Ugrás a tartalomhoz

Király István (irodalomtörténész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a magyar irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Király István (egyértelműsítő lap).
Király István
Született1921. július 15.[1]
Ragály
Elhunyt1989. október 19. (68 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiKirály Júlia
Foglalkozásairodalomtörténész, országgyűlési képviselő, pedagógus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1980. június 8. – 1985)
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1944)
KitüntetéseiKossuth-díj (1953)
Állami Díj (1973)
Alföld-díj (1986)
SZOT-díj (1988)
SírhelyeFarkasréti temető (20. körönd-24. fülke)[4][5]
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Király István témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Király István témájú médiaállományokat.

Király István (Ragály, 1921. július 15. – Budapest, 1989. október 19.[6]) magyar irodalomtörténész, Ady Endre-szakértő, országgyűlési képviselő (1971-től), a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Testvére Király Kálmán. Első felesége: Rohonyi Katalin. Második felesége Landler Mária, Landler Ernő lánya volt.[7] Lányai: Király Katalin, bölcsész, tanár, szerkesztő és Király Júlia közgazdász, tanár, 2007-2013 a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Életpályája

[szerkesztés]

Apja református lelkész volt. A középiskolát a Sárospataki Református Gimnáziumban végezte 1931–1939 között, majd a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult magyar–német szakon, Eötvös-kollégistaként. 1944-ben tanári diplomát szerzett.

1945-ig Debrecenben tanított, ezután 1947-ig Budapesten az Országos Köznevelési Tanács volt titkára, majd 1948-ig könyvtáros az Országos Széchényi Könyvtárban. 1948-ban az Eötvös József Collegiumban tanított a kollégium megszűnéséig. 1949-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékén dolgozott docensként. 1957–1959 között a szegedi egyetemen tanított. 1960-ban visszakerült az ELTE-re: a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéken volt egyetemi tanár, majd tanszékvezető, 1988-ig.

Király István 1953–1956 közt a Csillag folyóiratot szerkesztette, 1962–1969 között a Kortárs, 1970–1989 között pedig a Szovjet Irodalom című folyóiratot. 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője volt, 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője.

Kutatási területe

[szerkesztés]

Fő kutatási és tanítási témája Ady Endre volt. Fő műve négy kötetes Ady-monográfiája. Jelentős irodalomtörténeti alkotás korai Mikszáth-monográfiája és a kései Kosztolányi-monográfia. Komját Aladárról 1960-ban jelent meg tanulmánya a Társadalmi Szemlében (Az első magyar kommunista költő – Komját Aladár költői fejlődése).

Művei

[szerkesztés]
A Farkasréti temető Urnaháza. Itt található Király István urnafülkéje is.
  • Mikszáth Kálmán (monográfia, 1952)
  • Az első magyar kommunista költő – Komját Aladár költői fejlődése (tanulmány, 1960)
  • Világirodalmi Lexikon I-XI. (főszerkesztő, 1970-1989)
  • Ady Endre I-II. kötet (monográfia, 1970)
  • Hazafiság és forradalmiság (tanulmány, 1974)
  • Irodalom és társadalom (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1976)
  • Intés az őrzőkhöz. Ady Endre költészete a világháború éveiben (monográfia, 1982)
  • Kosztolányi. Vita és vallomás (monográfia, 1986)
  • Kultúra és politika (cikkek, interjúk, tanulmányok, elemzések, 1987)
  • Útkeresések (tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák, 1989)
  • Király és Tandori (szerkesztette Zsoldos Sándor, 1996)
  • Napló, 1956–1989; utószó Babus Antal, szerk. Soltész Márton; Magvető, Budapest, 2017, (Tények és tanúk, 127.), ISBN 9789631435122
  • Petőfitől Tandoriig. Tanulmányok, esszék, interjúk; szerk. Agárdi Péter, Soltész Márton; Osiris, Budapest, 2021 (Osiris irodalomtörténet. Tanulmányok)
  • Életútinterjú Király Istvánnal [1989]. Készítette: Széchenyi Ágnes, jegyz.: Katona Ferenc; szöveggond.: Mórocz Gábor. In: Király István öröksége. Írások tőle és róla. Szerk.: Bolvári Takács Gábor. Sárospatak, Zempléni Múzsa Alapítvány, 2021. 11−162.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. ↑ Gyászjelentése. [2013. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 22.)
  7. ↑ Babus Antal: A mű védelme megkerült „függeléke” és egyéb, kiadatlan Németh László-levelek – Kiadatlan levelek. [2017. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 11.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Király_István_(irodalomtörténész)&oldid=28582453”