Mányoki Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mányoki Endre
Született 1954. augusztus 14.
Budapest
Elhunyt 2022. szeptember 20. (68 évesen)[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása újságíró
Iskolái

Mányoki Endre (Budapest, 1954. augusztus 14.2022. szeptember 20. vagy előtte)[2] tanár, író, újságíró, kritikus, szerkesztő, riporter.

Tanulmányai[szerkesztés]

ELTE-BTK magyar nyelv és irodalom szakos tanár, orosz nyelv és irodalom szakos tanár (1978); MÚOSZ Újságíró Iskola (1980).

Írásai[szerkesztés]

Kötetei[szerkesztés]

  • Szófa – Esszék és novellák, Vár ucca tizenhét könyvek 16., Művészetek Háza, Veszprém, 1997[3]
  • Álom-katona – Esszék és novellák, Vár ucca 17 Kiadó, Veszprém, 1999.[4]
  • Hungarian Academy of Fine Arts; szerk. Lázár Eszter, Mányoki Endre; angolra ford. Mitró Zsuzsa, Szalai Éva; Kijárat, Bp., 1999

Egyéb megjelent írásai[szerkesztés]

  • A Mozgó Világ értékválasztásai (1971-1983), tanulmány, kézirat (folyamatban) 2005-
  • Szikár ember lelke, Rott József novellisztikája, tanulmány. Hitel, 2005. 10. 24-35. old.
  • Endúró, novella, www.regenytar.hu
  • TriNapló, novellafüzér, A Dunánál, 2005/4.
  • Nemesség és autonómia, esszé, in: A rendszerváltozás a Magyar Szemlében, Válasz Könyvkiadó, 2003, 45-50. p.
  • "Szemközt a pusztulással", esszésorozat, Tiszatáj, 1993 január–1993 október
  • Én-ek. Radikális formaújító kísérletek a szovjet-orosz irodalomban, tanulmány és fordítások, Iskolakultúra, 1992. (különnyomat)
  • Tagjai Vagyunk Egymásnak, Írások Mészöly Miklós 70. születésnapjára, Szépirodalmi Kiadó, 1991
  • A Chabert ezredes – tévéjáték (1987) forgatókönyvírója.[5]
  • Írásai a Kortársban, a Fotóművészetben, a Hitelben, a Napi Magyarországban, a Vár utca tizenhétben, az Iskolakultúrában, az Új Magyarországban, a Magyar Nemzetben, a Magyar Szemlében, az EX Symposionban, és az Új forrásban jelentek meg.[6][7]

Munkássága[szerkesztés]

  • A Kortárs Kiadó igazgatója. (1994-1996).
  • Az Irodalmi Jelen szerkesztője (2010-).[8]
  • Magyar Távirati Iroda Projektigazgatója volt (2000-2003).
  • Fotó felelős szerkesztője (1986-1988).
  • Rovatszerkesztője volt a Magyar Nemzetnek (2000-2001), a Napi Magyarországnak (Hétvégi Magazin, 1998-2000), a Új Magyarországnak (1997-1998), a Kortársnak (prózarovat, 1992-1995), a Hitelnek (kritika rovat)(1988-1992), a Fotónak (1986-1988), és a Mozgó Világnak (líra rovat, 1978-1983).
  • A Magyar Televízió (1987-1989) és a Visszhang (1982-1984) szerkesztője. Az Iskolakultúra (1981-1984) és a Mozgó Világ (1978-1983) olvasószerkesztője.

Oktatói tevékenysége[szerkesztés]

  • Egyetemi adjunktus a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanárképző Tanszékén (1998-).[9]
  • Vizuális Nevelés Tanszék, óraadó tanár, Íráskészség-művelés (1993-1998).
  • Klebelsberg Kunó Művelődési Központ filmművészeti szakértő, előadó (2004-2007).
  • Határon túli magyar egyetemi hallgatók Illyés Gyula Kollégiuma közép-európa filmművészete, sorozatszerkesztő, előadó (2001-2003).
  • Janus Pannonius Tudományegyetem Pedagógiai Intézet tudományos munkatársa. A magyar közírás műfajai, Filozófiai alaphelyzetek a művészetben. (1996-1998).
  • TIT József Attila Szabadegyetem, Kortárs magyar irodalom, előadó (1981-1986).

Tagságai[szerkesztés]

Ösztöndíjai[10][szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]