Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
A zsinagógához csatlakozó múzeumépület
A zsinagógához csatlakozó múzeumépület
Elhelyezkedés Budapest
Magyarország
Alapítva 1909
Elhelyezkedése
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (Budapest)
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 19° 03′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 19° 03′ 38″
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár témájú médiaállományokat.

A Magyar Zsidó Múzeum a Dohány utcai zsinagóga épületkomplexumában működő állandó kiállítás, ami a magyarországi zsidó kultúra és történelem tárgyi emlékeit mutatja be. Közép-Európa egyik kiemelkedő értékű judaikagyűjteménye, a MAZSIHISZ tulajdonában és kezelésében van.

Története[szerkesztés]

Magyarországon zsidó szertartási tárgyakat először 1894-ben mutattak be nyilvánosan, mégpedig a Magyar Történeti Ötvösmű Kiállításon. Az 1896-os millenniumi ünnepségeken, az Ezredéves Országos Kiállításon a magyarországi zsidó közösség kilencven tárggyal szerepelt.

A Magyar Zsidó Múzeum hivatalos megalapítására 1909. december 1-én került sor, amikor erről a az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat döntést hozott és megkezdte a gyűjtőmunkát. Az első nyilvános kiállítást 1916. január 23-án nyitották meg a Hold utca 23. alatti ház bérelt lakásában. Ekkorra már közel 1500 zsidó szertartási tárgy és történelmi relikvia gyűlt össze. A magyar zsidó múzeum megnyitása nem sokkal maradt le a hasonló európai intézményeké mögött (Bécs 1895, Frankfurt, Hamburg 1898, Prága 1906, Szentpétervár 1914).

1932-re elkészült a múzeum épülete, a Dohány utcai zsinagóga főépületéhez stílusában jó illeszkedő szárnyépület formájában. Az új állandó kiállítás december 26-án nyílt meg. A Magyar Zsidó Múzeum fokozatosan egyre fontosabb szerepet töltött be a magyarországi zsidóság kulturális, szellemi életében. Közösségek, családok, egyes személyek juttatták el a gyűjteménybe értékes tárgyaikat. A harmincas évek zsidóellenes, majd az ötvenes évek vallás- és kisebbségellenes ideológiája azonban hátráltató tényező volt az intézmény fejlődésében.

1938-ban, az első zsidótörvény megjelenését követően a múzeum „Emancipációs kiállítás” címmel bemutatta az 1867-es emancipációs törvény megszületésének körülményeit és a magyar zsidók asszimilációjának folyamatát. 1939 és 1944 között a múzeum adott helyet az OMIKE évente megrendezett képzőművészeti kiállításainak, amelyeken a zsidótörvények miatt más fórumokról kiszorult képzőművészek állíthattak ki.

1940-ben a múzeum munkatársai gyűjtőkörutakat szerveztek a megszűnő vidéki hitközségek emlékeinek begyűjtése érdekében. A háborús fenyegetettség miatt 1942-ben a múzeum anyagának egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum pincéjében helyezték el. 1943-ban további értékeket bankszéfekben kívántak megőrizni, de ezek a háború során később eltűntek.

A felszabadulás után, már 1945-ben felmérést készített a múzeum az elpusztult vidéki közösségek tárgyi örökségéről, a zsinagógákról és a temetőkről. A múzeum 1947 július 4-én nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt. 1960-ban „Szolgaságból szabadságba” címmel átfogó kiállítás nyílt a holokauszt és a zsidó felszabadulás történetéről. 1984-ben új állandó kiállítást nyitottak meg a magyarországi deportálások negyvenedik évfordulója alkalmából.

1972-ben nyílt meg a Magyar Zsidó Levéltár az Országos Rabbiképző Intézetben, amit aztán 1994-ben egyesítettek a múzeummal, ettől kezdve az intézmény hivatalos neve Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár.

1993-ban a múzeum szinte teljes kiállított anyagát elrabolták; az értékeket csak 1994 nyarán találták meg Romániában.[1][2]

2016-ban a múzeum épületét átfogó módon restaurálták és Tamid (magyarul: mindig, állandóan, visszatérően) címmel új állandó kiállítást alakítottak ki, ami már nem tartalmazta a holokauszt emlékeit, mivel azok külön múzeumba kerültek. A kiállításon a zsidó relikviák mellett jelentős zsidó származású magyar festők egyes képei is szerepelnek, mint Ámos Imre, Fényes Adolf, Perlmutter Izsák, Köves Izsó.

A múzeum gyűjteményéből[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A múzeum feliratai, tájékoztató táblái (lefényképezve)
  • Magyarország múzeumai. Vince Kiadó. 51. old.
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 257. o. ISBN 963-05-6411-4   (a szócikk címe: Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]