Németország Kommunista Pártja
| Németország Kommunista Pártja | |
| Adatok | |
| Elnök | Ernst Thälmann |
| Alapítva | 1918 december vége |
| Feloszlatva | 1968 |
| Elődpárt | Spartakus-szövetség |
| Utódpárt | Német Kommunista Párt |
| Pártújság | Die Rote Fahne |
| Ideológia | kommunizmus |
| Politikai elhelyezkedés | szélsőbaloldal |
| Németország politikai élete | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Németország Kommunista Pártja témájú médiaállományokat. | |
Németország Kommunista Pártja (németül Kommunistische Partei Deutschlands – KPD) egy kommunista párt volt Németországban 1918 és 1968 között. Jelentős, meghatározó szerepe volt megalakulásától 1933-ig, majd kis párt a második világháború utáni Nyugat-Németországban.
Története
[szerkesztés]
Az első világháború előestéjén Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) volt a legfontosabb baloldali ellenzéki párt. Azonban az SPD támogatta a háborút.
A párt háborút ellenző balszárnyának kiemelkedő politikusai Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht voltak. További tagok: Franz Mehring, Julian Balthasar Marchlewski, Ernst Meyer, Hermann Duncker, Wilhelm Pieck, Leo Jogiches, valamivel később Clara Zetkin. A háború mellett az SPD-ben legerőteljesebben egy korábbi marxista csoport érvelt, amelyet Heinrich Cunow, Paul Lensch és Konrad Haenisch vezetett.
A háborút ellenző baloldali belső pártellenzék 1917-ben elszakadt és megalapította saját szervezeteit, a Németország Független Szociáldemokrata Pártját (USPD) és a Spartakus-csoportot.
Az 1918-as novemberi forradalom után a Rosa Luxemburg vezette baloldaliak és a spartakisták létrehozták a kommunista pártot.
Németország Kommunista Pártját az 1918. december 29. és december 31. közt megtartott konferencián alapították. A konferencián több baloldali forradalmi csoport vett részt. A Spartakus-szövetség volt a meghatározóbb csoport, és tőlük származik a párt neve. A párt marxista–leninista elkötelezettségű volt és az 1930-as években teljesen lojális Sztálin Szovjetuniójához.
A weimari köztársaság idején a KPD a választásokon 10–15% közti eredményeket ért el, képviselőket küldött a Reichstagba és a tartományok parlamentjeibe.
Adolf Hitler nemzetiszocialista rezsimje alatt a pártot betiltották. A KPD az illegalitásban tovább működött, de súlyos veszteségeket szenvedett. A második világháború után újraélesztették és az 1949-es első Bundestag választásokon képviselői helyeket is szerzett, de miután Kelet-Németországban megalapították a kommunista államot, a KPD támogatottsága összeomlott. 1956-ban betiltották és történetének 1968-ban véget vetett az új, legális Német Kommunista Párt (DKP) megalapítása.
Elnökök
[szerkesztés]- Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg
- Leo Jogiches
- Paul Levi
- Paul Levi és Ernst Däumig
- Heinrich Brandler és Walter Stoecker
- Ernst Meyer
- Heinrich Brandler
- Hermann Remmele
- Arkadi Maslow
- Ruth Fischer
- Ernst Thälmann
- John Schehr
- Wilhelm Pieck
- Max Reimann
Egykori tagjai
[szerkesztés]Lásd a KPD-tagok kategóriáját!
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Dauvé–Authier 1976: Gilles Dauvé – Denis Authier: The Communist Left in Germany 1918–1921 (angol nyelven). marxists.org, 1976. (Hozzáférés: 2018. január 12.)
- ↑ Fowkes 1984: Ben Fowkes: Communism in Germany under the Weimar Republic. (angolul) London: Macmillan Press. 1984. ISBN 9780333272718
- ↑ Vincent 1997: C. Paul Vincent: A Historical Dictionary of Germany’s Weimar Republic, 1918–1933. (angolul) Westport–London: Greenwood Press. 1997. ISBN 0313273766
- ↑ Weitz 1997: Eric D. Weitz: Creating German Communism, 1890–1990, From Popular Protests to Socialist State. (angolul) Princeton: Princeton University Press. 1997. ISBN 0691025940
- ↑ Konok 2006: Konok Péter: „…a kommunizmus gyermekbetegsége?” Baloldali radikalizmusok a 20. században. Budapest: Napvilág. 2006. ISBN 9639350826
- ↑ Hoffrogge 2015: Ralf Hoffrogge: Working Class Politics in the German Revolution. Richard Müller, the Revolutionary Shop Stewards and the Origins of the Council Movement. (angolul) Leiden: Brill. 2015. ISBN 9789004219212
- ↑ Hoffrogge–LaPorte 2017: Weimar Communism as Mass Movement 1918–1933. (angolul) Szerk. Ralf Hoffrogge–Norman LaPorte. London: Lawrence & Wishart. 2017. ISBN 9781910448984
Egyéb források
[szerkesztés]- KPD 1918-1933 Archiválva 2010. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Protokoll 1918-as kiadása
- Plakátok és dokumentumok a KPD-ről 1945-ig
- A KPD felhívása 1945. június 11-én
- 50 éves a KPD