsztatást tartalmaz), ám azt nem kapja meg. Nemsokára útra kél: Nyugat-Európában csavarog (Bécs, Berlin, Svájc, Németország), alkalmi munkákból él – egyfajta önként vállalt „nyomorkörút” ez: az élet teljességét-mélységét, az emberi természet kendőzetlen megnyilvánulásait akarja megismerni (ennek kapcsán elvetődik pár napra Észak-Afrikába is – ez akkoriban francia gyarmati terület –, a közhiedelemmel ellentétben azonban sem itt, sem másutt nem lépett be az Idegenlégióba). Eredeti tervei között szerepelt, hogy kitanulja a színházi rendezés, a revümenedzselés szakmáját (állítólag eljutott Max Reinhardtig, de gyakornokként nem volt türelme az okuláshoz), ám mint oly sok mindenbe, ebbe is beletörik a bicskája. Családja időközben elszegényedik (kitör a nagy gazdasági világválság, apja elveszti élelmiszer-kereskedői állását), szülei Abbáziába, majd az olcsóbb Crikvenicába költöznek – nem utolsó sorban a mama egészségi állapota miatt.[14] Mindeközben (23 éves korában) adja közre első, nyomtatásban megjelent művét: a pesti tematikájú, tömör, humor híján lévő, komor hangulatú Fizetni! egy elszegényedett aranyifjú nyilvános (mulató közönsége előtti) öngyilkosságáról szól.[15] Európai kalandozásáról az először 1997-ben hagyatékból kiadott Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam című (részben fiktív) útinaplójából értesülhetünk, melyet 1931-ben tisztázhatott le.

1930 nyarán tér vissza nyugati körútjáról, majd ez év őszén szerkesztésében jelenik meg a Nagykörut című bulvárlap,[16] mely csak egyetlen számot ér meg – a kezdőtőkét gyermekkori barátja, Buttola Ede dzsesszmuzsikus, szaxofonos, zenekarvezető, dalszerző adta, akivel egy házban laktak. A kiadvány gyenge kivitelű, hevenyészett szerkesztésű (az oldalszámozás teljesen hiányzik belőle!), főképp Nádasi Lászlóval, a későbbi kabaré-szerzőtárssal írták tele. Tartalmát tekintve zömmel aktuális pletykákról, a pesti éjszakai élet figuráiról és celebjeiről intimpistáskodik, de saját nevén közread egy miniponyvát (A menekülő leány[17] – a későbbi tízfilléres regénykéket előlegezve), A lélekelemzésről című ismeretterjesztő írást a pszichoanalízisről (mely egész életében érdekelte), valamint név nélkül egy „technoesszét”: Az új tárgyilagosság meglepően intellektuális írás, korának jelenségeiről, technikai-művészeti jelenségeiről filozofál. (Összhangban az Art déco és a Bauhaus stíluseszményeivel, elvárásaival – gép és ember viszonya, forma és funkció relációja: „korunkban végre teljesen fedik egymást gyakorlat és ihlet”, „egy autón semmi feleslegeset sem találunk és mégis szép”, „a legnagyobb szerelem legművészibb leírásánál is szebb egy hatalmas lendítőkerék, egy óriási turbina”, „A világon a legszebb, legremekebb művészi alkotás maga az ember.”).[18]

1931 februárjában „az ismert fővárosi társaságbeli fiatalember” halálhírét keltik: több lap is meglebegteti,[19] hogy öngyilkos lett (a Dunának ment). Ennek kapcsán Karinthy Frigyes is ír róla: kérleli, hogy jöjjön haza – ismeretségük ekkortájt kezdődhetett, és az atyai jóbarát élete végéig kitartott (Rejtő is látható Karinthy egyik utolsó, életében készült fotóján a siófoki strandon, Salamon Béla és egy ismeretlen társaságában).[20] Elképzelhető, hogy együtt ötölték ki ezt a „sajtócsínyt” (korabeli mediahacket), Rejtő népszerűségének megalapozása céljából.

A színpadi szerző: kabarék, revük, operettek[szerkesztés]

Az író a rossz egyenes út helyett a jó görbét választja.
– (Ezen egy éjszaka, 1941)

1932-től mint kabarészerző tűnik föl Budapesten: gyermekkori barátja, Nádasi László lesz legfőbb szerzőtársa. Első sikerük a Gangster-idill (címváltozat: Al Capone otthon, 1932).[21] Egyre sikeresebb színpadi szerző, a bohózatokon, jeleneteken, kabarékon és villámtréfákon túl operett-librettókat is ír: a darab cselekményét, szüzséjét jegyzi, míg a dalszövegeket másvalaki (legtöbbször Kellér Dezső), a zenét ismét más (és olykor megint más a párbeszédeket). Egyik legsikeresebb művét, az Aki mer, az nyer című „nyári operettet” (zeneszerző: dr. Sándor Jenő) 1934-től csak Pesten mintegy százötven alkalommal adták elő (Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével),[22][23] majd vidéken is, számtalan helyen. A Tévedésből jelentik posztumusz kötet (1988) több mint 120 jelenetét sorolja föl, de még ennél is többet írt – azonban ezek mintegy felének elveszett a szövege, csupán címüket ismerjük korabeli említésekből (bővebben lásd még Alpár Ágnes: A cabaret. A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944).

A zsidótörvények nyomán számos pályatársának is bedolgozik "négerként" vígjátékokba/operettekbe, így számos művét (részben) mások neve alatt jegyzik. Mintegy tucatnyi operett szövegkönyvének megírása fűződik nevéhez, ezek egy része kéziratban maradt, ill. nem adták elő. Fontosabb (előadott) operettjei: Egy görbe éjszaka (Bp., 1934 nyara, zene: Buttola Ede és Megyery Gyula, versek: Nádasi/Nádassy László), Aki mer, az nyer (Bp., 1935 nyara, zene: Sándor Jenő, versek: Kellér Dezső), Gróf Figaró (Szeged, 1936 ősze, zeneszerző: Buttola Ede, versek: Harmath Imre), Urilány szobát keres (Bp., 1936 vége, zene: Zsigmondy Pál, versek: Kulinyi Ernő – a következő évben filmváltozata is elkészült), Tatjána, az orosz kémnő (Szeged, 1937 tavasza, zene: Radó József, versek: Harmath Imre), Tisztességes Anna (Bp., 1939 vége, zene: Sándor Jenő, versek: Kellér Dezső és Török Rezső).

A fordító[szerkesztés]

A Nova kiadónál először fordítóként kap munkát, 1936-ban jelenik meg Erich Kästnertől Az eltűnt miniatűr (Die verschwundene Miniatür), németből fordítva, majd Pierre Benoit-tól a Nyugat asszonya (La Dame de l'Ouest) franciából. 1936-37-ben párhuzamosan két humortalan P. Howard-kötetet ad közre (A pokol zsoldosai, Menni vagy meghalni), majd 1938-ban ismét két fordítás következik, németből: George Owen Baxter [Frederick Schiller Faust]: Az utolsó golyóig… és Fred Roberts [Robert Heymann jr.]: A bosszú árnyékában. Ezek után talál rá igazi hangjára, a humoros kalandregényekre, pontosabban azok paródiájára – a fordulópont 1938-ban A fehér folt. Németül meglehetősen jól tudott, a francia fordítás arról árulkodik, hogy eme nyelvben sokkal kevésbé volt járatos.

A ponyvaíró: tízfilléres ponyvák, pengős regények, epigonfájlalás[szerkesztés]

Mindettől függetlenül azonban „40 filléres szállítás” adásvételi viszonynak megjelölésével kizárólag mócsingot, pirított borjúlábat, rántott kelt, tökfőzeléket és karalábét lehet venni, továbbá regényeimből lopott makulatúrát, ám semmi estre sem egy írói pálya minden nyomorával, éhezésével, fázásával, szenvedésével és szegénységével, annak iskolái és mesterei között végig verekedett pályafutás valamelyik eredményét.
– Rejtő Jenő levele az Aurora Kiadónak, 1941. júl. 11.

[24]

A színpadi művek mellett kezdett kisponyvákat írni, melyek „filléres regény”, tízfilléres ponyva(novella) formájában láttak napvilágot, saját nevén. Első alkotása e téren A párisi front – még a Nyíl regényújságban jelenik meg (1932. július 28.), majd 20 db kisponyvát a Világvárosi Regények[25] sorozatban (Literária Kiadóvállalat – Faragó Miklós vállalkozása) ad közre 1934–1940 között. Az utolsó füzetes regény (Auróra kiadó, 1942, P. Howard álnéven) A detektív, a cowboy és a légió[26] egyfajta összegzése ponyvaíró munkásságának, görbe tükröt tartva a szakma silány „csinálóiról”.

Posztumusz jelent meg (2015), hagyatékból kiadva Konzílium az őserdőben című kisregénye, melyet 1942-ben írhatott[27] – alapötletét Albert Schweitzer Orvos az őserdőben[28] c. könyvéből vette (a világhírű orvos-orgonaművész-teológus műve először 1935-ben, majd 1942-ben látott napvilágot magyarul). Annak idején vélhetően a kisregény kiolvasható háborúellenessége is közrejátszott abban, hogy nem került nyomdába. A mintegy féltucat verzióban fönnmaradt művet 3 változatban adták közre 2015-ben,[29] ill. a leghosszabb változatot 2016-ban.[30] Részlet az író javításaival ékes kéziratlappal illusztrált műből: a törzsfőnök haldoklik, mert nem tudja megemészteni a punktroller – masszírozófa – nevű "előételt" (és el kell hívatni Morbicert!)...[2]

2017 Könyvhetére újabb kisregénye látott napvilágot,[31] szintén a PIM-béli hagyatékból közreadva (sajtó alá rendezte Thuróczy Gergely).[32] A Tatjána 1935 körül keletkezhetett, és eredetileg minden valószínűség szerint szintén a Világvárosi Regények sorozatba szánta. Igazi noir elbeszélés,[33] főhőse-címszereplője egy orosz/szovjet kémnő – vélhetően emiatt, a korban kényes, gyanús tematika okán nem jelenhetett meg annak idején. Érdekessége, hogy van egy előzménynovellája is: a Kopó (1933)[34] mintegy harmada a Tatjánának (így hiányzik belőle Nicole kapitány alakja, aki – több más Rejtő-karakterrel együtt – Piszkos Fred alakját előlegezi). A Kopó címszereplője és az elbeszélő alapvetően szimpatizál egymással, ám a kémnőért folytatott vetélkedésük akaratlanul is tragédiába torkollik. A nő múltja homályos: tán kettősügynök, zavaros politikai ügyekbe keveredve végül a szovjet titkosszolgálat okozza vesztét. Az orosz női név utóbb egy operett erejéig is megihlette Rejtőt: Tatjána, az orosz kémnő (1937)[35] azonban csak címében közös a kisregénnyel: a szüzsét, karaktereket tekintve semmi hasonlóság nincs a művek közt. (Bővebben lásd a 2017-es Utószót.)[36]

1936-ban kerül kapcsolatba a Nova kiadóval (Nova Irodalmi Intézet, Müller Dávid és Pál családi vállalkozása):[3] 1936-ban és 1938-ban 2-2 művet fordítóként jegyez (németből és egyszer franciából) – ezek is, akárcsak saját művei A Nova kalandos regényei sorozatban[37] jelennek meg (címlapgrafikus Pályi Jenő, 1900–1953). Ezek már „pengős regények”: P. Howard álnéven 14 kalandregény(paródia), Gibson Lavery neve alatt 5 db vadnyugati történet, 1936–1941 között (a teljességre törő felsorolást lásd).[38] Kiadói nyomásra álnéven publikál (noha minden vágya, hogy saját nevén ismerjék el – sovány vigasz, hogy néhány kötetben P. Howard fordítójaként tüntetik föl), akárcsak a kor legtöbb ponyvaírója. A (napjainkig élő) általános elvárás/babona szerint a hazai közönség kevésbé vevő magyar (nevű) író művére.

1940 végén szakít a Novával, utolsó művei más-más kiadóknál jelennek meg (ám a címlapok grafikusa ugyanaz marad: Vogel Erik, művésznevén „eric”,[4] 1907-1996, akit a színházi/revü/kabaré világából ismert, ahol jelmeztervezőként dolgozott). 1941-ben a Csillag kiadó következik (Az ellopott futár), majd az Aurora (Piszkos Fred közbelép, A detektív, a cowboy és a légió, 1941–42), utolsó könyve megjelenését már nem éri meg (A megkerült cirkáló, Soóky Margit, 1943).[39] A közönség csak az utolsó 1-2 évben szerzett tudomást arról, hogy P. Howard (szigorúan 'péhovárd', pestiesen ejtve) azonos Rejtő Jenővel – ezt a korabeli szélsőjobboldali sajtó szenzációként tárgyalta (ti. újabb rejtőzködő zsidó kultúrmételyezőt sikerült leleplezni).

Rejtő legsikeresebb könyveiben valójában semmit mást nem csinált, mint a korban divatos (unalomig ismert-ismételt kliséket sorjáztató) légiós/kalandregényekbe oltotta önnön maga legfőbb alkotói géniuszát – a pesti humoristát. Ebbéli minőségében műfajújítóvá lépett elő – ami a XX. században nem sokaknak adatott meg. A (pesti) humoros kalandregényt rögtön megkedvelte a magyar olvasóközönség és hamarost silány utánzói, kéretlen epigonjai akadtak, ami szerfölött zavarta az írót: "Az én negyven-ötven regényemre nézve azonban ne méltóztassanak elmulasztani a kötelező kiadói gondosságot, és itt nem Nagy Károly kollégám és barátom stiláris alkalmazkodásáról van szó, hanem azon írói és üzleti etikát lábbal tipró könyvekről, amelyben a nyílt plágium ellen semmiféle ügyvéd nem ajánlja majd, hogy védekezzenek, különösen, mivel már régóta jobb elhatározásra próbálom rábírni a szakmát, békés úton. Csak a héten olvastam el néhány kiadványukat, s ilyen példátlan eljárásról fogalmam sem volt." (Rejtő Jenő levele az Aurora Kiadónak, 1941. július vége).[40]

A ponyvafejedelem "kijelölt utódja" Nagy Károly (1909–1942), a szintén ukrajnai munkaszolgálatban eltűnt kalandregényíró (legtöbb könyvét Charles Lorre álnéven jelentette meg), Kockás Pierre figurájának megteremtője. (Műveinek könyvészeti felsorolását, több mint 150 önálló kiadványt lásd.)[41] Rejtő levelezésében "lelkes barátom és hívem", ill. "barátom és kollégám" kifejezésekkel jellemzi. A Nova-féle szakítás után kiadójának szegezi a – rögvest megválaszolt költői – kérdést: "Ön talál-e új Howardot? Ez nemcsak író, ez szerencse kérdése is, amit kétszer nem tálal az élet (esetleg). Mindenesetre közlöm, hogy Charles Lorre címe: Nagy Károly, Révai u. 8. Telefonja van." (Rejtő Jenő levele Müller Pálhoz, a Nova Könyv kiadó ifjabb tulajdonosához, 1941 eleje).[42]

Magánélet, házasságok[szerkesztés]

Nem voltam ott sem más, mint ember: piszkos, rajongó, aljas, tiszta, szentimentális, bosszúálló, szerelmes, gazember, húszéves, gyilkos, idealista, képzelgő, költő és szerencsétlen.
– Rejtő Jenő 23 éves korában barátjának írott levele

[43]

Fiatalkori "csajozós" levelezéséből kiderül, hogy szerfölött kedvelte a szebbik nemet, a lányok egyenest rajongtak érte. Azonban nem volt kitartó szerető: a rajongás könnyen csapott át féltékenykedésbe, majd hirtelen szakított, és másik hölggyel bonyolódott levelezésbe (vidékiekkel és fővárosiakkal egyaránt, ezek többnyire alkalmi ismeretségeken alapultak). Egynémely kirohanása egyenest kioktató, sőt sértő is volt a női nem képviselőivel szemben. (A levelezés közreadását,[44] ill. Győri Anna kísérőtanulmányát[45] lásd a Rejtő-emlékkötetben.)

Fénykorában rengeteget keres, de nem tud bánni a pénzzel, szenvedélybetegsége a hazárdjáték, keresménye kifolyik kezei közül (elkártyázza), saját lakása nincs, szállodában-panzióban-albérletben-barátoknál-feleségeknél lakik (anyagi helyzetétől, illetve kedélyétől függően...). Egy hivatalos leveléből kiderül, hogy csak a Novától 50 ezer pengőt kapott[46] (mintegy 5 év alatt) – és csupán a pengős regényekért.[47] Ezenfelül jövedelme volt még sajtómegjelenésekből, kabaré- és operettelőadásokból, kisponyvákból, filmírásból és egyéb ún. kisjogokból stb.: az átlag ponyvaíróknál sokkal jobban megfizették.

Rejtő Jenő kétszer nősült, mindkét alkalommal (már elvált) gépírónőit vette el, akiknek műveit diktálta (egyik házasságból sem származott gyerek, Rejtő Jenő utódok nélkül hunyt el). Első felesége Boros Rózsa – aki a Bergen-belseni koncentrációs táborban veszett oda 1945-ben – a szociáldemokrata Szakasits családdal állt rokonságban. 1935 októberében kötöttek házasságot, ám alig fél év együttélés után elhagyta az asszonyt – hivatalosan 1937 januárjában váltak el (a bontóper ügyvédje a feleség részéről tulajdon sógora, Rejtő bátyja, dr. Révai Gyula volt – ezek után az írót havi 120 pengő asszonytartásra kötelezték, valamint a 2200 pengős hozományt is vissza kellett fizetnie...). Alig 2 hétre rá, 1937 februárjában vette el második feleségét, Gábor Magdolnát, aki maga is foglalkozott írással: divatos szerzőktől novellákat, krimiket és kalandos könyveket fordított (többek közt a Rejtő egyik fő publikációs fórumának számító Színházi Élet-ben).[48] 1937-38-ban egy éven át Olaszországban éltek, városról városra költöztek: Rejtő folytatta írói munkáját, felesége pedig a gépírást – Budapestre postázta az elkészült részeket (ekkor íródott A szőke ciklon, melynek címszereplőjében halványan Gábor Magdára lehet ismerni). 1938 szeptemberében Rejtő elhagyta második feleségét, a hivatalos válásra 1940 októberében került sor.[49]

A filmíró[szerkesztés]

A regény világsiker lesz. A sajtó hetekig ír róla, egyik kiadás a másik után fogy el. (...) A (...) legfelső körökben botrányok sorozatát idézi elő, (...) átok és népszerűség kíséri az útján.
Miss Halhatatlan – Rejtő Jenő filmszinopszisa, 1938 k.

[24]

Rejtő neve alatt életében hivatalosan két vígjátékot forgattak, de legalább még kettőről lehet tudni, hogy jelentős mértékben az ő szellemi terméke, ám a zsidótörvények miatt csak mint névtelen "néger" (kényszer-társszerző) működhetett közre a produkciókban. Első filmje az 1936-os Sportszerelem nyomán készült – eredetileg szkeccsfilm, a rövid változathoz (mintegy negyedórás lehetett) Rejtőnek még nem volt köze. 1937-ben felkérésre kibővítette a filmnovellát (társszerző Kolozsvári Andor), és azon melegében májusban le is forgatták (bemutató: 1937. júl. 22.), különösebb sikert nem aratott. A "kétlépcsős" munkamenetnek köszönhetően – a korban szokatlan módon – gyakran 2 filmrendező nevéhez kötik (rövid: Kardos László, egészestés: Farkas Zoltán), de megkettőződött az operatőrök és egyéb szakemberek száma is. A szkeccs (egyelőre) nem lelhető föl, vélhetően teljes egészében "föloldódott" a hosszabb változatban – így nem lehet megállapítani, hogy mi volt a kiindulás, ill. Rejtő pontosan mennyit írt hozzá. Forgatókönyvírói: Kolozsvári Andor és Lőrincz Miklós (a pontosítás végett: Rejtő életében nem írt forgatókönyvet , ő az alaptörténetet, a cselekményt alapvonulatát dolgozta ki), az elhangzó dalok szövegét Kellér Dezső, zenéjét Sándor Jenő jegyzi, főbb szereplői: Boross Géza,[5] Delly Ferenc, Latabár Kálmán, Salamon Béla, Zeisler Edith. Az alkotás filmtörténeti jelentősége: ez volt az akkor már közel másfél évtizede színpadon lévő "kis Latyi" debütálása a mozivásznon.

A mintegy 65 perces mozialkotás elkészülte nem volt zökkenőmentes, lévén a film beruházói jelentősen belenyúltak az eredeti könyvbe, aminek jogi procedúra lett a következménye: "Rejtő Jenő író zárlati kérelemmel fordult a budapesti törvényszékhez a Sportszerelem című film nyilvános előadása ellen. Kérelmét arra alapította, hogy a producerek forgatókönyvét a film készítése közben távollétében megváltoztatták. Ez szerinte szerzői jogbitorlás, mert az író beleegyezése nélkül az eredeti szövegen még lényegtelen változtatást sem végezhet senki. (...) Rejtő Jenő a film szerzőségét nem vállalja, hiszen az még csak nem is hasonlít az ő alkotásához." Mindezek után "a tárgyalásvezető bíró (...) békés megegyezésre szólította föl a feleket. Ez az egyezség sikerült is" (Népszava, 1937. aug. 19., 8. old.). Így végül Rejtő neve szerepel a főcímben (bővebben lásd vonatkozó szakirodalomban).[50]

Rejtő másik, életében leforgatott filmje az Urilány szobát keres saját korábbi, 1936 végén Budapesten bemutatott zenés színpadi vígjátékának átdolgozása (a filmbemutató dátuma: 1937. szept. 14.). A jóval sikeresebb, napjainkban sem ismeretlen moziváltozat csak nagy vonalakban követi a színházi vígjátékot (a történetet Kulinyi Ernővel közösen jegyzi, a filmre írás László Miklós műve), rendezője galántai Balogh Béla. A főszereplők névsora valóságos sztárparádé: Ajtay Andor, Kabos Gyula, Somló István (a "legangolabb" magyar színész), Zilahy Irén (utóbbinak ez volt az első hazai moziszerepe, korábban francia és osztrák filmekben játszott).

Az Urilány körül is zajlott per, ezúttal egy "külsős", a sztáríró Zilahy Lajos indított jogi procedúrát, ti. amerikai útja során, ú.m. a háta mögött "adták elő Budapesten az Urilány szobát keres című zenés vígjátékot, amelyből most Zilahy Irénnel a címszerepben filmet készítettek", a filmvállalat azonban "a filmet úgy hirdeti, hogy főként az „urilány” szóra és Zilahy Irén névre fekteti a fősúlyt, amivel tisztességtelen versenyt és szerzői jogbitorlást követ el, mert Zilahy Lajosnak van egy Urilány című darabja. Arra kéri tehát a törvényszéket, hogy tiltsa el a filmvállalatot a címnek ilyen megtévesztő módon való használatától."[51] A folytatás mondhatni a tipografizálásba bújtatott reklám eltiltásának diadala, ti. a törvényszék "eltiltotta az alperest olyan hirdetések közzétételétől, amelyek a mozidarabra vonatkozóan az „Urilány” szót egyedül használja és mellőzi a darab címéinek további részét. A címhasználattól, amely a cím teljes szövegét tünteti fel, nem tiltotta el a törvényszék az alperest. Nem tiltotta el a törvényszék Zilahy Irén nevének hirdetését sem."[52] (Bővebben lásd a Rejtő-emlékkötet vonatkozó fejezetében.)[53]

Rejtő egy meg nem valósult mozinovellája, a Miss Halhatatlan 1938 táján keletkezhetett: többi "filmtörténetétől" eltérően nem hazai/pesti, hanem külföldi tematikájú – hollywoodi piacra szánhatta, mert a felvezetésben említett Földes Lajos a Paramount USA-béli gyártócég budapesti képviselője volt. A szinopszisban plágium, tiszti becsület, párizsi bohémvilág, ármány és szerelem körül bonyolódik a történet egy világhírű (végigolvasatlan...) botrányos regény kapcsán (hagyatékból közreadva, lásd Rejtő Jenő-emlékkötet szövegközlései).[54]

Életének utolsó éveiben egyre többet álnéven dolgozik a kirekesztő törvények következtében. Hivatalosan csak a különféle szakmai kamarák tagjai vállalhattak munkát, ahová a zsidónak minősülőket nem vették föl. Ám a "kényelmetlen származású" szerzőket-alkotókat-művészeket nem lehetett egycsapásra "kiírni" a porondról, így többségük továbbra is dolgozott, mások neve alatt. Ennek köszönhetően számos zsidó színházi/mozis szakember írta meg visszaemlékezéseit-anekdotáit, melyek fontos forrásul szolgálnak a korszak tanulmányozásához, bővebben lásd Gajdó Tamás tanulmányát: (Nem) véletlenül történet. Zsidó színházművészek emlékiratai 1939 és 1943 között).[6] Rejtőt ez annyiban érintette, hogy az 1938-as kiváló Pillanatnyi pénzzavar, ill. az 1940-es, kevésbé sikerült Pepita kabát történetének megírásából is alaposan kivette részét: a vígjátékokat nevének elhagyásával – vö. "néger" – forgalmazzák (bővebben lásd a Rejtő-emlékkötetben).[55]

Összefoglaló a Rejtővel kapcsolatba hozható (mozi)filmekről: Magyar Filmszüret: A ponyva dinamikája – Rejtő Jenő a filmvásznon (Szentpály Miklós írása).

Utolsó évei, megroppanása, halála és szimbolikus síremléke[szerkesztés]

Én Howardot szívből megutáltam, mert Howard becsapott. Howard piszokul kijátszott, visszaélt a szeretetemmel, nem viszonozta sok száz álmatlan éjszakámat, amikor (...) halálra doppingolva gyúrtam, dolgoztam hajnalig, talán éveket ölve bele az életemből, hogy kievickéljek piszkos anyagi függőségemből – egy cég elismerő magatartásán keresztül. Egy cég, amelyet hűségesen és várakozásán felül szolgáltam hülyének ható szerénységgel, áltájékozatlansággal.
– Rejtő Jenő levele Müller Pálhoz, a Nova kiadó ifjabb tulajdonosához (1941 eleje)

[56]

Rendkívül gyorsan írt, ennek ellenére sok időt töltött munkával. Először kézzel vetette papírra történeteit, majd gépírónőknek diktált, de már menet közben is sokat változtatott a szövegen. Mondatait akkurátosan csiszolta, nagy műgonddal járt el: nem csupán a pénz érdekelte, hanem igazi íróhoz méltóan kész volt minden egyes szaváért harcba szállani, több fordulóban javított, s kiadótól-nyomdától is alapos korrektúra-lehetőséget vállalt/követelt. Leginkább azt rója föl slendrián kiadóinak, hogy kéretlenül belenyúlnak szövegeibe, megcsonkítják a humoros részeket: "Ez a Howard kibírta azt is, hogy Az előretolt helyőrség legjobb részeiből 42 oldalt húzzon Troppauer Hümér költőből, mert 'ezeknek az olvasóknak nem kell a humor, csak épp egy kicsi'. Ez kibírta A fehér folt 3x25 oldalas húzását ugyanez érv alapján a magándetektív leveleiből, és A szőke ciklonra erőszakolt afrikai véget."[56]

Gyakran egész éjszakákat átdolgozott, rengeteg kávét ivott, cigarettázott, olykor pedig altatót szedett be,[57] de leginkább a korban legális (patikában kapható), Aktedron[58] nevű amfetamin-származékkal stimulálta magát. Ennek és túl fordulatos fiatalkorának köszönhetően idegrendszere nagymértékben meggyengült, és 1939-től sok időt töltött ideggyógyintézetben (Benedek László ideggyógyász utalta be a Siesta Szanatóriumba – amiképp pár évvel korábban József Attilát is –: ez az élmény ihlette posztumusz kiadott A boszorkánymester című regényét, munkacíme szerint Wallenstein szanatórium). A honi helyzet egyre romlik, kitör a világháború, a zsidótörvények miatt már nem publikálhatott saját neve alatt, így más írók műveiben segédkezett.[59]

1942. október 9-én az Egyedül Vagyunk című szélsőjobboldali, nyilasokkal is kokettáló lap cikket közölt Rejtőről, nehezményezve benne, hogy ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja regényeit a kávéházban, és nem kapott még munkaszolgálati behívót.[59] Az író rögtön beperelte a lapot rágalmazásért (jogi képviselője a bátyja, dr. Révai Gyula volt), ám mivel a cikk álnéven jelent meg, a főszerkesztőn, Oláh Györgyön kérték számon – országgyűlési képviselő lévén azonban mentelmi jog illette, így hosszas jogi huzavona után az ügyet félretették [7] (bővebben lásd Perczel Olivér levéltáros tanulmányát[60] és a peranyagot).[61] Rejtő ekkor már majdnem egy éve halott volt – holtában sem szolgáltattak néki igazságot. A cikk megjelenése után nem sokkal megkapta a behívót (névre szóló behívóparancs, ún. SAS katonai behívó), és ennek nyomán vonult be a nagykátai munkaszolgálatos gyűjtőtáborba (101. Honvéd Kiegészítő Parancsnokság). Innét a gyűjtőhely pszichopata, szadista parancsnoka Muray (Metzl) Lipót (1886–1945 – háborús bűnök miatt kivégezve)[62] rövid úton a keleti frontra (Don-kanyar) vezényelte, a 2. magyar hadsereg részeként – az egész század odaveszett.[63] Az embertelen körülmények és a borzalmas hideg hamar felőrölték a szervezetét, és 1943. elején (hivatalosan 1943. január 1-jén – a pontos dátum nem biztos) meghalt. Pontosabban: eltűnt[64] (a korabeli katonai gyakorlat szerint halottnak csak azt lehetett tekinteni, akiről ezt három tanú igazolta jegyzőkönyvileg, ezért a statisztika jóval kedvezőbb volt az elesettek terén) – röviddel az 1943. január 12-i doni áttörést megelőzően.[57]

Cquote2.png A m.kir. I. közérdekű munkaszolgálatos zlj. Pótkeret pságtól a mai napon 9655/ptk. 1943 sz. alatt azt az értesítést kaptam, hogy Reich Jenő a 101/19 táb. Munkásszázad veszteségkimutatása szerint a hónap elején meghalt.

– (Hivatalos választávirat a család érdeklődésére; 1943. május 5.)Cquote2.png

Sok sorstársához hasonlóan jelképes sírját a voronyezsi területi Rudkino határában elterülő II. Magyar Központi Katonai Temetőben állították föl (felavatva 2003-ban): "nem halt meg, hanem eltűnt", ill. "halál oka közölve nem lett". A Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály szervezésében mintegy 56 ezer katonáról és munkaszolgálatosról emlékeztek meg ily módon, "Reich Jenő kmsz." neve a 63. számú fekete gránittáblán olvasható (alulról a második). „Az exhumálások során, mivel mindenkit nem lehetett beazonosítani, azt a gyakorlatot követték, hogy a rendelkezésre álló veszteségi nyilvántartások alapján az adott temetőből (…) mindenki nevét föltüntették, aki a doni hadműveleti területen tűnt el”.[65]

Műveinek utóélete[szerkesztés]

A szedés, a tábla, a vacak kötés nem számít. Azon az én írásom átrágja magát.
– Rejtő levele Müller Pálhoz, a Nova kiadó ifjabb tulajdonosához (1941 eleje)

[66]

1946-47-ben a Nova (akik oly cudarul bántak Rejtővel) feléleszti legsikeresebb sorozatát, A nova kalandos regényeit, amelyben kizárólag Rejtőt ad ki... Nemsokára azonban Müllerék vállalkozását[67] is államosítják és közel egy évtizedig semmi sem jelenik meg tőle idehaza.

Művei a Rákosi-korszakban indexen voltak, 1956 előtt csak a feketepiacon lehetett (borsos áron) hozzájutni. Új kiadásban A láthatatlan légió jelent meg elsőként, 1956 nyarán a Magvető Könyvkiadónál (ennek igazgatója ekkor Hegedüs Géza, Rejtő személyes ismerőse: az igazi olcsókönyvtáros könyvecskéhez előszót is illeszt – amiképp Az utolsó szó jogán című posztumusz kötethez is, ez indítja el az író rehabilitációját). Ekkor állítólag a feketepiaci zugárusok névtelen levélben fenyegették meg a kiadó vezetőjét, hogy lelövik, ha kiad még egy Rejtő-regényt...

Az évtizedes szilencium mit sem csorbított az író népszerűségén, sőt: az olvasók továbbra is szívesen forgatták műveit, így egyre nagyobb példányszámban jelentek meg könyvei. 1964-től az Albatrosz könyvek sorozatban minden P. Howard-ot közreadnak (az általa is gyengébbnek tartott Gibson Lavery-könyveket nem), beleértve 4 posztumusz (be nem fejezett) "pengős regényét" – ezeket az író bátyja, dr. Révai Gyula hozta tető alá. Ezzel párhuzamosan 1966–68-ban szintén ő rendezett sajtó alá 5 kötetet a bécsi Novák könyvkiadónál, zömmel kisregényeket/tízfilléres ponyvanovellákat (eme művek az Albatrosz-sorozatban nem jelentek meg).

Az úttörő Rejtő-kutatónak dr. Paulay Lajos (1924-1999) pszichológus tekinthető: ő állította össze az író műveinek első bibliográfiáját (gépiratban: OSZK Kézirattára), A fehér folthoz (Neptun Könyvek, Bp., 1957) írott utószavából kiderül: még egyben látta a gazdag Rejtő-hagyatékot, mely a legendával ellentétben nem semmisült meg a világháborúban. A PIM-be azonban a rendszerváltás táján már csak annak töredéke érkezett be: "A kéziratok Rejtő halála után feltehetően szüleire maradtak, majd az időközben megözvegyült Reich Lipót, Rejtő édesapja egy, vele egy házban élő lakótársának ajándékozta őket. Az 1956-os forradalom idején a hagyaték több része áldozatul esett az óvóhelyfűtési kísérleteknek."[68] De amiképp pl. az Albatrosz-sorozatban posztumusz közreadott regények gépirata is túlélte a történelmi traumákat, úgy remélhetőleg a kéziratok, hivatalos levelezés stb. többi része is csupán lappang.

1967-ben a Magvető Kiadó Az utolsó szó jogán adta közre az író kevésbé ismert írásait (szerk. Révai Gyula): novellák, esszék, filmtervek (hagyatékból kiadva, ill. korábban csak sajtóban megjelent művek).[69] 1988-ban jelent meg Tévedésből jelentik címmel az író bohózatainak és kabarétréfáinak válogatott gyűjteménye (szerk. Dallos József, Magvető Kiadó, Bp., 1988), alapos bibliográfiával (122 tétel). 1997-ben hagyatékból adták közre legnagyobb lélegzetű, kéziratban maradt művét, az 1931 körül keletkezhetett útinapló-szerűséget: Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam (Szukits, Szeged, 1997), amely merőben eltér a megszokott humoros Rejtő-könyvektől. Folytatásképpen jelent meg 6 év múlva a részben szintén kiadatlan Rejtő-novellákat tartalmazó Bedekker csavargók számára (Szukits, Szeged, 2003) – mindkettőt Varga Katalin, a PIM Kézirattárának vezetője rendezte sajtó alá.

2015-ben Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő emlékkötet (PIM–Infopoly Alapítvány, Bp., 2015) vállalkozott az író munkásságának számbavételére: az alapos tanulmányok és bibliográfiák (külföldön kiadott, ill. idegen nyelvre fordított művei, adaptált Rejtő-képregények) mellett számos dokumentum, fotó, kézirat, sajtómegjelenés, színlap stb. is helyet kapott benne, akárcsak Rejtő elfeledett-kiadatlan szövegei (szerelmi és hivatalos levelezés, fiatalkori versek, újságcikkek, Konzílium az őserdőben c. kisregény etc.)[8]

2016-ban jelent meg Thuróczy Gergely: A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére (Szépmíves–Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2016) c. kötet,[70] amely többek közt féltucat, korábban kiadatlan, rövidebb lélegzetű Rejtő-írást is közread. Itt látott napvilágot az író mindezideig legalaposabb könyvészeti számbavétele (Rejtő Jenő nyomtatásban megjelent műveinek bibliográfiája. Életében megjelent kiadások, posztumusz közreadások, korai/fontosabb/hasonmás újraközlések, róla szóló válogatott híradások). A rákövetkzető évben látott napvilágot egy hagyatékból közreadott kisregény, ízig-vérig noir kémtörténete Tatjána címmel (Szépmíves kiadó, Bp., 2017, TranszLiteratúra sorozat).

A rendszerváltás után számtalan gyűjteményes kötet, válogatás, (félbemaradt) sorozat, újabban (főleg a 2014-es jogdíj-kötelezettség lejárta után) e-book, hangoskönyv adja közre az író életművét, idehaza és külföldön egyaránt. Mindezek ellenére nem létezik egyetlen hiánytalan-csonkítatlan Rejtő-összkiadás sem (2017 nyári állapot).

Spencer Walls (Havas Zsigmond), a negyvenes évek híres magyar krimiszerzője egyik művét P. Howard emlékének ajánlotta.

Fontosabb adaptációk, színpadra állítások[szerkesztés]

  • A szőke ciklon, bábelőadás, Rejtő Jenő nyomán írta Tardos Péter, bábtervező Bródy Vera, rend. Szőnyi Kató (bem. Állami Bábszínház, Budapest, 1958. nov. 14.),[71] bábtári fényképek (21 db):[72]
  • Az adaptált (élőszereplős) művek sorát 1964-ben A láthatatlan légió nyitotta: színpadra alkalmazta Palásthy György, rendezte Deák István, zene Lovas Ferenc és Stark Tibor (közreműködik a Metro együttes Zorán Sztevanovity vezetésével, a műsorban fellép Fényes Kató revüsztár, USA), a verseket G. Dénes György írta (bemutató: 1964. júl. 10., Bartók Színpad, Budapest – utóbb Budai Parkszínpad). Főbb szerepekben: Kaló Flórián, Domján Edit, Alfonzó, Keleti László, Agárdi Gábor, Sztankay István, Kibédi Ervin, Csákányi László. A láthatatlan légió indulója: Reng a léptünk, döng a léptünk, / Kliperi, kliperi, klapp. / Taps a ritmus, fütty a nóta, / Kliperi, kliperi, klapp! // A láthatatlan légió / Hazája felhőrégió / De itt a homoksivatagban / Hogyha száz a veszély, csuda baj van, / Seregünk odacsap... / Szól a kliperi, kliperi, klapp! / Mind hősök ők, vagy gazfickók / Legyőzhetetlen vad fickók / Keményen odaütő / Kezükben teniszütő / Árnyuk oly tovatűnő / Léptüket hallani csak. / Kliperi, kliperi, kliperi, kliperi, kliperi, kliperi, klapp!
  • Katona Imre–Vágó Péter: Piszkos Fred málnaszőrt iszik és kavarja Fülig Jimmy őszinte sajnálatára. Beat-zenés komédia 2 részben, rend. Fodor Tamás (bem. Egyetemi Színpad, Budapest, Universitas Együttes, 1968. okt. 5.)[73]
  • 2002: Vesztegzár a Grand Holtelban, rend. Szinovál Gyula (bem. 2002. márc. 8., "A" Színház, Bp.)
  • 2003: Rejtő Jenő–Kárpáti Péter: Az öldöklő tejcsarnok (A detektív, a cowboy és a légió nyomán), rend. Novák Eszter (bem. 2003. feb. 23., Jászai Mari Színház, Tatabánya)
  • 2005: A néma revolverek városa, dramaturg: Schwajda György, rend. Iglódi István (bem.: 2005. nov. 11., Magyar Színház, Bp.)
  • 2006: Vanek úr Afrikában, (munkacíme szerint: Vanek úr közbelép. Az összes érintett őszinte sajnálatára), dramaturg: Tasnádi István, rend. Méhes László (bem. 2006. jan. 7., József Attila Színház, Bp.)
  • 2007: Piszkos Fred, a kapitány, színpadra alkalmazta: Barnóczky Ákos (bem. 2007. márc. 8., Wágner és Vatta Kabarészínház)
  • 2008-ban Hamvai Kornél átiratában a Nemzeti Színház állította színpadra[74] Rejtő Vesztegzár a Grand Hotelben regényét (bem. 2008. ápr. 6., Bp.), a zenét Darvas Benedek, a versszövegeket Varró Dániel jegyzi, rend. Béres Attila[75]
  • 2008: Csontbrigád, rend. Deák Tamás (bem. 2008. május 31., Szkéné Színház, Bp.)
  • 2008: A tizennégy karátos autó, rend. Regős János (bem. 2008. december 19., Picaro Művészeti Produkciós Műhely, Bp.)
  • 2009: A láthatatlan légió, rend. Tamási Zoltán (bem. 2009. júl. 10., Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis)
  • 2010 Vargabetűk. Rejtő a megejtő, felolvasószínpadi-show, rend. Varga Róbert (bem. 2010. feb. 27., Veszprémi Petőfi Színház)
  • 2010: Rejtő Jenő–Pozsgai Zsolt–Papp Zoltán: A Pokol-tető rabjai (Csontbrigád nyomán), zenés játék (bem. 2010. nov. 12., Pécsi Kulturális Központ)
  • 2011: Rejtő Jenő: A tévedések összjátéka, bohózatok egy felvonásban, zenével kísérve, rend. Horváth István (bem. 2011. dec. 15., Genéziusz Színház, Szeged)
  • 2014: Vajda Katalin–Lázár Vilmos–Baráthy GyörgyPiszkos Fred, a kapitány; musical két részben, rend. Sas Tamás (bem. 2014. jún. 6., Városmajori Szabadtéri Színpad, Bp.)
  • 2014: Az ellopott futár, rend. Silló Sándor (bem. 2014. nov. 8., Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza)
  • 2015: A szőke ciklon, rendező-dramaturg: Szente Vajk (bem. 2015. aug. 14., Játékszín, Bp.)
  • 2015: Rejtő Jenő–Kárpáti Péter: Az öldöklő tejcsarnok (A detektív, a cowboy és a légió nyomán), rend. Kárpáti Péter (bem. 2015. nov. 11., Hátsó Kapu, Bp.)
  • 2015: Rejtő Jenő–Kulinyi Ernő: Úrilány szobát keres, rend. Ecsedi Erzsébet (bem. 2015. dec. 13., Soltis Lajos Színház, Celldömölk)
  • 2017: Olt Tamás–Vaszkó Bence: Szájon lőtt tigris (Rejtő Jenő élete és művei alapján), előadja Olt Tamás (bem. 2017. jan. 13., Nemzeti Színház)

Humora, irodalmi figurái[szerkesztés]

Elsősorban humoros témájú könyvek írójaként ismert: művészetében dominál a nyelvi humor, a többjelentésű/félreérthető kifejezésekre épülő fordulatok, szóviccek miatt idegen nyelvre majdhogynem átültethetetlen (noha tucatnyi nyelven is kiadták, részben "lebutítva", a fordíthatatlan szóvicceket elhagyva). A groteszk kalandok, a (nyomukban járó) abszurd párbeszédek nemritkán intellektuáis töltetűek, az alpári humorizálás, a pajzán kétértelműség kevéssé volt jellemző reá, és (bár kéziratok híján nem igazolható) valószínű, hogy az efféle – ma már nagyon "lájtosnak" ható – frivolitások inkább a társszerzők (Nádassy László, Görög László) számlájára írhatóak.

Rejtő humora nem előzmények nélkül való: így a Fülig Jimmy-s (kicsavafacsarintott) hejbesírás/helyesírás eredője éppúgy lehet a Gárdonyi Géza-féle Göre Gábor-levelek (1892-től), mint Karinthy Frigyes Metta V. Victor 19. századi amerikai gyerekkönyv-fordítása (Egy komisz kölök naplója, 1918), vagy akár Erich Kästner Május 35jéből (magyarul 1934-ben jelent meg először) Konrád iskolai dolgozata. Hegedüs Géza Rákosi Viktor (Sipulusz) és Karinthy után Heltai Jenőt említi a humoros Howard-történetek legközvetlenebb ihletőjéül: "Azt a regénytípust, amelyet mi olyan jellegzetesen howardinak érzünk, Rejtő előtt – csak éppen tipikus pesti környezetben – Heltai írta meg. (...) A Jaguár cselekménye, alakjai, szójátékai feltűnően howardosak, csak éppen egy mozzanat hiányzik belőle: nem paródiája egyetlen ponyvaműfajnak sem. Míg Rejtő az élményei és olvasmányai alapján kikevert regénytípust egyben a ponyvaműfajok paródiájává tudta tenni."[76] Ugyancsak a Jaguárból (és a többi bohémregényből) ismerősek a Rejtő-figurák névadásai: Általános bácsi, Vegyes Benő, Mindenyssa Zdenko, a Nagy Senki (vö. Senki Alfonz)...

Sajátos humorú, gyakran idegenlégiós témájú kalandregényeket, krimiket jelentetett meg, zömmel a Nova kiadónál: itt 14 P. Howard- és 5 Gibson Lavery-könyve, ill. 4 valódi fordítása jelent meg (az álneves Nova-köteteknél csak néhány esetben tüntették föl mint "fordítót"). Saját nevén főleg a Világvárosi Regények kolportázsregény ("gyorsregények", füzetes ponyvák), a "tízfilléres" sorozatban. Stílusában tudatosan törekedett a filmszerű vágások technikájára: „bementünk a bakterházba, azután elhelyeztük a baktert az ágy alatt”, a felgyorsult cselekményt rövid, egy-két szavas mondatokkal fejezte ki. Humora bölcselkedő megjegyzéseiben is érvényesült, például: Egy szabó mondja: „Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye – rövid és céltalan.” (A szőke ciklon) Más: „A nő olyan, mint egy költői hasonlat – ha szép, az sem baj, hogy semmi értelme.” (Piszkos Fred közbelép)

Hegedüs Géza szerint, aki személyesen ismerte az írót: "Kortársa volt az iszonyat kibontakozásának, felismerte, és a maga sajátos humorával igyekezett a rémület fölé emelkedni; kora szorongásos életérzésének különös tanúja volt, ahogy kinevette és kinevettette az embertelenséget. Hanem amikor teljes apokalipszisével tárult ki a szenvedés és halál kora (...), akkor a tanú, aki nem volt többé P. Howard, az álangol álponyvaszerző, hanem újra Rejtő Jenő, az agyonkínzott pesti kisember, nem tanúskodhatott többé: a korai áldozatok egyike lett." A pesti (zsidó) humor volt az igazi közege, hisz "nem véletlen, hogy amikor íróként megindult, a kabarétréfában találta meg korai műfaját. Az a sajátos pesti humor nevelte, amelyben elkeveredik a cinizmus, az öngúny, a csattanóra élezett vicc, a felismert hibák némiképpen megbocsátó kifigurázása, és egy életszerető törekvés a valóság sötét és súlyos óráinak könnyebb elviselésére. Nyilván az egész magyar történelem és a budapesti magyarság etnikai kikeveredése húzódik a pesti humor mögött."[77]

A kalandregényeibe oltott pesti humor óvatos térhódítását kiválóan nyomon lehet követni Müllerék könyvborítóin (mindegyiket Pályi Jenő rajzolta – nem csak a P. Howardokat, hanem az összes Nova-címlapot). Az első kiadások sárga nyomásúak, az ábrázolt jelenetek és szereplők drámaiak, realisták, kisüt belőlük az idegpattintó feszültség, míg a másodkiadások piros színűek és többnyire humorosak, de legalábbis valaminő "irreális" grafikai elemet tartalmaznak. A tereptárgyak-épületek-személyek arányai gyakran nem valósak, és egynémelyik figura (légióslegény!) egyenest karikaturisztikus, de legenyhébb esetben is "semleges" a rajz: mindennémű akciómozzanatot nélkülöz. A legtöbb Nova-regényt nem adták ki többször, de P. Howard annyira sikeres volt, hogy egyedülálló módon még új borítót is kaptak. Sőt, a háború után egynémelyik harmadikféle címlapgrafikával jelent meg (bővebben lásd: A Nova kalandos regényei. A Magyar Ponyva Képes Bibliográfiája 4.)[78]

Kivétel a Csontbrigád, az csak egyféle, piros borítóval bírt: a könyv már nyomdában volt, midőn a szerző véglegesen összekülönbözött kisszerű kiadóival 1940-41 fordulóján – és nem csak emiatt lóg ki az életmű sorából, a maga drámaiságával. Érdekesmód azonban egy kortárs (a szintén ponyvaíró Halász Péter, 1922-2013) emlékezése szerint "Howard Csontbrigádján halálra nevették magukat az emberek”,[79] a kötet tragikuma-látomásossága kevésbé hatott a háború kezdetén. A gyermekkori barát,[80] a szintén író-újságíró Boross Elemér (1900-1972) beszámolója szerint olvasói "szinte megfeledkezve az egyre jobban elsötétülő égről, hivatalokban, villamoson, autóbuszon és megállva egy lámpaoszlop mellett, kezükben valamelyik ronggyá olvasott péhovarddal röhögtek és röhögtek. Diplomás emberek, orvosok a villamoson, megfeledkezve az illemszabályokról".[81]

Azonban akármennyire is átélik olvasói az általa teremtett helyzeteket, s hiába drukkolnak hőseinek, a valóság merőben más: Rejtő nem járta meg az Idegenlégiót, nem töltött éveket egzotikus helyszíneken, nem nuncsakuzott kínai kalózokkal és nem vetélkedett hexaédervetésben turpungi bivalytejfölöző rulettkasznárokkal – legjobb kalandos könyveiből egyáltalán nem a realista író beszél, akármennyire is szeretnék rajongói emlékiratok gyanánt megélni írásait... Veres András megállapítása szerző és korabeli közönség viszonyáról 80 évvel későbbre vonatkoztatva is mértékadó: "Rejtő vagány hősei hangsúlyozottan irodalmi teremtmények. A romantikából elszármazott, meseszerű jelmezeket viselnek, egyszerre képviselik a kifordult világból való kilépés és a fortélyos felülkerekedés lehetőségét. Érthető, hogy az 1930–1940-es évek fordulóján miért vált az egyre szorongatottabb pesti közönség körében annyira népszerűvé a szabadságvágynak ez a lapidáris, a vásári ponyvából eredeztethető megjelenítése."[82]

Emlékezete: kultusz, utóélet, kegyelet[szerkesztés]

Rejtő Jenő és a kártyaaffér; Pytheas, Bp., 2015; 23 old., illusztrált, Könyvmanufraktúra sorozat 3.
– Garcon! Egy sört! A pincér sápadtan odasiet: – Hallja! Ez nem matrózkocsma! – Érdekes... Pedig esküdni mertem volna, hogy ez itt a Fel, Vidám Orvgyilkosok nevű étterem, ahol ötórai bicskázásra jön össze az úri közönség... No de most már mindegy. Jó lesz itt is. Hozzon egy korsó sört. – Nem szolgálunk fel csapolt sört! – Hát akkor hozzon egy fél kiló kaviárt, egy üveg francia pezsgőt és száz szál La France rózsát!
A 14 karátos autó; 1940

Rejtő Jenő munkássága a magyar kulturális-hétköznapi szféra legkülönfélébb szegmenseire fejtett ki hatást, olykor egészen meglepő távlatokba nyújtózón (kocsmától az Akadémiáig). Az alábbiakban ezek összegyűjtésére teszünk kísérletet.

Általános[szerkesztés]

  • Segédlet Rejtőzőknek[83] (kivonat műveiből: karakterek, helyszínek, hajók, kocsmák stb.)
  • Az ellopott tragédia. Kemény István beszéde a Rejtõ Jenõ-emlékkiállítás megnyitóján (Petőfi Irodalmi Múzeum, 2003. okt. 20., in: Irodalmi Múzeum, 2004/1, 12-13. old.)
  • 2005-ben A Nagy Könyv regénynépszerűség-firtató országos programsorozat (mintegy 400.000 szavazat) keretében Rejtő 2 könyvvel is bejutott a 100-as listába: Piszkos Fred, a kapitány (37.), A tizennégy karátos autó (47.). A 150-es listán (75 magyar és 75 külföldi) újabb 2 regénye szerepel: A csontbrigád és A három testőr Afrikában. Az író eme négyszeres jelenléttel az elit csoportban foglal helyet: 4 regénynél több-bel senki sem büszkélkedhet. (A 100-as listában külföldi művek is szerepeltek: ha csak a magyarokat nézzük, akkor a Piszkos Fred a 18., míg a 14 karátos autó a 23. helyezett lett.)
  • Kránicz Bence 2014-es összefoglaló cikke a jelenségről: Rejtő-kultusz a Gutenberg-galaxison innen és túl
  • Pelle János: Túl a ponyván (Heti Válasz, 2015. nov. 4.)
  • 2017. tavasza: A nemzet könyve felmérésben ("a Jobbik Ifjúsági Tagozat programsorozata az olvasás és a nemzeti kultúra népszerűsítése érdekében") Rejtő a 10-es lista 7. helyén: Piszkos Fred, a kapitány (a top 50-be még bejutott A három testőr Afrikában is)
  • 25 feledhetetlen idézet Rejtő Jenőtől (Mr. Foster kalandozásai Budapesten – az író 111. születésnapja alkalmából)

Róla mondták[szerkesztés]

  • Szentkuthy Miklós: "Rejtő Jenő minden sorát elolvastam. Nagyon sok barátom és barátnőm szurkál és piszkál, hogy írjak Rejtő Jenőről: amit ő írt, az sem nem ponyva, az sem nem útszéli krimi, hanem igenis nagy művészet és – hamarjában használom a szót, noha ki nem állhatom – humánum. Rejtő Jenőben mennyi melegség, emberközelség, megértés, nagyszerű humor, kedvesség, gyengéd elnézés van az emberi botlásokkal szemben. (...) minden könyve megvan, kívülről tudom, izgató, meglepő, jobb, mint egy csomó, hozzá képest híres krimiíró, például Simenon Maigret-történetei, melyek között sok a sápadt ködkép és pasztell, Rejtő Jenő tobzódó és szédítő plasztikus és színes bábjátékai mellett." (in: Frivolitások és hitvallások, Magvető, Bp., 1988 – 8. fejezet)
  • Esterházy Péter: "nekem az ikercsillagom Rejtő Jenő és Thomas Mann volt, egyformán szerettem őket" (kamaszkori olvasmányélményeiről, in: A halacska csodálatos élete, 1991 Pannon, Bp. – Irodalmunk, amely c. fejezet)
  • Mocsári Károly a rendkívüli (zenei) memóriával rendelkező Kocsis Zoltán zongoraművész kapcsán: "képes volt bármelyik Rejtő regényből szó szerint idézni úgy, hogy találomra felütöttük a könyvet valahol és pár mondat felolvasását követően ő fejből folytatta, de szóról szóra úgy, hogy egy kötőszót sem tévesztett el benne".[84]
  • Bárdos Pál: "Egy Rejtő-regénynek mindig lehet előre tudni a végét, de egy Rejtő-mondatnak – soha." (forrás?)

Önálló kötet, képregény[szerkesztés]

  • Hegedüs Géza: Arcképvázlatok. Száz magyar író c. áttekintő munkájában Rejtő Jenő is helyet kapott (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp., 1980)
  • Hámori Tibor: Piszkos Fred és a többiek… Történetek Rejtő Jenő életéből; Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, Bp., 1981
  • 1988-ban a Gyorsuló Idő sorozatban megjelenik Lányi András Az írástudók áru(vá vá)lása. Az irodalmi tömegkultúra a két világháború közti Magyarországon c. elméleti összegzése, mely kiemelten foglalkozik a regényíró Rejtő munkásságával
  • Orbán János Dénes debütáló kötete, a Hümeriáda (1995) Rejtő Troppauer Hümér (költő és idegenlégiós) verses életművének egy lehetséges olvasatát adja Kolozsvárt
  • 1995-ben megjelenik az „– Uram! A késemért jöttem!”: 841 Rejtő Jenő (P. Howard)-idézet c. tematikus válogatás, az író műveiből merített szövegrészletekkel[85]
  • 2003 óta a Képes Kiadó felújítva-kiszínezve adja közre Korcsmáros Pál (1916-1975) évtizedekkel korábban rajzolt képregényeit (az unoka, Korcsmáros Gábor vezetésével). A rendkívül aprólékos munka miatt évente egy-egy szerfölött igényes kötet készül el.
  • 2009-ben megjelenik a Mi Újság Wagner Úr? Rejtő Jenő füveskönyve c. kiadvány, amely Rejtő műveiből szemezget: "vicces beszólásoktól, párbeszédektől, kifacsart aforizmáktól a filozofikus gondolatokig"[9]
  • 2012 végén megjelenik egy felemásra sikeredett[86] segédkönyv: Rejtő-lexikon. Rejtő Jenő 27 nagyregényének világa 2500 szócikkben,[87] (szereplők, eszközök, fogalmak, helyszínek számbavétele)
  • A 2014 márciusában indult Nemzeti Könyvtár sorozat 25. kötete[88] "Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára jelent meg" (A három testőr Afrikában, Piszkos Fred közbelép, Csontbrigád):[89] "P. Howard egész nemzedékek kedvenc pad alatti olvasmánya volt. A pad alatti olvasmányokból azonban egy idő után törvényszerűen pad felettiek lesznek."
  • 2015. február 28-án alkalmi bibliofil kiadvány jelent meg az író tiszteletére (Pytheas Könyvkiadó/Könyvmanufaktúra, a Könyvmanufraktúra sorozat 3. darabjaként): Rejtő Jenő és a kártyaaffér. A japán hajtású könyvészeti technológiával készült kötetke jelentősége, hogy közel fél évszázad múltán hasonmásban közli Rejtő nevezetes sírvers(paródiájának) Sír (a) felirat autentikus szövegét (a PIM-ben őrzött hagyatékból), amelyet az 1967-es közreadás során hibásra "átigazítottak".[10]
  • 2015 nyarán 800 példányban, 500 oldalon megjelenik Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő emlékkötet [90] (PIM–Infopoly Alapítvány) Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus szerkesztésében,[11] mely az író munkásságának eleddig legteljesebb számbavétele (beszámoló a nov. 21-ei kötetbemutatóról)[91]
  • Matuscsák Tamás: Rejtő Jenő elveszett naplója. Életregény. Rejtő Jenő műveinek felhasználásával írta Matuscsák Tamás; Noran Libro, Bp., 2016; 540 o.
  • Thuróczy Gergely: A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére (Szépmíves–Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2016 – Képes emlékezet sorozat)

Periodika, könyvfejezet, tanulmány[szerkesztés]

  • Boross Elemér: Péhovard; In: Velük voltam; Szépirodalmi, Bp. 1969, 334–366. old.
  • Nagy Ferenc (a kriminalisztikai szövegnyelvészet jeles művelője) tanulmánya 1968-ból: A nyelvi humor főbb típusai, benne a hivatkozott példák mintegy fele Rejtőtől való (in: Magyar Nyelvőr, 1968, 10–22. old.)
  • L. Aczél Petra: Retorika. A szóból épült gondolat. Gyakorlókönyv; Krónika Nova, Bp., 2001; a Szöveggyűjtemény fejezetben részlet Rejtő Egy bolond száz bajt csinál c. regényéből
  • 2007-ben megjelenik Veres András: A ponyva klasszikusa. Rejtő Jenő c. tanulmánya A magyar irodalom történetei[92] c. háromkötetes összefoglaló munkában, az író ezzel mintegy hivatalosan is helyet kap a hivatalos irodalmi kánonban
  • A 2009-es 303 magyar regény amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz,[93] kötetbe Rejtő Csontbrigádja is bekerült (a ponyvaírók közül egyedüliként)
  • Határtalan Magyarok 1. 100 jó arc, akit nem árt, ha ismersz (Hetek, Bp., 2015) – Rejtő az első 25-ben...
  • Thuróczy Gergely: Gyöngy a kommersz szemétdombján. Rejtő Jenő és a korabeli pesti szórakoztatóipar; in: Korunk (Kolozsvár), 2017/márc., Populáris műfajháló – populáris ikonok c. tematikus összeállításban

Sajtó, periodika[szerkesztés]

  • Rövidhír A Könyv c. havilapban 1965-ből: "Rejtő Jenő a L'Humanité-ban. A L'Humanité, a Francia Kommunista Párt központi napilapja Konsztantyin Szimonov Élők és holtak c. regényének folytatásos közlése után Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben c. regényét adja közre, ugyancsak folytatásokban. A regény nemrégiben jelent meg az Editeurs Francais Reunis kiadónál, Kassai György fordításában."[94]
  • A kolozsvári Előretolt Helyőrség c. irodalmi lap (megjelent 1995-96, 2000, főszerk. Orbán János Dénes, 1973-) szellemiségében úgyszint felvállalja a hasoncímű, nevezetes Rejtő-regényből is áradó világnézetet
  • 1995-ben Dluhopolszky László szerkesztésében Fülig Jimmy. Szórakoztató diáklap[95] címmel egyetlen lapszámot megért periodika jelent meg
  • 1996 őszén a Piroska Press kiadásában rövidéletű kéthetilap látott napvilágot (az író azonos című, 1930-as bulvárlapja nyomán): Nagykörut. Sivatagi kalauz. 66 év elteltével Rejtő Jenő után szabadon[96]
  • 1999 végén a Ki lesz az évezred magyarja? kétfordulós nyereményjáték-sajtószavazáson[97] Rejtő Jenő választható volt ezredmagával a történelmi személyiségek kategóriájában (a második fordulóba nem jutott be, abszolút győztes: Szent István király)[12]
  • Kultivátor. Megjelent Rejtő Jenő és József Attila születésének 100. évfordulóján (alkalmi kiadvány, 2005)[98]
  • Fehér Béla író Szilvakék paradicsom című tárcarovata 2009-2011-ben a Magyar Nemzetben (utalással Rejtő A 14 karátos autójának "szolid, polgári hely"-ére)

Kiállítás[szerkesztés]

  • 2003-ban emlékkiállítása[99] (egyfajta kiállítás-paródia, az író szellemiségének jegyében) nyílott a Petőfi Irodalmi Múzeumban (rendezte Horváth Csaba és Thuróczy Gergely).[100] A Rejtő-emlékkiállítás vándortárlat formájában azóta tucatnyi helyszínen vendégszerepelt az ország különböző helyszínein (a PIM szervezésében).
  • 2005. dec. 2. "Megyek Debrecenbe, ahol még egyszer sem volt kiállításom" címmel a Debreceni Irodalmi Múzeumban mutatkozott be a PIM Rejtő-emléktárlata.
  • 2009 márciusában a Magyar Zsidó Múzeumban (MZSM) Rusznák Rita kurátorságával[101] nyílt nagyszabású kiállítás P. Howard – Rejtő Jenő legendás élete címmel[102][103] (PIM-mel közösen)
  • 2015. szeptember 17-én a budai Hadik Kávéházban "Fogják meg!" Rejtő Jenő dokumentumai címmel nyílott kamaratárlat: számos, az íróhoz kötődő ismeretlen dokumentum, plakát és fotó volt látható[104] (PIM szervezése)
  • 2015. novemberében az erdélyi 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron[105] a Petőfi Irodalmi Múzeum Erdélyben mutatta be[106] a "Fogják meg!" Rejtő Jenő dokumentumai anyagát, irodalmi beszélgetéssel kísérve[107]
  • 2016. február 16., tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár: Vanek úr Tatán[13]
  • 2016. március 22., Aki mer, az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő címmel nyílott emlékkiállítás a Pávai utcai Holokauszt Emlékközpontban, amely a legújabb kutatások eredményeit mutatta be (az író kevésbé ismert alkotói oldalára koncentrálva: Rejtő, az operettszerző és filmíró),[108] alapos összefoglaló a kiállításról és a kutatás jelenlegi állapotáról[109]
  • 2016. szept. 27., pécsi Tudásközpont:[110] "…a derékszíjak időnként elkószálnak!" Rejtő Jenő-emlékkiállítás(paródia), megnyitotta dr. Jankovits László irodalomtörténész (kurátor: Thuróczy Gergely, PIM), képriport[111] (érdekességképp a tárlat címe latinul: "Cinguli temporatim divagantur")[112]

Rádió, televízió, filmterv[szerkesztés]

  • Egri János 1980-as évekbeli népszerű televíziós vetélkedője, az Elmebajnokság (1983) egyik témaköre a 30 közül "Rejtő Jenő regényalakjai" (az ókori Egyiptom, Lengyelország, a magyar munkásmozgalom története, az aradi vértanúk stb. mellett)[113]
  • 2002-ben Századfordító magyarokRejtő Jenő címmel készült portré az íróról (MTV), ismeretlen dokumentumok bemutatásával
  • Pálfi György rendező A szőke ciklonból (tervezett főszereplő: Scarlett Johanson) és a Csontbrigádból készült filmet forgatni a 2000-es években, egyelőre azonban mindez csak terv maradt. Utóbbihoz a 2007-es Cannes-i fesztiválra promóciós plakát is készült: Skeletal Brigade by György Pálfi[14]
  • 2010-ben Varsányi Ferenc rendezésében készült el a Volt egyszer egy regényhős, akit P. Howardnak hívtak című ismeretterjesztő rövidfilm[114] 2012. márc. 3. MTV1 Múlt-kor adása Rejtőről[115]
  • 2015. szeptembere a Kossuth Rádió Kabarészeparé c. rádióműsorában kétrészes Rejtő-legendárium az író köré rakódott legendák helyretételével. Műsorvezető: Fábry Sándor, résztvevők: Szörényi László, Thuróczy Gergely, Veres András, közreműködött: Kaszás Gergő (1. rész, 2. rész)
  • Ízelítő[116] a készülőfélben lévő animációs Rejtő-moziból (figuratervek Korcsmáros Pál rajzai nyomán Garisa H. Zsolt grafikus, képregényrajzoló): Piszkos Fred közbelép[117] (rendező: Varsányi Ferenc)
  • Szentpály Miklós: A ponyva dinamikája – Rejtő Jenő a filmvásznon
  • 2017. márc. 29. (az író születésnapja): Rejtő Jenő legendája – ismeretterjesztő tévéműsor, M5 csatorna, Mindenki akadémiája (előadó: Thuróczy Gergely Rejtő-kutató, Petőfi Irodalmi Múzeum)

Oktatás, szakelőadás, vetélkedő[szerkesztés]

  • 2008-tól emelt szintű érettségin Rejtő Jenőből is lehet vizsgázni (lásd P. Howard közbelép. Thomas Mann őszinte sajnálatára, interjú Veres András irodalomtörténésszel)[15]
  • Poszler György irodalomtörténész, esztéta, akadémikus előadása Rejtőről a szentesi könyvtárban 2008. máj. 28-án (közreadva a "Lidércfény Rádió 0. kísérleti adása" keretében)
  • Kivezetés a Rejtő-legendáriumból, avagy életrajz helyett kultikus utóélet címmel Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus, Rejtő-szakértő tartott előadást 2014. okt. 21-én a kelenföldi BMK-ban (Rejtő Jenő – a ponyvából szőtt legenda programsorozat keretében)
  • P. Howard & Co. Nyomozóiroda(lom) címmel hirdettek irodalmi vetélkedőt a 2014-2015-ös tanévre a FSZEK kispesti és pestszentlőrinci fiókkönyvtárai, felsőbb évfolyamos általános iskolai tanulóknak
  • 2015. október 16-án Veres András irodalomtörténész előadása Budapesten: A P. Howard-i humor önvédelmi hatásmechanizmusa (Művészet és pszichoanalízis c. sorozat keretében, PIM)[16]
  • 2017. ápr. 1., Sári Orsolya PhD.-hallgató (PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola) előadása: Az idő kérdése Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című regényében (Miskolci Egyetem, Tavaszi Szél doktorandusz-konferencia)[118]

Képzőművészet[szerkesztés]

  • A 2003-as első Rejtő-emlékkiállítás ideje alatt ugyancsak a PIM-ben mutatták be a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Érem Szakosztálya által kiírt „Országos Rejtő Jenő emlékérem-pályázat”-ra beérkezett műveket. Az I. díjat ifj. Szlávics László szobrászművész nyerte el: "P. Howard – Menni vagy meghalni" c. négydarabos, vegyes technikájú éremkompozíciójával[119]
  • Kósa János DLA nagyméretű Utómunkálatok c. olajfestményén (2007) felbukkan - a Korcsmáros Pál figuraterve nyomán rajzolt - Gorcsev Iván (A tizennégy karátos autóból): jobb kezében régimódi kanócos bombát tart, baljával szivart vételez egy Marx feliratú könyvre hajazó skatulyából, bal füle mellett régmúlt cucilista átkos idők vöröslő transzparenseit idéző "Éljen a kreativitás!" felirat...
  • 2015. őszén Rejtő születésének 111. évfordulója kapcsán a debreceni Sesztina Galériában az NDK (Neue Debreczenische Kunst) alkotócsoport 17 művésze emlékkiállítással[120] tisztelgett az író előtt (fotógalériával lásd:)[121]
  • "Életét nem élte le, aláí­rás megtagadva"[17] címmel 2016. júliusában Gyergyószárhegyen (Erdély, Románia) nyílott meg[122] a debreceni NDK képzőművészeti kiállítása[123] az író születésének 111. évfordulójára

Színház, rendezvény[szerkesztés]

  • 2008. április 1-én Láng István akadémikus, az MTA egykori főtitkára kezdeményezésére egynapos Rejtő Jenő-konferenciát tartottak (Bolondok Napján, az áprilisi tréfálkozás jegyében) a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében és előcsarnokában: Rejtő Jenő, a ponyva klasszikusa mint meteorológus és hidrológus címmel, egynapos kiállítás kíséretében,[124][125] lásd Láng István: Piszkos Fred és Társai az Akadémián. Derűs tudomány; in: Ponticulus Hungaricus, XVI. évf. 7–8. szám, 2012. július–augusztus[126]
  • 2014. szeptember 10-én a Goldmark Teremben tartottak szögletasztal-beszélgetést a 71 éve elhunyt íróról: Rejtő Jenő visszaüt címmel (Dombi Gábor, az Infopoly Alapítvány vezetője szervezésében). Budapest Főváros Erzsébetváros Önkormányzata, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös rendezvénye (résztvevői a készülőfélben lévő Rejtő-emlékkötet munkálatairól számoltak be alkalmi kiállítás kíséretében: Győri Anna történész, Perczel Olivér levéltáros, Szilágyi Zsófia Júlia szerkesztő, Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus), a Magyar Holokauszt Emlékév keretében.[127]
  • 2015. március 26-án, az író 110. születésnapja tiszteletére a Magyar Művészeti Akadémián (Pesti Vigadó) emlékeztek meg az íróról Rejtő-legendárium címmel [18][19]
  • 2015. december 3-án a szlovákiai Rév-Komáromban rendeztek Rejtő Jenő-emlékestet Gazdag József újságíró szervezésében (Rév A Magyar Kultúra Háza)[128] Piszkos FreUd közbelép címmel[129] (Komáromi Szalon)[130]
  • 2016. február 25-én az MKB Professzori Klubja keretében exkluzív zenés irodalmi est zajlott le, melynek során ritka szövegek, ill. évtizedek óta nem hallott (Rejtő operettjeiből való) dallamok csendültek föl. Aki mer, az nyer – A Rejtő-operettektől a P. Howard-ponyvaparódiákig címmel. Az est hangképes felvétele:[131], meghívó:[132], fotók:[133], beszámoló:[134]
  • 2016. április 2-3-án a Bethlen Téri Színházban 24 órás eseménnyel[135][136] tisztelegtek az író születésnapja előtt: Humormaraton – Rejtő 111. Humoristák, stand up comedy fellépők non-stop műsora Rejtő Jenő születésének 111. évfordulója emlékére[137]
  • 2016. októberében baptista művészeti napok keretében Rejtő és Nóti Károly-jelenetek a Utcafront Tolerancia Színház előadásában[138]
  • 2016. okt. 16.: Mihail Bulgakov vígjátékának átirata Iván, a rettenet címmel („társasházi science-fiction", Radnóti Színház, átdolgozta Vecsei H. Miklós), egyik szereplője "P. Howard fekete úr" (cserediák, feketesereg)[139]
  • Rejtő Jenő humorszínházi bérlet a 2016/17-es évadra, a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házban (KMO)[140]
  • 2017. febr. 15.: A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére – zenés kötetbemutató a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Promontor TV beszámolója)
  • 2017. márc. 6.: A berlini front. Rejtő Jenő nyugat-európai utazásai,[141] Bálint Ház, Macesz terem (előadó: Thuróczy Gergely irodalomtörténész)
  • 2017. márc. 29.: Rejtő Jenő születésnapján – Slam poetry verseny, Fuga Budapesti Építészeti Központ

Együttesek, zene[szerkesztés]

Közterület, emléktábla[szerkesztés]

  • A Wesselényi u. 7. alatt található Goldmark-teremben 1939-1944 között működött Goldmark Színház az író bohózatait is játszotta. Falán elhelyezett Az OMIKE Művészakció mártírjai emléktáblán Rejtő Jenő neve is olvasható.
  • "A XVIII., Havanna-telep városrészben fekvő 151 159 helyrajzi számú közterületet Rejtő Jenő sétánynak NEM nevezi el."; 991/2001. (VI. 7.) Fővárosi Közgyűlés határozat (Fővárosi Közlöny, 2001/11-19. szám, 51. évfolyam, 1319. old)
  • 1994. okt. 21., emléktábla-avatás az író lakóházának falán (Hevesi Sándor tér 5, utóbb Rejtő Jenő u. 6), állíttató: Budapest Erzsébetváros Önkormányzata[150]
  • 2001 ősze óta Budapest VII. kerületében (Erzsébetváros) a szülőháza körüli területet – Hevesi Sándor (azelőtt Izabella) tér egy része – róla nevezték el: Rejtő Jenő utca[151] (fotók az okt. 19-ei "uccaavatásról")[21]
  • Rejtő rajongói (Utcát, szobrot Rejtő Jenőnek![152] mozgalom) az ezredforduló táján szobrot[153] készültek állítani az írónak,[153] azonban a gyűjtés nyomán összegyűlt összeg nagy része elment az utcanév létrehozása körüli költségekre (a szülőházzal szemközti szobortervet lásd:)[154]
  • 2013 májusában 300 négyzetméteres köztéri falfestmény került Budapesten az erzsébetvárosi Mika Tivadar-ház (Kazinczy u. 47) tűzfalára, amely Rejtő Jenő készséges pincérét ábrázolja [22]
  • 2016. augusztus 25-én a Képregény Kedvelők Klubja (KKK) koszorúzással egybekötött kötetlen megemlékezése[155] a szülőház emléktáblájánál, majd "tartalmas Rejtő-rajongás" az író munkásságát feldolgozó alkotók (képregénygyűjtő, író, grafikus, irodalomtörténész) részvételével[156]
  • 2017. márc. 29-én (az író születésének 112. évfordulóján) "gondolatok köve" avatása:[157] Hevesi Sándor tér – többmázsás szikladarab, Rejtő-idézettel; avatás után Stand Up Brigád ingyenes Ponyvakabaré előadása[158] a szülőház (Rejtő Jenő u. 6.) udvarán

Vendéglátóipar, gasztronómia[szerkesztés]

  • Számos vendéglátóipari egység is zászlajára (késhegyére...) tűzte Rejtő figuráit: Nagy Levin Étterem (Csepel),[159] Fülig Jimmy Sörözője (Bp. 21. ker), Gorcsev Korcsma[160] (Újlipótváros, 2013-ban megszűnt), Pepita Ofélia Bár (Erzsébetváros, Klauzál tér, 2015-ben megszűnt), Vakapád Söröző (Erzsébetváros, 2013-ban? megszűnt, hajónév A megkerült cirkálóból), The Blue Tomato/Szilvakék Paradicsom Étterem[161] (Újlipótváros, konkrét átvétel A 14 karátos autóból), Piszkos Fred Pub & Restaurant[162]/Korcsma Piszkos Fredhez[163] (Budapest Erzsébetváros), Piszkos Fred Étterem (Cegléd),[164] Fülig Jimmy Pub (Szeged),[165] Fülig Jimmy Falatozó (Szentes), Fapipa – Piszkos Fred és Mery konyhája (Fonyód), Fülig Jimmy Udvar (Kapolcs, Művészetek Völgye Fesztivál idején – hatósági hirdetmény zajkibocsátási határérték megállapításáról, engedélyezve: nem lehetnek túl duhajok...)
  • Fülig Jimmy Pálinkaház: a termékek dizájnját Korcsmáros Pál képregény-figurái ihlették (a 40 fokos pálinka Fülig Jimmyről nyerte nevét, az erősebb, 60 fokos szeszt Piszkos Fred ihlette: "Csak erős idegzetűeknek!"...) Vigántpetenden
  • 2015 őszén egy nemzetközi hamburgerlánc magyarországi kínálatában a "legyőzhetetlen újdonságok" keretében Fülig Chili szendvics jelent meg a kínálatban ("Sajtosak. Hosszúak. Legyőzhetetlenek."),[166] utalással Fülig Jimmyre.
  • A szőke ciklon esete az ehető gyémántokkal: " Olvass te is Rejtőt, hozzá pedig ropogtathatsz igazi ehető gyémántokat!" (a regény ihlette édesség: hozzávalókkal és recepttel...), Könyvparfé: "Az egész történet egy gyémánt megtalálása köré épül, mely egy Buddha-szobor belsejében rejlik. Gondoltam, egy életem, egy halálom, elkészítem ezt a gyémántot, és még az sem baj, ha nem csak egy lesz belőle! Ezt egy egyszerű keksztésztából kiviteleztem, gyorsan összedobható, és az édes mázzal a tetején, igazi csemege. Ettől garantáltan mindenki lenyugszik Buddha-üzemmódba."

Kártya, játék, bélyeg, rejtvény[szerkesztés]

  • Amatőr rajzokkal ellátott, saját játékszabállyal rendelkező, egész paklira való játékkártya (évszám ismeretlen – rendszerváltás körüli?),[23] zömmel Rejtő által kitalált figurákkal: "Koszos Fred"
  • Születésének 100. évfordulójára, 2005. tavaszán a Magyar Posta Rejtő Jenő-emlékbélyeget bocsátott ki (Jeles magyarok IV., tervezője Dudás László)
  • Piszkos Fred a kapitány. Az alvilág blöff- és stratégiai játéka (Gémklub, 2010) kártyás/táblás stratégiai társasjáték (részben "piszkos trükk", "piszkos húzás" is megengedett...)[24]
  • Rejtő Jenő-szókereső: az "ábrában olyan szavakat kell megtalálni és kihúzni, amelyek Rejtő Jenő műveihez köthetők. Ezek személynevek, becenevek, gúnynevek, de helyszín és tárgy is van köztük, mind ismerős lehet a Rejtő regények szerelmeseinek. Ha minden szót megtaláltál, a le nem húzott betűkből Rejtő Jenő egyik regényének címe lesz összeolvasható."
  • Felnőtt-játszótér Rejtő figurái ihlette szobrokból: "Régóta tervezi Kő Boldizsár grafikus, (...) hogy legyen Budapesten egy olyan játszótér, amelyet felnőttek is használhatnak, és (...) ne konvencionális játékelemekből álljon, hanem (...) a nevével fémjelzett mesekertek faragott, mozgatható szobraiból. Az így születő új kert játékait Rejtő Jenő figurái ihlették, és Csepelen lesz kiállítva december elejétől."[167]

Sport[szerkesztés]

  • Interjú Szilágyi Áron (1990) olimpiai bajnok kardvívóval: " – Miket olvasol? Van kedvenc könyved? – Mikor mit. Versenyek előtt – ugye most pont az volt aktuális – nagyon könnyű olvasmányokat, Rejtő Jenőket szoktam olvasni, de mivel már mindegyiket elolvastam háromszor, ezért most már valami újat kellett keresni." (2016. aug. 19.)[168]
  • Gazdag József (Rév-Komárom, Szlovákia) írása Rejtőről: Aki megszakította nászútját egy futballmeccs miatt,[169] az 1937-es olasz-magyar válogatott meccs (2:0) kapcsán. Már akkor is a magyar foci mélyrepülésén kesergett Rejtő – cikket is írt róla "Szomorú vasárnap" címmel (Színházi Élet, 1937/19)[170]

Díj, kitüntetés[szerkesztés]

Külföldön, idegen nyelven[szerkesztés]

Politikusok, Magyar Országgyűlés, Parlament[szerkesztés]

  • 2000. márc. 22., Parlament, Rozgonyi Ernő (MIÉP): "A kórházak megszüntetésével, átprofilírozásával elértük azt, hogy Rejtő Jenő-i - alias P. Howard - fordulatokat él át vagy élhet át egy beteg, amikor fél Magyarországon keresztül szállítják, mire orvos elé kerül. Így jó ez, ugye? Hiszen ha a szállítás közben meghal, legalább nincs vele több gond. Ez nem reform, hölgyeim és uraim, ez cinizmus, méghozzá a javából!"[173]
  • 2001. szept. 5., Parlament, Horváth Balázs (MDF): "Pontosan ezért értek messzemenőkig egyet a miniszteri expozéval, mert a törvényjavaslat szakmai aspektusból megközelítve önmagáról beszél, természetesen akkor, ha valaki figyelmesen és összefüggéseiben vizsgálva olvassa el - nem Rejtő Jenőt olvas az ember ilyenkor -, és azért volt szerintem elfogadható és jó a miniszteri expozé, mert arról az összefüggésrendszerről beszélt egyrészt, amelybe kell helyezni e törvényjavaslatot elfogadása során, másrészt pedig kitért egy olyan rendkívül lényeges kérdésre, amelyről én is fogok néhány mondatot ejteni, persze indirekt módon, a költségvetési vonzatról és a személyi háttérről, a szervezeti háttérről."[174]
  • 2003. márc. 11., Parlament, Weszelovszky Zoltán (Fidesz) "Tisztelt Ház! Bizonyára ismerik Rejtő Jenő híres hősét, Piszkos Fred kapitányt: ő, ha valakitől el akarta rettenteni a társakat, addig dicsérgette, addig szeretgette, míg sikeresen megutáltatta az illetőt. Ez az úgynevezett Piszkos Fred-effektus. Talán okulni kellene belőle."[175]
  • 2003. jún. 2., Parlament, Szabó Zoltán (MSZP): "Tisztelt Ház! Rejtő Jenő Az elátkozott part című regényében Csülök úgy jellemzi Tuskó Hopkinst: ez az ember a hidegvérű pimaszság ólomsúlyú világrekordere. Azt gondolom, Csülök azért ragadtatta magát ilyen kifejezésre Tuskó Hopkinsszal kapcsolatban, mert ezt a felszólalást nem hallotta. Köszönöm szépen."[176]
  • 2009. jan. 29., Parlament, Gusztos Péter (SZDSZ): "Félretéve azt az egyébként egyáltalán nem elhanyagolható kérdést, hogy mekkora bajban lenne hazánk, ha ennek, a komolyságában Rejtő Jenő láthatatlan légiójával vetekedő alakulatnak kellene megvédenie a magyar hont, számos kérdés merül fel azokban a magyarokban, akik értéknek tartják a jogállamiságot, és akik nem tartják megnyugtatónak, ha hazájukban szélsőséges politikai erők félkatonai alakulatot, alakulatokat hozhatnak létre. "[177]
  • 2011. szept. 27., Parlament, Bánki Erik (Fidesz), turizmus világnapja kapcsán: "Tisztelt Ház! A mögöttünk hagyott esztendő számos sikert hozott a turizmus terén. Nem elégedhetünk meg azonban ennyivel, bár Rejtő Jenő szerint a kíváncsi turista olyan, mint a szerelmes férj, mindent elhisz, és semmit nem lát."[178]
  • 2015. jún. 15., Parlament, Ander Balázs (Jobbik): "Emlékezetes a Baranya megyei Gyöngyfa esete, ahol a falu 36 közmunkása fél éven keresztül pucolt egy háromszáz méter hosszú árkot, mert nem akadt értelmes munka a környéken. Igen, ha a polgármester nem akar vagy nem mer konfrontálódni, nem tud normális célt adni, akkor a megyénkben is találkozni olyasféle jelenséggel, amiről Rejtő Jenő A három testőr Afrikában című legendás regényében olvashatunk."[179]
  • 2016. ápr. 12., Parlament, Sallai R. Benedek (LMP): "Kérem szépen, hogyha valami helytelen intézkedés, akkor nemhogy nem sikerül meggyőzni, nem is lenne szabad, hogy meggyőzzék, mert ez egy propagandatéma. Ugye, Rejtő Jenő azt írta, hogy a propaganda az, amikor előre megmondják, hogy minek fogunk örülni. Először meg kellett volna teremteni a feltételeit, és nem lett volna szabad meggyőzni."[180]

Egyéb[szerkesztés]

  • Rejtő Jenő számos művének készült el a rovásírásos változata, lásd Piszkos Fred, a kapitány,[181] Az elveszett cirkáló, A tizennégy karátos autó,[182] A boszorkánymester,[183] A szőke ciklon.[184]
  • "1996 óta létezik a földön szagos, ízes adás. (...) A találmány Mc Egg angol fizikus érdeme, de az olimpiai szag közvetítése a magyar szakembereket is komoly feladat elé állította. A tudósok tanácsa úgy döntött, nem lenne célszerű a birkózószőnyegről, az uszodából, esetleg a futballcipőkről műsort közvetíteni. Így a szagofonokat özv. Húsos Rezsőné lacikonyhájában állították fel, ahonnan non-stop szagadás van az olimpia alatt. (...) Már csak fel kell lőni a holdat. (...) Cél a Ferihegyi Űrkísérleti Laboratórium. (...) A holdat SZTROVACSEK 1-nek kereszteltük."[185](Utalással Rejtő regényalakja, Wagner úr gyakori szófordulatára, a szinte mindent helyettesítő "sztrovacsek" kifejezésre).
  • A babiloni fogságravitel után Jekoniás nemzé Saláthielt; Saláthiel nemzé Zorobábelt; / Zorobábel nemzé Abiudot; Abiud nemzé Eliákimot; Eliákim nemzé Azort; / Azor nemzé Sákodot; Sákod nemzé Akimot; Akim nemzé Eliudot;Eliud nemzé Eleázárt; Eleázár nemzé Piszkos Fredet, a kapitányt, Piszkos Fred nemzé Matthánt; Matthán nemzé Jákobot; / Jákob nemzé Józsefet, és aztán nem volt több hiba. (Örkény István: Keresd a hibát! c. egyperces novella)
  • Kolumbiában kelt életre Rejtő Jenő felejthetetlen figurája, videó (csak 18 éven felülieknek!): "– Uram! A késemért jöttem! Hol hagyta? Valami matrózban. E párbeszéddel kezdődik Rejtő Jenő 1940-ben írt regénye, a Piszkos Fred, a kapitány. A vicces jelenet most véres valóssággá vált. Csak a helyszín változott, kikötői kocsma helyett egy kolumbiai kórház vizsgálójában járunk. Hogy hogyan került a jókora kés a fiatal férfi hátába, arról nincs hír. Reméljük, az orvosoknak sikerült gond nélkül eltávolítaniuk!"
  • Az Agrárjövő: biotrágya és biopeszticid? c. mezőgazdasági szakcikkben (műtrágyákkal és szintetikus növényvédő szerekkel tönkretett talajok problémaköre) történik hivatkozás az íróra: "a súlyos talajgondok ellenére igen távol állunk még a globális összeomlástól, de Rejtő Jenő-féle poén alapján – a megnyugtató szóra azonnal kitör a pánik – a világ közvéleményében is a vad katasztrófa- és összeesküvés-elméletek kaptak lábra".[186]
  • Megalakul a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMGT) felügyeletével az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, szakmai vezetője az erdélyi származású Orbán János Dénes (egykoron az Előretolt Helyőrség c. kolozsvári irodalmi lap főszerkesztője), utalással Rejtő regényére
  • Pék Sándor elmélkedése a Magyar Kurír katolikus hírportálon (Élet a halál után?, 2016. november 5., Évközi 32. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz), hivatkozással Rejtő Jenő – átigazított szövegű – Sír (a) feliratára: az isteni közösségre áhítozó lélek vágya végül egy "lényegi kérdésbe is elvezet bennünket, abba, hogy személy szerint vágyok-e az örök életre. Mert ez a vágy (...) az életet átalakítja, és ez az átalakulás maga az élet. Erre érzett rá Rejtő Jenő, amikor előre megírta sírfeliratát."
  • A Wikipedia újraírt Rejtő-szócikkéről (2016 nyara), Rácz András: Legendák helyett tények

Főbb művei[szerkesztés]

Kisponyvák, füzetes könyvek, tízfilléres regények (egy kivételével saját nevén)[szerkesztés]

  • 1932

Rejtő Jenő: A párisi front; in: Nyíl [regényújság], 1932/30., júl. 28., 61. regény

2. kiadása – Rejtő Jenő: A párisi front; [Románia], 1937? [kalózkiadás, kiadói adatok ismeretlenek]

  • 1934

Rejtő Jenő: El a pokolból! Literária Kiadóvállalat Kft., Bp., 1934; 62 o.; Világvárosi regények, 109.

  • 1935

Rejtő Jenő: Gyilkos?! Literária, Bp., 1935; 64 o.; Világvárosi regények, 185.

Rejtő Jenő: Halálsziget; Literária, Bp., 1935; 64 o.; Világvárosi regények, 209.

  • 1936

Rejtő Jenő: Vissza a pokolba! Literária, Bp., 1936; 64 o.; Világvárosi regények, 297.

Rejtő Jenő: Vér és mahagóni; Literária, Bp., 1936; 64 o.; Világvárosi regények, 334.

  • 1937

Rejtő Jenő: Akik életet cseréltek; Literária, Bp., 1937; 64 o.; Világvárosi regények, 361.

Rejtő Jenő: Trópusi pokol; Literária, Bp., 1937; 64 o.; Világvárosi regények, 401.

Rejtő Jenő: Jó üzlet a halál; Literária, Bp., 1937; 63 o.; Világvárosi regények, 447. [1957-ben Szép kis üzlet! megváltoztatott címmel, megcsonkított és átírt adták ki újra: Vasárnapi Regények sorozat]

Rejtő Jenő: Minden jó, ha vége van; Literária, Bp., 1937; 63 o.; Világvárosi regények, 455.

  • 1938

Rejtő Jenő: Legény a talpán (Egy vén tengerész fecsegése); Literária, Bp., 1938; 63 o.; Világvárosi regények, 490.

Rejtő Jenő: Az elsikkasztott pénztáros; Literária, Bp., 1938; 63 o.; Világvárosi regények, 498.

Rejtő Jenő: A fekete kapitány; Literária, Bp., 1938; 63 o.; Világvárosi regények, 518.

Rejtő Jenő: Az úr a pokolban is úr; Literária, Bp., 63 o.; Világvárosi regények, 539.

Rejtő Jenő: A drótnélküli gyilkosság; Literária, Bp., 1938; 63 o.; Világvárosi regények, 548.

Rejtő Jenő: A Halál fia; Literária, Bp., 1938; 63 o.; Világvárosi regények, 587.

  • 1939

Rejtő Jenő: Vikend a pokolban; Literária, Bp., 1939; 63 o.; Világvárosi regények, 603.

Rejtő Jenő: A sárga garnizon; Literária, Bp., 1939; 63 o.; Világvárosi regények, 613.

Rejtő Jenő: Pipacs, a fenegyerek; Literária, Bp., 1939; 63 o.; Világvárosi regények, 639.

Rejtő Jenő: Az ellopott század; Literária, Bp., 1939; 63 o.; Világvárosi regények, 643.

  • 1940

Rejtő Jenő: Járőr a Szaharában; Literária, Bp., 1940; 31 o.; Világvárosi regények, 777.

  • 1941

P. Howard: A detektív, a cow-boy és a légió; in: Színházi Magazin melléklete, 1941/16, 15 o.

Megjegyzés: rövidebb szövegváltozat

  • 1942

P. Howard: A detektív, a cow-boy és a légió; Aurora, Bp., 1942; 48 o.

  • 2015 (1942 k.)

Rejtő Jenő/P. Howard: Konzílium az őserdőben; sajtó alá rend. Szilágyi Zsófia Júlia; in: Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015; 292-328. o.

Megjegyzés: 3 változatban közreadva, 1942 k.

  • 2016 (1942 k.)

Rejtő Jenő/P. Howard: Konzílium az őserdőben; in: A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére; Szépmíves–PIM, Bp., 2016; 263-291. o.

Megjegyzés: az előző évben közreadott 3 változat közül a leghosszabb, 1942 k.

  • 2017 (1935 k.)

Rejtő Jenő: Tatjána; Szépmíves, Bp., 2017., 200 old. (TranszLiteratúra, 1.); sajtó alá rendezte, szerkesztette, utószó: Thuróczy Gergely

Megjegyzés: az eredeti kéziratból vett hasonmás oldalakkal, ill. közreadott szövegváltozatokkal.

Regények, pengős könyvek, útirajz[szerkesztés]

Rejtő Jenő többnyire álneveken írta pengős könyveit, és idegen nyelvből is ültetett át könyveket, viszont egynémely regényét csak névleg "fordította", ugyanakkor álnév (Howard) és saját név élete vége felé már együtt szerepelt a kiadványokon… Ennek fényében a kötetekben szereplő megannyi névalakot szerepeltetjük.

  • 1936

P. Howard: A pokol zsoldosai, fordította Rejtő Jenő; Nova, Bp., 1936; 203 o.; A Nova kalandos regényei, 26.

Megjegyzés: az „eredeti”, hibás helyesírású angol cím megadásával: Thel hel’s soldiers (sic!)

  • 1937

P. Howard: Menni, vagy meghalni, fordította Rejtő Jenő; Nova, Bp., 1937; 191 o.; A Nova kalandos regényei, 52.

  • 1938

P. Howard: A fehér folt; Nova, Bp., 1938; 191 o.; A Nova kalandos regényei, 68.

P. Howard: Az elveszett cirkáló, fordította Rejtő Jenő; Nova, Bp., 1938; 190 o.; A Nova kalandos regényei, 72.

  • 1939

P. Howard: A szőke ciklon; Nova, Bp., 1939; 192 o.; A Nova kalandos regényei, 81.

P. Howard: Bradley Tamás visszaüt; Nova, Bp., 1939; 185, o.; A Nova kalandos regényei, 88.

Gibson Lavery: A Nevada szelleme; Nova, Bp., 1939; 191 o.; A Nova kalandos regényei, 89.

P. Howard: Az előretólt helyőrség; Nova, Bp., 1939; 192 o.; A Nova kalandos regényei, 93.

Gibson Lavery: Pokol a hegyek között; Nova, Bp., 1939; 192 o.; A Nova kalandos regényei, 94.

P. Howard: A láthatatlan légió; Nova, Bp., 1939; 192 o.; A Nova kalandos regényei, 96.

Gibson Lavery: Texas Bill, a fenegyerek; Nova, Bp., 1939; 191 o.; A Nova kalandos regényei, 99.

  • 1940

P. Howard: Vesztegzár a Grand Hotelben; Nova, Bp., 1940; 192 o.; A Nova kalandos regényei, 101.

P. Howard: Az „Elátkozott part”; Nova, Bp., 1940; 192 o.; A Nova kalandos regényei, 105.

P. Howard: Piszkos Fred, a kapitány; Nova, Bp., 1940; 192 o.; A Nova kalandos regényei, 116.

Gibson Lavery: Tigrisvér; Nova, Bp., 1940; 192 o.; A Nova kalandos regényei, 118.

P. Howard: A három testőr Afrikában; Nova, Bp., 1940; 192 o.; A Nova kalandos regényei, 119.

P. Howard: A 14 karátos autó, regény; Nova, Bp., 1940; 208 o.; A Nova kalandos regényei, 125.

  • 1941

Gibson Lavery: Nincs kegyelem; Nova, Bp., 1941; 158 o.; A Nova kalandos regényei, 128.

P. Howard: A csontbrigád, regény; Nova, Bp., 1941; 239 o.; A Nova kalandos regényei, 129.

P. Howard–Rejtő Jenő: Az ellopott futár; Csillag, Csillaghegy, 1941; 192 o.

P. Howard–Rejtő: Piszkos Fred közbelép… (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára). Írta: P. Howard (Rejtő); Aurora Könyvkiadó Vállalat, Bp., 1941; 223 o.

Posztumusz közreadások[szerkesztés]

  • 1943

Rejtő Jenő (Howard): A megkerült cirkáló; Soóky Margit Könyvkiadó Vállalat, Bp., 1943; 174 o.

  • 1967

Rejtő Jenő: Az utolsó szó jogán; sajtó alá rend. Révai Gyula, előszó Hegedüs Géza; Magvető, Bp., 1967; 225 o.

  • 1969

Rejtő Jenő (P. Howard): Egy bolond száz bajt csinál; Magvető, Bp., 1969; 150 o.; Albatrosz könyvek

Rejtő Jenő (P. Howard): A néma revolverek városa; Magvető, Bp., 1969; 252 o.; Albatrosz könyvek

Rejtő Jenő (P. Howard): Ezen egy éjszaka; Magvető, Bp., 1969; 297 o.; Albatrosz könyvek

  • 1970

Rejtő Jenő (P. Howard): A boszorkánymester; Magvető, Bp., 1970; 218 o.; Albatrosz könyvek

  • 1986

Rejtő Jenő (P. Howard): Vanek úr Párizsban; sajtó alá rend. Révai Gyula, editor Bucsyné Gáspár Erzsébet; Népszava–Mikrovar, Bp., 1986; 336 o.

  • 1997

Rejtő Jenő: Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam; szerk. Varga Katalin; Szukits, Szeged, 1997; 255 o.; Modern klasszikusok

  • 2003

Rejtő Jenő: Bedekker csavargók számára; szerk. Varga Katalin; Szukits, Szeged, 2003; 197 o.; Modern klasszikusok

Légiós regények (P. Howard álnéven)[szerkesztés]

Humoros és/vagy bűnügyi történetek (P. Howard álnéven)[szerkesztés]

  • Az elveszett cirkáló (1938)
  • A szőke ciklon (1939)
  • Vesztegzár a Grand Hotelben (1940)
  • Piszkos Fred, a kapitány (1940)
  • Az ellopott futár (1941)
  • Piszkos Fred közbelép... Fülig Jimmy őszinte sajnálatára (1941)
  • A megkerült cirkáló (1943)
  • Egy bolond száz bajt csinál (megj. 1969, Albatrosz könyvek)[188]

Pesti történetek (posztumusz kiadva)[szerkesztés]

  • Ezen egy éjszaka (Kabos Gyulának ajánlva, megj. 1969, Albatrosz könyvek)[189]
  • A boszorkánymester (megj. 1970, Albatrosz könyvek)[190]

Westernregények (Gibson Lavery álnéven)[szerkesztés]

  • A Nevada szelleme (1939)
  • Pokol a hegyek között (1939)
  • Texas Bill, a fenegyerek (1939)
  • Tigrisvér (1940)
  • Nincs kegyelem (1941)

Westernregény (P. Howard álnéven, posztumusz kiadva)[szerkesztés]

  • A Néma Revolverek Városa (megj. 1969, Albatrosz könyvek)[191]

Útirajz, novellák[szerkesztés]

  • Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam (posztumusz kiadva: 1997)[192]
  • Bedekker csavargók számára (posztumusz kiadva: 2003)[193]
  • Az utolsó szó jogán c. válogatás egyes novellái (1967)[194]
  • A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére c. kötet hagyatékból mintegy féltucat rövidebb lélegzetű művet (novella, újságcikk, színdarab-szinopszis)[26] közöl

El nem készült művek[szerkesztés]

  • Parancs, az parancs (A három testőr Afrikában folytatása lett volna)[195]

Egyéb művek[szerkesztés]

Regényeken kívül írt színpadi jeleneteket, kabarétréfákat és operettszövegeket, színdarabokat is.

Műveinek idegennyelvű fordításai, külföldi kiadványok, izraeli jelenlét[szerkesztés]

A fordíthatatlannak tartott írótól angol, bolgár, cseh, észt, finn, francia, ivrit (újhéber), litván, német, olasz, orosz, román, svéd, szlovák nyelven jelentek meg önálló kötetek. Valamint számos művét ültették át eszperantóra (ezek nagyobbrészt interneten érhetőek el, ill. gépiratos formában közkönyvtárakban – lásd Országos Idegennyelvű Könyvtár katalógusa).

Magyarul az alábbi országokban jelentek meg könyvei: Ausztria, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Románia, Svájc, Szlovákia, USA. (Bővebben lásd Thuróczy Gergely: Rejtő Jenő külföldön megjelent magyar és idegen nyelvű könyveinek bibliográfiája)[196]

Mindezeken fölül az interneten föllelhetők Rejtő műveinek rovásírással szedett változatai (lásd pl. Piszkos Fred, a kapitány)...

Az izraeli filléres ponyvát a Világvárosi Regények létrehozója, Faragó Miklós indította útjára (utóbb két fia, István és András vitték tovább a vállalkozást): még meg sem alakult hivatalosan Izrael állama, de már pesti történetek voltak kaphatóak Palesztinában... Faragó még Budapesten vette meg örökáron a műveket, így Izraelben először magyarul, majd újhéber (ivrit) fordításban is árusították őket – olykor csupán a szerző nevét és a címet fordították le, a borító azonban ugyanaz maradt,[197] ám a magyar nyelvű másodkiadások új borítót-formátumot kaptak.[198][199][200] A sorozat (Filléres regény, ill. utóbb Tollhegy: "Rövid történetek és csacsiságok hetilapja") Rejtő Jenő A halál fia c. kisregényével indult.[201] A sikeres sorozat fölkeltette egy svájci magyar kivándorló figyelmét, így az 1950/60-as évek fordulóján egy ideig az alpesti országban is kaphatóak voltak Faragóék ponyvatörténetei.[202] (Bővebben lásd: A Filléres regény és a Tollhegy. Magyar ponyva Budapesttől Tel-Avivig)[203]

Híres Rejtő-alakok[szerkesztés]

  • Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch, részeges tengerész (nevét Rejtő valós személytől vette)[204]
  • Fülig Jimmy szállásmester („fregattfőhadnagy”), majd első tiszt, egy ideig a Boldogság-sziget nevű állam uralkodója, rendszeresen naplót vezet, „helyesírása” (ami nem éppen helyes) messze földön híres. Meggyőződése, hogy a jómód és az ízlés legjobb kifejezője egy bőrkamásli és egy lornyett, mely mindenki más számára idétlen viselet. Összeférhetetlen Piszkos Freddel, az öreg kapitány rengetegszer becsapta, mégis sokszor összeállnak különböző alkalmakkor a haszon reményében, legyen az életmentő akció vagy csatahajólopás.
  • Piszkos Fred, a »Kapitány«, egykori fregattkapitány, Fülig Jimmy örökös bajbakeverője. Mindig magánál hord egy hatalmas revolvert, öltözete egy hatalmas, hónaljban kissé bő nadrág, és egy elnyűtt kapitánysapka. Karvalyorrú és -körmű alak, aki pénzért bármire hajlandó, kivéve a mosakodást. Kétszínű, lelkivilágáról, ha van neki olyan, keveset tudni. Talán apja a Boldogság-szigetek trónörökösének, talán megmentett egy egész hajónyi embert is. A szingapúri alvilág mitikus alakja, a „Serény múmiák” klub tagja, ahova rajta kívül csak egy elvetemült bűnöző tartozik. Legendás tengeri medve, viszont a legdurvább kikötői jasszok is félreállnak, ha közeledik. Igaz, ha rejtőzködni kell, párját ritkítja ötletekben. Egy alkalommal a San Franciscó-i rendőrség alagsorában lakott, máskor egy poggyászban utazott a Honolulu Star óceánjárón. „Delhiben kilopta a háromezer éves Buddha rubin szemét, és egy sorompó piros üvegjelzőjével helyettesítette. Nagy botrány lett, mert amikor a Buddha belsejében fellobogott az örömtűz, az Isten szeme azt hunyorogta a hívők felé, hogy: Stop!... Stop!... Stop!”
  • Senki Alfonz, Tuskó Hopkins és Csülök (John Fowler) három idegenlégiós, többször megmentették Franciaország becsületét.
  • Potrien őrmester, Senki Alfonz, Tuskó Hopkins és Csülök ugratásainak állandó célpontja.
  • Török Szultán (Boulanger úr), akinek valódi „barátsága” a mai napig kérdéses.
  • Nagy Levin, akiről senki se sejti, hogy miért híres.
  • Galamb (Jules Manfred Harrincourt), a törhetetlen légiós, aki meg akar halni (persze nem sikerül neki), egészen addig, amíg nem találkozik Magde Russellel, azután meg kell oldania barátaival a Szahara-vasút problémáját, sőt egy lázadást is le kell vernie.
  • Troppauer Hümér: érzékeny lelkű, mindemellett bivalyerős költő. Költészete kevés megértésre talál környezetében.
  • Wagner úr: Előéletéről keveset tudni. Valamikor a telegráf feltalálása előtt részegedett le, azóta szinten tartja magát. Egy hatalmas pofontól egyszer belezuhant egy kád zománcfestékbe, azóta kék szakállal járja a világot. Néha operarészleteket énekel, mindenkit Sztrovacseknek hív. Egy expedícióra az összes eszköz, amit magával vitt egy csokor száraz virág és egy kajütajtó volt.
  • Gorcsev Iván: A tizennégy karátos autó című regényben tűnik fel. A legfiatalabb ember aki elnyeri a Nobel-díjat (kártyán), majd hamarosan el is veri, alkalmazza Vanek urat – az elmebeteg öreget – titkárnak. Egy légiós tábornok lányára hajt, hogy bizonyítsa rátermettségét az atya előtt, belép a légióba, ahol Vanek úr helyettesíti „egy kis időre”. Családi bonyodalmai végigkísérik a Vanek úr Párizsban című történetet.
  • Vanek úr: Gorcsev Iván személyi titkára. Gorcsev Nizzában találkozott vele, mikor frissen meggazdagodva járta a várost. Vanek úr a kikötőmunkások gyülekezőhelyén álldogált, barna zakóruhában, fekete fürdőnadrágban és szalmakalapban, miközben vállára sárga frottírtörülközőt borított. Vanek úr gyorsan a magántitkára lett, útja hamarosan az idegenlégióba vezetett, ahol Ivánt helyettesítette. Becsületrenddel szerelt le, de nem tehetett róla.
  • Hallgatag vagy Nyolcemeletes Drugics: Ő verte állba Wágner urat, aki ettől beleszédült a hajófestékbe. Melanie-t, a nyolcfokos festőlétrát mindenhová magával viszi. Bányász és robbantási szakértő volt régen, most az alvilágban páncélszekrény-robbantási szakértő. Ha a létra hatodik fokán támaszkodva énekel, akkor az nagyon magas fokú részegségre utal.

Műveiből vagy életéről készült filmek[szerkesztés]

Összefoglaló áttekintésként lásd Szentpály Miklós: A ponyva dinamikája – Rejtő Jenő a filmvásznon

  • A Sportszerelem (1937) c. film szinopszisát Rejtő írta (tovább), ám az ő engedélye nélkül kezdték forgatni – nem is lett túlzottan sikeres.[205]
  • Az Urilány szobát keres című film Rejtő (1936-os) színpadi zenés vígjátékának adaptációja, mely 1937-ben készült Zilahy Irén, Kabos Gyula és Somló István főszereplésével.
  • A Pillanatnyi pénzzavar (1938) és a Pepita kabát (1940) filmek történetének megírásában is részt vett "négerként" – hivatalosan mások neve alatt futnak, Rejtő neve nem szerepel a stáblistán.
  • Meztelen diplomata címen Palásthy György rendezte meg Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének (erősen átírt) filmváltozatát (1963).
  • A fehér folt egyik cselekményszálát (a könyv felét) Férjhez menni tilos! címen Zsurzs Éva vitte vászonra (1964).
  • A halhatatlan légiós, akit csak Péhovardnak hívtak (r. Somló Tamás, 1970) c. film Rejtő utolsó heteit, napjait mutatja be munkaszolgálatosként. Közben megjelennek halhatatlan szereplői is.
  • A három testőr Afrikában (r. Bujtor István, 1996).
  • A fekete múmia átka címen Madarász István rendezte meg A detektív, a cowboy és a légió alapötlete nyomán – jelentős átigazítással – a tévéfilm-változatot (2015).

Hangoskönyvben megjelent művei[szerkesztés]

  • A tizennégy karátos autó (előadó: Rudolf Péter)
  • Az elveszett cirkáló (előadó: Rudolf Péter)
  • Piszkos Fred, a kapitány (előadó: Bodrogi Gyula)
  • Vesztegzár a Grand Hotelben (előadó: Rudolf Péter)
  • Piszkos Fred közbelép (előadó: Rudolf Péter)
  • Az elátkozott part (előadó: Gálvölgyi János)
  • A Láthatatlan Légió (előadó: Reviczky Gábor)
  • A három testőr Afrikában (előadó: Reviczky Gábor)
  • A szőke ciklon (előadó: Kovács Patrícia)
  • A halál fia
  • Az előretolt helyőrség (előadó: Reviczky Gábor)
  • Vanek úr Párizsban (előadó: Benedek Miklós)
  • Néma Revolverek Városa (előadó: Rudolf Péter)
  • Texas Bill, a fenegyerek (előadó: Varanyi Lajos)
  • Menni vagy meghalni (előadó: Galambos Péter)
  • Az ellopott futár (előadó: Kovács Patrícia)
  • Víkend a pokolban
  • Minden jó, ha vége van (előadó: Korompai Vali)
  • Csontbrigád (rádiójáték)
  • A Nevada szelleme (előadó: Búzási Béla)
  • A sárga garnizon (előadó: Barna Emese)
  • A fehér folt (előadó: Nagy Péter)
  • A megkerült cirkáló (előadó: Rudolf Péter)
  • Jó üzlet a halál (előadó: Barna Emese)
  • Pipacs, a fenegyerek (előadó: Engler József)
  • Tigrisvér (előadó: Papp Noémi)
  • Ezen egy éjszaka (előadó: Szoboszlai Éva)
  • Egy bolond száz bajt csinál (előadó: Reviczky Gábor)

Ingyenesen letölthető Rejtő-szövegek[szerkesztés]

Rejtő Jenő-könyvek – szövegközlő honlap, kevéssé ismert könyvborítókkal. Az évtizedek során a legtöbb mű (folyamatosan) romló szövegváltozatokban került a nagyközönség elé: ez igaz mind a papíralapú, mind az internetre felkerült kiadásokra. Egyes esetekben már a szerző életében is kéretlen változtatások, pontatlanságok, kihagyások sújtották a szövegeket, így legjobb lenne az első (az író által jóváhagyott) kiadásokhoz visszanyúlni.

A Magyar Elektronikus Könyvtárban[szerkesztés]

Rádiójáték, rádiókabaré[szerkesztés]

  • Szép kis üzlet (eredeti címe: Jó üzlet a halál). Bemutató: Kossuth Rádió, 1961. március 10. Rejtő Jenő regényét rádióra alkalmazta Bojár Iván, rendezte Varga Géza. Szereplők: Sinkovits Imre, Szegedi Szabó István
  • Wagner úr és a többiek. Vidám műsor Rejtő Jenő írásaiból. Bemutató: Kossuth Rádió, 1968. január 27. Szerkesztő Dorogi Zsigmond, rendezte Cserés Miklós. Szereplők: Agárdi Gábor, Feleki Kamill, Greguss Zoltán, Kibédi Ervin, Latinovits Zoltán, Szabó Gyula, Verebes Károly.
  • Barbara tejbár (zenés játék A detektív, a cowboy, és a légió nyomán). Bemutató: Kossuth Rádió, 1969. január 1. Rejtő Jenő kisregényéből írta Semsei Jenő, zene Tamássy Zdenkó, dramaturg és zenei rendező Ruitner Sándor, rendezte Bozó László. Szereplők: Bárdi György, Buss Gyula, Csákányi László, Domján Edit, Kibédi Ervin, Rajz János
  • Kislemez: Részletek a Barbara tejbár zenés játékból (Domján Edit énekel, Qualiton, 1984, SEP 26682). 1. A kenyereslány dala,[27] 2. A kenyereslány álma,[28] 3. Szerelmi kettős;[29] előadók: Buss Gyula, Domján Edit
  • P. Howard visszatér és Piszkos Fred vele tart (rádiójáték, Rejtő Jenő/P. Howard művei alapján írta Vágó Péter), dramaturg: Asperján György, rend.: Csajági János, zene: Darvas Ferenc; bem. Petőfi Rádió, 1984. júl. 8.; megjelent nagylemezen: Hungaroton, Bp., 1984, SLPX 13977 (55 perc)[30]
  • A detektív, a cowboy, és a légió. Rádióra alkalmazta Farkasházy Tivadar. Bemutatta: a Magyar Rádió Karinthy-színpada (1990)

Diafilmek[szerkesztés]

A képregénnyel szemben alig készült Rejtő műveiből diafilm, ennek valószínű magyarázata, hogy ez a médium elsősorban (kis)gyermekek kedvence. A Rejtő-könyvek befogadása pedig legalábbis kamaszkorban indul. Az elkészült 2 diafilm is inkább a gyerekközönséget célozza, híjával van a groteszknek, a grafikák is kicsit "bugyutácskák". Bővebben lásd Diafilm-történeti Gyűjtemény, virtuális Diamúzeum.

  • Piszkos Fred, a kapitány;[31] rajzolta Widerkomm Ervin; Magyar Diafilmgyártó Vállalat, 1981 (színes, 60 képkocka)
  • A tizennégy karátos autó;[32] rajzolta Widerkomm Ervin; Magyar Diafilmgyártó Vállalat, 1985 (színes, 47 képkocka)

Műveiből készült képregények[szerkesztés]

Első közlések[szerkesztés]

(Kiss Ferenc gyűjtése alapján)

(12 rész, 36 oldal, 156 kép), (Füles 1961/46. szám–1962/4. szám), (Ajánlás: 2xA), Fekete-fehér, 1 ajánlás a Magyar Ifjúságban jelent meg!
  • A tizennégy karátos autó (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),
(18 rész, 54 oldal, 211 kép), (Füles 1963/31–48.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér
(1 rész, 40 oldal, 171 kép), (Füles évkönyv 1995), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
  • Az elveszett cirkáló (forgatókönyv: Kovács Sándor Rajz: Kovács Sándor),
(46 rész, 46 oldal, 138 kép), (Tolna megyei Népújság 1964. május 6.július 8.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
  • Az elveszett cirkáló (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),
(20 rész, 20 oldal, 162 kép), (Lobogó 1968. 11–30. sz.), (Ajánlás: A), Lavírozott
  • Piszkos Fred, a kapitány (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),
(18 rész, 72 oldal, 243 kép), (Füles 1964. 17–34. sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér
  • Piszkos Fred közbelép (forgatókönyv: Tobischka Péter Rajz: Tobischka Péter),
(22 rész, 22 oldal, 126 kép), (Napló 1972. november 6.december 2.), Fekete-fehér
  • Piszkos Fred közbelép (forgatókönyv: Cs. Horváth Tibor Rajz: Korcsmáros Pál),
(18 rész, 36 oldal, 212 kép), (Füles 1973. 35–52. sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
(12 rész, 24 oldal, 144 kép), (Füles 1983. 11–22. sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
(23 rész, 69 oldal, 224 kép), (Füles 1965. 15–37. sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér
(22 rész, 69 oldal, 225 kép), (Füles 1966. 29–50. sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér
(24 rész, 72 oldal, 261 kép), (Füles 1967. 18–41. sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér
(16 rész, 48 oldal, 219 kép), (Füles 1969. 5–21. sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér, 3 oldalas, 13 képkockás ajánlás!
(12 rész, 36 oldal, 136 kép), (Füles 1969. 41–52. sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér
(16 rész, 32 oldal, 219 kép), (Füles 1971. 34–49. sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér
(18 rész, 18 oldal, 129 kép), (Magyar Ifjúság 1967g. 14–34. sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
(16 rész, 32 oldal, 190 kép), (Füles 1982. 20–35. sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér, II., újrarajzolt változat!
(16 rész, 16 oldal, 136 kép), (Magyar Ifjúság 1969. 30–45. sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
(16 rész, 16 oldal, 204 kép), (Magyar Ifjúság 1971. 33–48. sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér, Színnyomott!
(23 rész, 46 oldal, 225 kép), (Füles 1996. 3–25. sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
(12 rész, 36 oldal, 196 kép), (Füles 1999. 8–19. sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
(1 rész, 12 oldal, 55 kép), (Füles évkönyv 1963), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
(8 rész, 16 oldal, 117 kép), (Füles 1970. 17–24. sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér
  • Pipacs a fenegyerek (forgatókönyv: Giddy Rajz: Giddy),
(5 rész, 18 oldal, 83 kép), (Móricka 1998. 95–99. sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
(8 rész, 16 oldal, 120 kép), (Füles 1970. 33–40. sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér
(8 rész, 16 oldal, 110 kép), (Füles 1971. 8–15. sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér
  • Legény a talpán (forgatókönyv: Giddy Rajz: Giddy),
(4 rész, 16 oldal, 75 kép), (Móricka 1998. 104–107. sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
(8 rész, 16 oldal, 115 kép), (Füles 1970. 25–32. sz.), (Ajánlás: A), Fekete-fehér
(1 rész, 16 oldal, 99 kép), (Füles évkönyv 1972), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
(7 rész, 14 oldal, 84 kép), (Füles 1972. 36–42. sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
(1 rész, 18 oldal, 90 kép), (Rejtő-sorozat 22. füzet 1989), (Ajánlás: X), Fekete-fehér
(7 rész, 21 oldal, 133 kép), (Füles 1995. 1–7. sz.), (Ajánlás: X), Fekete-fehér

Irodalom[szerkesztés]

  • Thuróczy Gergely: A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére; Szépmíves–Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2016 (Képes emlékezet sorozat);[206] benne: Rejtő Jenő nyomtatásban megjelent műveinek bibliográfiája (életében megjelent kiadások, posztumusz közreadások, korai/fontosabb/hasonmás újraközlések, róla szóló válogatott híradások)
  • Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; szerk. Thuróczy Gergely, Petőfi Irodalmi Múzeum–Infopoly Alapítvány, Bp., 2015 ISBN 9786155517082
  • Rejtő Jenő: Az utolsó szó jogán; vál. sajtó alá rend. Révai Gyula, utószó Hegedüs Géza (P. Howard, akit Rejtő Jenőnek hívtak); Magvető, Bp., 1967
  • Rejtő Jenő: Tévedésből jelentik; szerk., utószó, bibliográfia Dallos József; Magvető, Bp., 1988
  • Alpár Ágnes: A cabaret. A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944; Magyar Színházi Intézet, Bp., 1978
  • Boross Elemér: Péhovard. in: Velük voltam; Szépirodalmi, Bp., 1969
  • Lányi András: Az írástudók áru(vá vá)lása. Az irodalmi tömegkultúra a két világháború közti Magyarországon; Magvető, Bp., 1988 (Gyorsuló Idő sorozat)
  • Veres András: A ponyva klasszikusa. Rejtő Jenő; in: A magyar irodalom történetei 1–3., II. kötet, 381–389 old. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat, Bp., 2007
  • Hámori Tibor: Piszkos Fred és a többiek… (Történetek Rejtő Jenő életéből); Ságvári Endre Könyvszerkesztőség, Bp., 1981 ISBN 963-422-348-6
  • Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete; magánkiadás, 1999 ISBN 963-640-252-3
  • Rejtő-lexikon. Rejtő Jenő 27 nagyregényének világa 2500 szócikkben; Quattrocento, Bp., 2012 ISBN 6155262043
  • „– Uram! A késemért jöttem!”: 841 Rejtő Jenő (P. Howard)-idézet; szerk. Oláh József; Maruzs Print Magyar–Kanadai Kft., Salgótarján, 1995 ISBN 963-04-1687-5
  • Bálint Gábor: Rejtő Jenő utolsó kiadói;[207] in: Magyar Könyvszemle, 2009/4.
  • Bálint Gábor: Rejtő Jenő és a Nova kalandos regényei;[37] in: Magyar Könyvszemle, 2005/2.
  • Thuróczy Gergely: Holdfényes dokknoir a kémvetélkedés árnyékában – Rejtő Jenő Tatjána kisregényéről; in: Tatjána, Szépmíves, Bp., 2017

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születése bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári születési akv. 976/1905. folyószáma alatt; hasonmásban közreadva (Budapest Főváros Levéltára): Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM – Infopoly, Bp., 2015, 333. old.
  2. 1905. március 29. Rejtő Jenő születése. www.rubicon.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)
  3. Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)
  4. Hetven éve halt meg Rejtő Jenő. Könyves Blog (2013) (Hozzáférés: 2017. feb. 7.)
  5. (cím nélkül) . Népszava, (1997. okt. 21.) 12. o.
  6. Mátéfi Mária (szerk): 125 éves a Kertész utcai iskola (Jubieumi kiadvány). Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola (2015) (Hozzáférés: 2017. feb. 7.)
  7. Száz éve „költözött az élők sorába” Rejtő Jenő (magyar nyelven). Mementó. Erdélyi Riport IV. évfolyam 16. szám. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  8. Ibolya a Rákosi-iskolában. Színházi Élet, (1924. máj.) 41. o.
  9. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 22-23. old.
  10. Babits Mihály Beszélgetőfüzetei 1938, 1940–1941, I–II. (Műhely sorozat), szerk. Belia György, Szépirodalmi, Bp., 1980, 28. és 149. old.
  11. Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete; magánkiadás, Bp., 1999, 152. old.
  12. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIMInfopoly, Bp., 2015, 79-81. old.
  13. olvasható Rejtő Jenő: Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam; szerk. Varga Katalin, Szukits, Szeged, 1997, 300–301. old.; hasonmásban közreadva: Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM – Infopoly, Bp., 2015, 216–217. old.
  14. A családi levelezés fennmaradt része megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban: OSZK Kézirattár, Fond 423.
  15. Ujság, 1928. aug. 29., hasonmásban közreadva: A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére; Szépmíves-PIM, Bp., 2016, 246. old.
  16. Hasonmásban közreadva lásd: Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM – Infopoly, Bp., 2015, 218–245. old.
  17. http://mek.oszk.hu/01000/01045/01045.htm#12
  18. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM – Infopoly, Bp., 2015, 240–241. old.
  19. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM – Infopoly, Bp., 2015, 51. old.
  20. „Nézzétek meg ezt a fotográfiát”. Karinthy Frigyes összes fényképe; szerk. Kovács Ida, PIM – Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1982, Fototéka 3., 295. old., 222. tétel) http://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Foto_03_Karinthy_Frigyes/?pg=296&layout=s&query=SZO%3D%28rejt%C5%91%29
  21. Színházi Élet, 1935/5, 143. old.; hasonmásban lásd: Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM – Infopoly, Bp., 2015, 249. old.
  22. Pári Mirella Mirjám: Rejtő Jenő, P. Howard és Gibson Lavery (magyar nyelven). MAZSIKE, 2006. január. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  23. Rejtő Jenő, P. Howard és Gibson Lavery (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2008. január 5.)
  24. ^ a b Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 273. old.
  25. Bálint Gábor: A Világvárosi  Regények  története; in: Magyar Könyvszemle, 2003/1, 126-137. old., lásd http://epa.oszk.hu/00000/00021/00036/pdf/MKSZ_EPA00021_2003_119_01_126-134.pdf
  26. http://mek.oszk.hu/01000/01045/01045.htm#2
  27. Bővebben lásd Szilágyi Zsófia Júlia tanulmányát: Kéziratlapok rejtélye. Konzílium-gépiratok, in: Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 386-397. old.
  28. https://moly.hu/konyvek/albert-schweitzer-egy-orvos-az-oserdoben
  29. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 292-328. old.
  30. Thuróczy Gergely: A megtalált tragédia; Szépmíves–PIM, Bp., 2016; 263-291. old.
  31. http://valasz.hu/kultura/irodalmi-szenzacio-egy-korabban-ismeretlen-rejto-jeno-regeny-kerult-elo-124084
  32. Tatjána; szerk., utószó Thuróczy Gergely; Szépmíves, Bp., 2017; 200 old., ill. (TranszLiteratúra sorozat 1.)
  33. https://www.szukits.hu/krimi/3067-rejto-jeno-tatjana-konyv-003055.html
  34. Első megjelenése: Ujság, 1933. aug. 27., 2–4. old.; újraközlését lásd Rejtő Jenő: Az utolsó szó jogán; Magvető, Bp., 1967; 139–156. old.
  35. Lásd Rejtő Jenő: Úrilány szobát keres; Minyon, Bp., 1999 (Minyon könyvek)
  36. Thuróczy Gergely: Holdfényes dokknoir a kémvetélkedés árnyékában – Rejtő Jenő Tatjána kisregényéről; in: Tatjána, Szépmíves, Bp., 2017; 89-119. old.
  37. ^ a b http://epa.oszk.hu/00000/00021/00045/Ksz2005-2-04.htm
  38. http://katherines-bookstore.blogspot.hu/2011/04/rejto-jeno-osszes-regenye-es-kisregenye.html
  39. Bővebben lásd Bálint Gábor: Rejtő Jenő utolsó kiadói (Magyar Könyvszemle, 2009/4.) http://epa.oszk.hu/00000/00021/00384/MKszle_2009_4_05.htm
  40. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 286. o.
  41. https://felolvaso.wordpress.com/riport/nagy-karoly-1909-1942/
  42. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 266. o.
  43. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 385. old.
  44. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 172-209. old.
  45. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 366-385. old.
  46. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 270-271. old.
  47. egyhavi átlagfizetés 120-150 pengő körül mozgott.
  48. http://epa.oszk.hu/02300/02343
  49. Rejtő házasságairól bővebben lásd Perczel Olivér: Rejtő Jenő nyomában a levéltárban. Adalékok egy megír(hat)atlan életrajzhoz; in: Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 335-339. old.
  50. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 107-109. old.
  51. Budapesti Hírlap, 1937. aug. 27., 7. old.
  52. Budapesti Hírlap, 1937. szept. 19., 12. old.
  53. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 110-113. old.
  54. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 258-259. old.
  55. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 113-114. old.
  56. ^ a b Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 265. old.
  57. ^ a b UHU: Rejtő Jenő (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2008. január 5.)
  58. http://www.caesarscoins.com/bm672-31.jpg
  59. ^ a b Czupy György: Rejtő Jenő (P. Howard, Gibson Lavery) szomorú élete – 1–3. (magyar nyelven). Kultúra, művészet. HetedHéthatár, 2002. június 28. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
  60. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM – Infopoly, Bp., 2015, 340–351. old.
  61. http://holocaust.archivportal.hu/sites/default/files/document/doc/hu_bfl_vii_5_c_1942_12259.pdf
  62. Dr. Papp Attila: A lapátos hadsereg… - Kanizsa Újság. (Hozzáférés: 2016. június 23.)
  63. Bús Ilona interjúja Rejtő apjával, in: Szivárvány, 1946. nov. 30., 13. old.; hasonmásban közreadva: Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 492. old.
  64. Bővebben lásd a Béke poraikra... I-III. dokumentumköteteket, http://www.hadifogoly.hu/web/hadifogoly/page10
  65. Hadisír nyilvántartó. www.hadisir.hu. (Hozzáférés: 2016. június 25.)
  66. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 264. old.
  67. http://epa.oszk.hu/00000/00021/00378/Ksz2008_2_kozl_03.htm
  68. Rejtő Jenő: Bedekker csavargók számára; Szukits, Szeged, 2003; Varga Katalin utószava, 162. old.
  69. http://mek.oszk.hu/01000/01045/01045.htm
  70. librarius.hu/2016/12/10/rejto-jeno-szepmives/
  71. http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?bm=1&kr=A_10_%3D%22Sz%C5%91ke%20ciklon%2C%20A%22
  72. http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.12.php?bm=1&kr=A_190_%3D%22Sz%C5%91ke%20ciklon%2C%20A%22
  73. http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?bm=1&kr=A_10_%3D%22Piszkos%20Fred%20m%C3%A1lnasz%C5%91rt%20iszik%20%C3%A9s%20kavarja%20F%C3%BClig%20Jimmy%20%C5%91szinte%20sajn%C3%A1lat%C3%A1ra%22
  74. http://7ora7.hu/programok/vesztegzar-a-grand-hotelben/nezopont
  75. http://nava.hu/id/591726
  76. Hegedüs Géza: P. Howard, akit Rejtő Jenőnek hívtak; in: Rejtő Jenő: Az utolsó szó jogán; vál. sajtó alá rend. Révai Gyula, utószó Hegedüs Géza; Magvető, Bp., 1967
  77. Jenő, Rejtő: Az utolsó szó jogán, 2000. január 1. (Hozzáférés: 2016. június 23.)
  78. http://www.attraktor.hu/sz_a-magyar-ponyva-kepes-bibliografiaja-4.html
  79. Halász Péter: Átmeneti élet, in: A fekete kastély rejtélye és más kémtörténetek (Sárga Regények 5.), Idegenforgalmi, Bp., 1989; 251. old.
  80. Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Boross Elemérhttp://mek.oszk.hu/01100/01149/html/boross.htm
  81. Boross Elemér: Péhovard, in: Velük voltam; Szépirodalmi, Bp., 1969, 361. old.
  82. A magyar irodalom történetei III.|Digitális Tankönyvtár (hu-HU nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2016. június 23.)
  83. http://www.rejto.hu/rejtozoknek.html
  84. http://fidelio.hu/klasszikus/2016/11/09/mindenkihez_lesz_kerdese/?rnd=2273
  85. https://moly.hu/konyvek/olah-jozsef-szerk-uram-a-kesemert-jottem
  86. http://kotvefuzve.reblog.hu/kihereltek-rejto-jenot
  87. http://magyarnarancs.hu/konyv/rejto-jeno-lexikon-83547
  88. http://index.hu/kultur/2014/03/17/mit_olvasnak_a_politikusok/
  89. http://444.hu/2014/02/07/orban-viktor-rejto-jeno-konyveket-ajanlott-kerenyi-sorozataba/
  90. http://www.museum.hu/kiadvany/7599/Az_ellopott_tragedia
  91. http://konyvkultura.kello.hu/konyves-kozelet/2015/11/rejto
  92. http://ketezer.hu/2007/11/a-magyar-irodalom-tortenetei/
  93. https://www.antikvarium.hu/konyv/gintli-tibor-kelecsenyi-laszlo-303-magyar-regeny-amit-el-kell-olvasnod-mielott-meghalsz-588848
  94. A Könyv, 1965/8 (augusztus), 278. old.
  95. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1010839
  96. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1013254
  97. Népszava, 1999. okt. 13., 10. old.
  98. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2564645
  99. http://epa.oszk.hu/00700/00777/00005/pdf/00005.pdf
  100. http://www.litera.hu/hirek/az-ellopott-tragedia-cimu-kiallitas-tarlatvezetoje
  101. http://nava.hu/id/798804/
  102. http://www.milev.hu/pastexhibit/a-megkerult-tragedia-phoward-rejto-jeno-legendas-elete
  103. http://www.museum.hu/kiallitas/8250/P_Howard_-_Rejto_Jeno_legendas_elete
  104. http://kultura.ujbuda.hu/esemeny/esemenyek/fogjak-meg-rejto-jeno-dokumentumai-kiallitas
  105. http://www.irodalmijelen.hu/2015-nov-15-1827/folyoiratok-kerekasztala-rejto-mitoszok-rendhagyo-szinhazi-produkciok-kepes
  106. http://www.szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/gazdag-kulturalis-kinalat-a-marosvasarhelyi-nemzetkozi-konyvvasaron
  107. http://vasarhely.ro/konyvvasar/pehovard-ellopott-elete
  108. http://www.ma.hu/kulturport.hu/275620
  109. http://frissvideok.hu/regionalis/755212-video-111-eve-szuletett-rejto-jeno-promontor-televizio
  110. http://www.pecsiriport.hu/kultura/irodalom/5857-rejto-kiallitas.html
  111. http://www.csgyk.hu/rejto-jeno-kiallitas-kepriport/
  112. A derékszíjak időnként elkószálnak!. www.univpecs.com. (Hozzáférés: 2016. október 16.)
  113. https://www.antikvarium.hu/konyv/egri-janos-elmebajnoksag-83379
  114. http://www.port.hu/volt_egyszer_egy_regenyhos,_akit_p._howardnak_hivtak/pls/w/films.film_page?i_film_id=119245
  115. https://vimeo.com/38299969
  116. http://nava.hu/id/2141028/
  117. fmc.hu - Ilyen lesz a Piszkos Fred közbelép című animációs film. fmc.hu. (Hozzáférés: 2016. október 17.)
  118. Tavaszi Szél konferencia 2017. Nemzetközi multidiszciplináris konferencia. Absztraktkötet; 174. old.; http://www.dosz.hu/files/TSz_2017_Absztraktkotet_Final.pdf
  119. http://www.szlavics.hu/iszl/hu/aktualis/piszkos-fred-a-kapitany-rejto-jeno-emlekkiallitas-i-dij/p-howard-menni-vagy-meghalni-2003vas-fa-csont-stb-vegyes-technika-100-x-100mm-100-x-100mm.html?o=0
  120. http://www.haon.hu/rejto-rejtveny-a-falakon/2947981
  121. http://www.erdon.ro/epizodok-rejto-el-nem-keszult-regenyebol/2949658
  122. hargitanepe.eu/eletet-nem-elte-le-alairas-megtagadva/
  123. http://hargitanepe.eu/rejto-jeno-eletmuve-kepzomuveszeti-alkotasokban/
  124. http://www.litera.hu/lathatas/rejto-jeno-mint-meteorologus-es-hidrologus
  125. http://nol.hu/archivum/archiv-487095-287200
  126. http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/humor/rejto-lang.html
  127. http://www.irodalmijelen.hu/2014-szep-11-2010/rejto-rejtelyek-nyomaban
  128. http://trafik.sk/1119/rejto-lesz-a-tema-a-komaromi-szalonban
  129. http://www.bumm.sk/kultura/2015/12/04/az-ismeretlen-rejto
  130. https://www.facebook.com/komaromiszalon/
  131. https://www.youtube.com/watch?v=Nz8HENQnV7A
  132. https://www.mkb.hu/dl/media/group_463afc792a1fd/group_569e05ffcfcd7/group_56a9e07a8eb7c/item_5984.pdf
  133. https://photos.google.com/share/AF1QipNjcxfwQok7UE8mS5i9I5-oWrdHOkgLWiJX6ZIT6-pxEbnAyhKdDrG1Vlk81H6DMQ?key=U2RQLXh0MEVEU2E0X0J5U0pMczE4T3M3cXlidER3
  134. https://www.mkb.hu/dl/media/group_463afc792a1fd/group_569e05ffcfcd7/group_56a2036bba146/item_6044.pdf
  135. http://pathalia.hu/kabare-kommando/178-humormaraton.html
  136. http://szepbence.hu/humormaraton-rejto-jeno-111/
  137. http://www.bethlenszinhaz.hu/event/rejto-111-humor-maraton/
  138. Kft., Néró Media: Baptista művészeti napokat tartanak Budapesten. Webrádió hírportál. (Hozzáférés: 2016. október 17.)
  139. http://port.hu/adatlap/szindarab/szinhaz/ivan-a-rettenet-ivan-a-rettenet/directing-25208
  140. http://kmo.hu/rendezveny/179/rejto-jeno-humorszinhazi-berlet-2016-2017
  141. http://www.akibic.hu/kultura/item/3208-a-berlini-front-rejto-jeno-nyugat-europai-utazasai
  142. http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/33037/atlantis/foxi-maxi-matroz-lett-zeneszoveg.html
  143. http://hvg.hu/kultura/20131214_Szikora_Robert_60_eves
  144. http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=2198
  145. http://www.coversclub.cc/components/com_covers/images/cover/0/1/8/2/18223a.jpg
  146. http://www.r-go.hu/diszkograf/letezem_dg.png
  147. http://www.r-go.hu/diszkograf/kisstadion_dg.png
  148. https://www.youtube.com/watch?v=7lXHmVPD-Yg
  149. https://www.discogs.com/M%C3%A1sik-J%C3%A1nos-Menyh%C3%A1rt-Jen%C5%91-MJMJ/release/4962940
  150. Népszava, 1994. okt. 21., 12. old.
  151. [1]
  152. http://www.rejto.hu/
  153. ^ a b http://index.hu/rejto/rejto0722/
  154. http://www.rejto.hu/kgy_szoborterv1.htm
  155. http://kepregeny.blog.hu/2016/08/14/2016_08_25_kepregeny_kedvelok_klubja
  156. http://konyvkultura.kello.hu/egypercesek/2016/08/kkk
  157. 645. Rejtő gondolat-köve. A mi Erzsébetvárosunk. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  158. http://funzine.hu/esemeny/humor-maraton-rejto-jeno-tiszteletere/
  159. http://www.nagylevin.hu/
  160. http://gorcsevkorcsma.atw.hu/
  161. http://www.bluetomato.hu/index.php/hu/
  162. http://www.piszkosfred.eu
  163. http://www.rejto.hu/kocsma_a_piszkos_fredhez/kocsma_a_piszkos_fredhez_001.jpg
  164. http://www.piszkosfredetterem.hu/
  165. http://fuligjimmy.wix.com/szeged
  166. http://fastfoodcentral.blog.hu/2015/09/29/legyozhetetlen_ujdonsagok_a_burger_kingben
  167. http://magyaridok.hu/kultura/rejto-jeno-hosei-csepelen-1171150/
  168. http://888.hu/article-szilagyi-aron-jol-jott-ki-a-lepes-igazabol-ennyi-az-egesz/2#st
  169. Four Four Two labdarúgás-magazin, 2016/nov., 36. old.
  170. Hasonmásban közreadva: A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére; Szépmíves–PIM, Bp., 2016; 95., 230-231. old.
  171. http://www.erzsebetvaros.hu/erzsebetvaros/kituntetettjeink-77/erzsebetvaros-diszpolgarai-169/erzsebetvaros-diszpolgarai---1999-294
  172. http://nol.hu/archivum/archiv-18340-7728
  173. http://www.parlament.hu/web/torvenyalkotasi-bizottsag/a-bizottsag-altal-targyalt-iromanyok?p_auth=biiQ1qMD&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fszoveg2%3Fp_ckl%3D36%26p_query%3D5_34%2C9_85%2C10_225%2C10_233%2C10_243%2C10_247%2C15_145%2C19_16%2C19_189%2C19_193%2C21_62%2C21_194%2C21_198%2C23_12%2C23_71%2C24_40%2C26_115%2C26_119%2C30_72%2C32_44%2C32_48%2C40_14%2C40_160-162%2C40_166%2C41_42%2C43_2%2C49_132%2C49_146%2C49_168%2C57_16%2C57_244%2C62_151%2C62_155%2C67_205%2C67_209%2C67_255%2C70_26%2C70_48%2C72_14%2C73_122%2C79_127%2C79_131%2C81_213%2C81_217%2C85_37%2C85_83%2C86_119%2C88_12%2C90_265%2C93_38%2C94_266%2C94_274%2C94_278%2C95_50%2C95_145-149%2C95_202%2C100_283-301%2C100_315%2C109_12%2C109_72%2C109_76%2C111_36%2C116_42%2C117_4%2C128_18%2C132_22%2C134_20%2C139_34%2C147_171%2C147_175%2C149_42%2C154_12%2C154_147%2C154_151%2C155_64%2C157_16%2C159_10%2C159_82%2C161_371%2C163_62%2C166_50%2C168_48%2C168_190%2C170_10%2C170_205%2C170_209%2C171_16%2C171_22%2C174_80%2C175_10%2C180_351%2C180_355%2C180_387%2C186_69%2C186_73%2C188_98%2C188_106%2C189_58%2C189_70%2C189_90%2C%26p_stilus%3D
  174. http://www.parlament.hu/web/nepjoleti-bizottsag/albizottsagok?p_auth=qa3UvBJi&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat_aktus%3Fp_ckl%3D37%26p_uln%3D185%26p_felsz%3D19%26p_felszig%3D22%26p_aktus%3D4
  175. http://www.parlament.hu/egy-kepviselo-adatai?p_auth=oRlHY932&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fszoveg2%3Fp_ckl%3D37%26p_query%3D8_87%2C28_202%2C32_91%2C32_95%2C33_164%2C36_264%2C40_393%2C42_73%2C44_149%2C46_148%2C46_273%2C49_296%2C51_321%2C53_269%2C54_193%2C55_209%2C56_286%2C66_264%2C68_131%2C69_304%2C71_230%2C72_44%2C72_161%2C72_309%2C77_349%2C78_90%2C78_102%2C85_229%2C85_239%2C90_195-197%2C90_203%2C92_288%2C103_273%2C105_245%2C110_179%2C120_174%2C130_125%2C181_366%2C189_122%2C189_126%2C189_136%2C196_112%2C%26p_stilus%3D
  176. http://www.parlament.hu/szoszolok?p_auth=8Fm2rmKH&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_vAirTIMSvAmr&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_vAirTIMSvAmr_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fszoveg2%3Fp_ckl%3D37%26p_query%3D61_321%2C61_333%2C61_345%2C61_371%2C61_377%2C68_26%2C70_56%2C70_64%2C70_93%2C70_105%2C70_113%2C70_125%2C70_133%2C70_143%2C70_163%2C70_181%2C70_193%2C70_209%2C70_225%2C70_233%2C70_253%2C70_261%2C70_273%2C70_295%2C70_307%2C70_319%2C70_336%2C70_348%2C70_358%2C70_366%2C73_227%2C73_231%2C73_241%2C73_249%2C73_255%2C73_259%2C73_271%2C73_289%2C73_297%2C73_301%2C73_313%2C73_323%2C73_333%2C73_347%2C73_357%2C73_377%2C73_389%2C73_393%2C73_399%2C73_415%2C73_423%2C73_431%2C73_435%2C73_441%2C73_447%2C73_455%2C73_465%2C73_471%2C73_475%2C76_350%2C79_293%2C79_313%2C79_345%2C79_367%2C88_222%2C88_240%2C88_258%2C88_280%2C88_290%2C88_298%2C88_318%2C88_322%2C88_338%2C88_346%2C88_356%2C88_362%2C88_380%2C88_386%2C88_394%2C88_400%2C88_408%2C88_416%2C89_115%2C89_121%2C94_10%2C96_32%2C96_84%2C96_114%2C96_130%2C96_150%2C96_174%2C96_186%2C97_95%2C97_99%2C98_64%2C98_176%2C98_184%2C98_200%2C98_216%2C98_262%2C%26p_stilus%3D
  177. http://www.parlament.hu/es/web/europai-ugyek-bizottsaga/a-bizottsag-jelenlegi-tagjai?p_auth=wM7u1DGL&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat_aktus%3Fp_ckl%3D38%26p_uln%3D187%26p_felsz%3D70%26p_felszig%3D76%26p_aktus%3D8
  178. http://www.parlament.hu/web/nepjoleti-bizottsag/albizottsagok?p_auth=4AmX4FW3&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat_aktus%3Fp_ckl%3D37%26p_uln%3D254%26p_felsz%3D21%26p_felszig%3D209%26p_aktus%3D7
  179. http://www.parlament.hu/folyamatban-levo-torvenyjavaslatok?p_auth=0A98KxQw&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fszoveg2%3Fp_ckl%3D40%26p_query%3D8_140%2C11_166%2C13_188%2C14_294-296%2C16_158%2C16_274%2C20_223%2C20_273%2C20_403%2C21_190%2C21_284%2C21_306%2C23_315%2C24_320%2C26_174%2C26_268%2C28_112%2C31_302%2C34_182-184%2C34_188%2C34_232%2C34_287%2C36_64%2C37_376%2C38_120%2C40_299%2C41_213%2C45_322%2C47_154%2C50_318%2C54_88%2C54_212%2C55_392%2C59_101%2C59_227%2C60_364%2C63_201%2C64_403%2C66_74%2C66_202%2C67_359%2C70_206%2C74_58%2C74_184%2C75_383%2C76_127%2C76_161%2C78_118%2C78_124%2C78_154%2C80_88%2C80_212%2C84_120%2C84_150%2C86_140%2C86_360%2C89_246%2C89_256%2C89_334%2C91_340%2C91_380%2C96_144%2C97_356%2C99_66%2C100_111%2C101_221%2C101_265%2C102_165%2C105_216%2C105_252%2C106_346%2C109_118%2C110_84%2C110_324%2C110_360%2C111_302%2C111_372%2C112_180%2C112_214%2C115_190%2C116_449%2C120_339%2C122_88%2C122_92%2C122_130%2C124_200%2C125_329%2C126_198%2C126_226%2C128_110%2C128_148%2C129_110%2C130_331%2C131_220%2C134_280%2C134_354%2C136_86%2C136_202%2C137_333%2C138_130%2C%26p_stilus%3D
  180. http://www.parlament.hu/folyamatban-levo-torvenyjavaslatok?p_auth=TcdvojdM&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat%3Fp_ckl%3D40%26p_uln%3D141%26p_felsz%3D58%26p_szoveg%3D%26p_felszig%3D60
  181. https://web.archive.org/web/20110904163740/http://mek.oszk.hu/05900/05965/05965.pdf
  182. http://www.ivanov.eu/?q=filebrowser/konyvek
  183. http://documents.tips/embed/rejto-jeno-a-boszorkanymester-rovasirassal.html
  184. https://web.archive.org/web/20120703192252/http://mek.oszk.hu/07100/07151/07151.pdf
  185. Mátyás Iván: Az első magyar űrkísérlet; in: A jövő mérnöke, 1968. dec. 15.
  186. http://www.innoteka.hu/cikk/agrarjovo_biotragya_es_biopeszticid.1400.html
  187. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/666549
  188. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1255548
  189. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1257783
  190. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1258144
  191. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1257294
  192. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/396635
  193. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/956073
  194. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1056457
  195. "Az Aurora kiadásában legközelebb megjelenik P. Howard szenzációs regénye: Parancs, az parancs! melyben régi ismerőseink, a Török Szultán, Tuskó Hopkins és Csülök újabb kalandjairól számol be a szerző." Megjelent Michael Sule [Szüle Mihály] Nyaraljon a Sing-Sing-ben! (Aurora, Bp., 1941) c. regényének utolsó oldalán, ill. hátsó borítóján. Hasonmásban közreadva: Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 460-461. old.
  196. Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet; PIM–Infopoly, Bp., 2015, 420-426. o.
  197. http://baderech.hjm.org.il/GetImage.ashx?FN=/images/vr5.jpg&w=370&h=320
  198. http://baderech.hjm.org.il/GetImage.ashx?FN=/images/vr6.jpg&w=370&h=320
  199. http://axioart.com/tetel/rejt-jen-ver-es-mahagoni-2-kiadas-
  200. http://axioart.com/tetel/rejto-jeno-az-elsikkasztott-penztaros-regeny-masodik-kiad_1143325
  201. http://baderech.hjm.org.il/GetImage.ashx?FN=/images/VR11a.jpg&w=370&h=320
  202. http://axioart.com/tetel/rejto-jeno-az-ellopott-szazad-masodik-kiadas-_1143324
  203. http://baderech.hjm.org.il/Article.aspx/Hu/TheRoman
  204. Bárány Krisztián (2010 tavasza). „Az igazi Trebitsch”. Múlt-kor, Budapest (2010. tavasz), 12-13. o, Kiadó: Múlt-kor Kulturális Alapítvány. ISSN 2061-3563. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 5.)  
  205. Hámori Tibor: Piszkos Fred és a többiek... Történetek Rejtő Jenő életéből; Ságvári Endre Könyvszerkesztőség, Bp., 1982; 64-65. old.
  206. (OSZK), Országos Széchényi Könyvtár: OSZK - LibriVision - A megtalált tragédia (hu-HU nyelven). nektar.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  207. Magyar Könyvszemle - 125. évf. (2009.) 4. sz. - EPA. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 29.)

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Rejtő Jenő témában.