Kenyeres Júlia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kenyeres Júlia
Születési név Korách Juliánna[1]
Született 1895. december 11.
Letenye
Elhunyt 1958. december 30. (63 évesen)
Budapest

Kenyeres Júlia (eredetileg Korách, Letenye, Zala vármegye, 1895. december 11.Budapest, 1958. december 30.) újságíró, politikus.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Korách Fülöp államhivatalnok, 1895. március 25-én került Kassáról Letenyére adótárnoki minőségben. Édesanyja Singer Berta.[1] Korach Fülöpnek három gyermeke volt, Júlia testvérei Korach Mór, világhírű tudós, akadémikus és Komját Aladár költő voltak.

Néhány évi letenyei tartózkodás után édesapjukat Fiuméba helyezték. Kenyeres Júlia ott végezte elemi- és középiskoláit. Budapesten az egyetem matematika-fizika szakára felvételizett, de egy év múlva átjelentkezett az orvosi karra.

Politikai pályája[szerkesztés]

Egyetemi hallgatóként részt vett a Galilei Kör munkájában. A KMP-nek a kezdetektől tajga volt. A Tanácsköztársaság idején – politikai gondolkodása miatt – a Közoktatásügyi Népbiztosság a filmügyek politikai biztosának művészeti helyettesévé nevezte ki. A Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror elől emigrált. Berlinben az NKP tagja lett, s mint üzemi lapszerkesztő dolgozott. Eközben cikkeket, verseket írt az emigráns magyar sajtóba.

1921-ben, Bécsben, az "Egység" című kommunista irodalmi folyóirat egyik alapítója volt. 1922 őszén Berlinbe, majd 1932-ben a Szovjetunióba költözött. A moszkvai Lenin-iskola apirantújának elvégzése után párttörténetet és marxizmus-leninizmust oktatott. 1936-ban önként jelentkezett a spanyol polgárháború nemzetközi brigádjába, ahol Júlia Alvarez néven vált ismertté. 1939-ben visszatért a Szovjetunióba.

Egyik fő szervezője, egyben szerkesztője volt a moszkvai Kossuth Rádiónak, 1939-40-ben. 1947-ben hazatért Magyarországra. 1950-ben a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató-helyettese lett. Szerkesztette a Tartós békéért, népi demokráciáért című lap magyar kiadását. Haláláig tagja volt a Magyar Újságírók Szövetsége vezetőségének.

Emlékezete[szerkesztés]

Nevét a letenyei gimnázium viselte, egészen 1990-ig, majd a balatongyöröki KISZ-tábor vette fel. Budapesten a IX. kerület Tóth Kálmán utcai általános iskola 1973-ig viselte nevét.

Irodalom[szerkesztés]

  • Élni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai. Életrajzgyűjtemény. : 222-224.p.
  • Kenyeres Júlia élete és munkássága. Letenye, 1971.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Életrajzi adataim

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]