Irinyi János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Irinyi János
Életrajzi adatok
Született1817. május 18.
Albis, Habsburg Birodalom
Elhunyt1895. december 17. (78 évesen)
Vértes (ma Létavértes része), Osztrák–Magyar Monarchia
Ismeretes mint vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója
Nemzetiség magyar
Házastárs micskei és nagyváradi Baranyi Hermina (18261888)
SzüleiIrinyi János
Iskolái Bécsi Műszaki Egyetem
Pályafutása
Szakterület Vegyészet
Jelentős munkái robbanásmentes gyufa
A Wikimédia Commons tartalmaz Irinyi János témájú médiaállományokat.
Irinyi János (1817–1895) vegyész domborműves emléktáblája, egykori gyufagyára helyén emelt épület homlokzatán. Budapest, VIII. kerület, Mikszáth tér 1. A bronz dombormű Horvay János szobrászművész alkotása

Irinyi Irinyi János (Albis, 1817. május 18.[1]Vértes, 1895. december 17.)[2] magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja.

Élete[szerkesztés]

A református, nemesi származású Irinyi család sarja. 1817-ben született Partiumban, a Bihar megyei Albison, irinyi Irinyi János mezőgazdász, földbirtokos, és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak, Bécsi Politechnikum) sikertelen előadás kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára 1836-ban, még a vörös foszfor felfedezése előtt. Meissner Pál ólom-peroxid és kén keverékét próbálta lángra gyújtani dörzsöléssel sikertelenül. "Ha kén helyett foszfort vett volna, az már régen égne..."- írta le Irinyi visszaemlékezésében akkori gondolatait.[3] Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.

Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten.

Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Winterl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon.

Az 184849-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre.

Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett.

1895. december 17-én hunyt el Vértesen.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Felesége, Dobói Dobayné micskei és nagyváradi Baranyi Hermina (18261888) asszony, akit 1866-ban vett el feleségül. Gyermekei: Janka[4] és Lajos János.[5]

Emlékezete[szerkesztés]

Irinyi János Református Szakközépiskola (Kazincbarcika)

Irinyi János nevét több közintézmény viseli, például a debreceni Irinyi János Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, a kazincbarcikai Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon, a balatonfűzfői Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a létavértesi Irinyi János Általános Iskola, valamint Budapesten az Irinyi János laktanya az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred laktanyája.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dr. Irinyi Judit, Irinyi Gábor: Irinyi János, Albis másik híres szülötte. (Újságcikk az Irinyi család honlapján) Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2011102110008369 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével! A keresztlevél másolatának szkennelt változata tartalmazza a fenti születési dátumot és helyet; Irinyi Judit - Irinyi Gábor 2011: Tisztázódott Irinyi János születési helye. Turul 84/3, 102.
  2. Halálesete bejegyezve a vértesi polgári halotti akv. 7/1895. fsz. alatt
  3. Dr. Balázs Lóránt - A kémia története I. "Irinyi és a gyufagyártás" című fejezet. 473. oldal. Nemzeti Tankönyvkiadó 1996, első kiadás. 
  4. Több életrajzíró említi, de forrásokban nem található.
  5. Családfák - Az Irinyi család honlapja

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]