Komját Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Komját Aladár
Született Korach Aladár
1891. február 11.
Kassa
Elhunyt 1937. január 3. (45 évesen)
Párizs
Nemzetisége magyar
Házastársa Komját Irén
Foglalkozása költő, újságíró, jogász, szerkesztő
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Komját Aladár (eredeti neve: Korach Aladár) (Kassa, 1891. február 11.Párizs, 1937. január 3.) magyar költő, újságíró, szerkesztő, jogász. Testvére Korach Mór és Kenyeres Júlia volt.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Korách Fülöp volt.[1] Iskoláit Letenyén, Fiuméban és Budapesten végezte el. 20 évesen családjával Fiuméba költözött, ahol bírósági tisztviselőként dolgozott. Két évvel később a fővárosi ügyészségre került. 1914-ben a Tudor Akkumulátorgyárban volt bérelszámoló. Az első világháború alatt (1914-1918) az antimilitarista mozgalom, valamint a forradalmi szocialista csoport egyik vezető tagja volt. Először A Tett és a Ma adott helyet verseinek. 1917-ben megjelent a Kiáltás című első verseskötete. 1918-ban kommunista lett, szembefordult Kassák Lajossal; György Mátyás, Lengyel József és Révai József társaságában megjelentette az 1918. Szabadulás című antológiát. 1919-ben Hevesi Gyulával kiadta az Internacionálé című folyóiratot. Tagja volt az írói direktóriumnak. 1920-tól illegalitás, majd emigráció következett. 1921-ben kitoloncolták az országból. Egy évvel később Bécsben Uitz Bélával az Egység című kommunista folyóiratot szerkesztette. 1931-ben Moszkvában megjelent Mindent akarunk, 1937-ben Párizsban, posztumusz, Mozdul a föld című kötete.

Hamvait 1966-ban hozták haza, a Kerepesi temetőben nyugszik.

Művei[szerkesztés]

  • Új költők könyve. György Mátyás, Kassák Lajos, Komját Aladár, Lengyel József lírai antológiája; Ma, Bp., 1917
  • Kiáltás (versek, 1917)
  • Új Internationale. Versek; s.n., Bp., 1919 (Vörös könyvtár)
  • Mindent akarunk. Versek; Centrizdát, Moszkva, 1931 (Sarló és Kalapács könyvtára. Szépirodalmi sor)
  • Megindul a föld. Versek; Atelier de Paris, Paris, 1937
  • Válogatott versek; összeaáll., bev. Keszi Imre; Szikra, Bp., 1949
  • Komját Aladár összegyűjtött művei; összegyűjt., sajtó alá rend., bibliográfia, repertórium, jegyz. Hegedüs Éva, bev. Komját Irén, idegen nyelvű szövegford. Gábor György; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • Versek; bev. Méliusz József; Irodalmi, Bukarest, 1962
  • Komját Aladár válogatott művei; sajtó alá rend., jegyz. Komját Irén, bev. Király István; Szépirodalmi, Bp., 1962 (Magyar klasszikusok)
  • Két világ mesgyéjén. Válogatott versek; vál., sajtó alá rend., utószó Waldapfel József, ill. Reich Károly; Magyar Helikon, Bp., 1962
  • Életre köszöntő. Válogatott versek; vál., jegyz. Komját Irén; Magyar Helikon, Bp., 1966

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Testvérének, Kenyeres Júliának születési bejegyzése. Bejegyezve Letenye állami akv. 37/1895. folyószám alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A magyar irodalom arcképcsarnoka
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Alpári Gyula: Komját Aladár: Megindul a föld. Versek; Hoffmann Ny., Praha, 1937
  • Szabó György: K. A. költészete (Bp., 1958. 2–3. sz.)
  • Szabó György: „Az új rend katonája mindhalálig” (Élet és Irod. 1959. 14. sz.)
  • Waldapfel József: K. A. helye irodalmunk történetében (Az MTA I. Oszt. Közl. 1960)
  • Király István: Az első kommunista költő (Társadalmi Szemle, 1960. 3 sz.)
  • Komját Irén: Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete; utószó Sőtér István; Szépirodalmi, Bp., 1981