György Mátyás
| György Mátyás | |
| Született | Geiger Mátyás 1887. január 21. Szabadka |
| Elhunyt | 1944. (57 évesen) Harmadik Birodalom |
| Foglalkozása | farmakológus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
György Mátyás, írói álnevén: Szerb György (1905-ig Geiger,[1] Szabadka, 1887. január 21.[2] – Harmadik Birodalom, 1944.) gyógyszerész, író, költő.
Élete[szerkesztés]
Zsidó családban született, édesapja György Mór (Geiger A. Mór) zeneszerző volt, édesanyja Lederer Teréz. 1910-ben a Nyugatban jelent meg először verse, a rákövetkező évben, illetve 1913-ban itt publikálta verseit. Ekkortájt figyelt fel rá Kassák Lajos, Osvát Ernőnek köszönhetően, s így 1913-ban megjelent György Mátyás első verseskötete, amely a Ligeia címet viselte. Erről Tóth Árpád írt kritikát.[3] Ezután rendszeresen közölte verseit, illetve kritikáit Kassák A Tett és a Ma című lapjai. 1917-ben antológia jelent meg Új költők könyve címmel, amely tartalmazta Lengyel József, Kassák, Komját és György verseit. Publikációi ellenére elég szűkösen élt; "ez az ember kicsinyesebb a legszegényebb koldusnál. Ha nagynéha pár koronát ki tudunk belőle préselni, úgy nyöszörög bele, akárha operációs asztalon feküdne." – írta róla Kassák. A következő évben Komját Aladárral, Lengyel Józseffel és Révai Józseffel egyetemben kivált a Ma közösségéből, s a Szabadulás nevet viselő kötettel léptek a nyilvánosság elé.[4] Ekkortájt lépett be a Magyarországi Gyógyszerészsegédek Országos Szövetségébe, s megkezdte a gyógyszerészek politikai szervezését. Októberben a szövetség egy vitáján az államosítás pártján állt. 1919 elején publikált az Internacionáléban. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején több előadást tartott, amelyek a Gyógyszerész Újságban jelentek meg, s a bukás előtti hónapban a Közoktatásügyi Népbiztosság Ifjúmunkás Propaganda Osztályának lett helyettes vezetője.[5] A bukás után Bécsbe emigrált, ahol rendszeresen találkozott Balázs Bélával, akinek csakúgy, mint Barta Sándor vagy Kassák, megmutatta verseit.[6] Bécsben jelent meg Julius Fischernek köszönhetően Ismét csudák címmel kötete, s publikált Kassák és Sinkó Ervin lapjaiban is. Az 1920-as években az Út című lapban jelentek meg munkái, az 1930-as évek közepén pedig Szerb György álnéven a Korunk egyik cikkírója volt. Ekkortájt Temesváron élt feleségével, Sinkó Ervin húgával. 1944-ben deportálták Németországba, ahonnan nem tért vissza.
Munkássága[szerkesztés]
Művei[szerkesztés]
- Szabadulás. György Mátyás, Lengyel József, Komját Aladár, Révai József lírai antológiája, Budapest, Krausz Ny., 1918
- Új költők könyve. György Mátyás, Kassák Lajos, Komját Aladár, Lengyel József lírai antológiája, szerk. Kassák Lajos, Budapest, Ma, 1917[7]
- Ismét csudák (Bécs Fischer, 1922.)
- Ligeia (Budapest, Nyugat, 1913.)
- A fájdalmas Isten. Ismertető Sinkó Ervin verseskönyvéről. (1923. november 11, Bácsmegyei Napló 308. sz. 9. o.)[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Belügyminisztérium 1905. évi 5789. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 12. oldal 47. sor
- ↑ Szabadkai izr. hitközség születési anyakönyve, 11/1887. folyószám.
- ↑ Tóth Árpád: György Mátyás verskötete: Ligeia. Nyugat, 1914. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. (Lengyel József)
- ↑ Dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaság zenei életéből. (szerk. Újfaluddy József, Bp., 1973.)
- ↑ Balázs Béla: Napló (1914-1922) (II. kötet, 499. oldal, Tények és tanúk sorozat, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1982.)
- ↑ Új költők könyve : György Mátyás, Komját Aladár, Lengyel József antológiája. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
- ↑ György Mátyás művei. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
Források[szerkesztés]
- Irodalomtörténeti Közlemények. Az MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata., 1982. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- György Mátyás. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- Litterature Hongroise. http://litteraturehongroise.fr.+[2014. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusa
További információk[szerkesztés]
- György Mátyás: A Tűz. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- Kassák Lajos: Egy ember élete (online elérés)
- Kassák Lajos: Az izmusok története (Bp., 1972.)
- Lengyel József: Életem – emlékeim
- Lengyel József: Az őszinteség lépcsőin (Bp., 1974.)
- Lengyel József: Válasz az Új Írás körkérdésére
- Lengyel József: Hagyomány és mérték?
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (1918-2000). Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2001.
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002..
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
