Havas Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Havas Zsigmond
Havas Zsigmond crop.jpg
Született Hlavka Antal Zsigmond
1900. január 19.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1972. augusztus 28. (72 évesen)[1]
Budapest[2]
Művészneve
  • Spencer Walls
  • S. Walls
  • Zsiga bácsi
  • Anthony Astor
  • Anthony S. Astor
  • Hawass A. Zs.
  • Zsigmondy Antal
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Blum Róza
(h. 1924–1972)
Foglalkozása
Írói pályafutása
Jellemző műfajok
Alkotói évei 1920–1949
A Wikimédia Commons tartalmaz Havas Zsigmond témájú médiaállományokat.

Havas Zsigmond, született Hlavka[3] (teljes nevén Havas Antal Zsigmond) (Budapest, 1900. január 19. – Budapest, 1972. augusztus 28.)[4] újságíró, ifjúsági- és detektívregény író, lapszerkesztő. Műveiben több írói álnevet használt: Spencer Walls, S. Walls, Zsiga bácsi, Anthony Astor, Anthony S. Astor, Hawass A. Zs., Zsigmondy Antal.[5][6]

Élete[szerkesztés]

1921–1939 között a Tolnai Világlapja munkatársa, illetve felelős szerkesztőjeként tagja volt a Országos Magyar Sajtókamarának. Magyarország német megszállása után lemondott állásáról.[7] Számos ifjúsági és detektívregényt írt, amelyekkel külföldön is ismertségre tett szert (főként mint Spencer Walls). Az 1943-ban indult A Kaland Klasszikusai sorozat szerkesztője. Hazudtak a fegyverek címmel (1945) regényt írt Budapest ostromáról. 1945–1947 között a Tolnai Forrás, majd 1949-ig a Képes Magazin munkatársa. Rövid ideig szerkesztette a Szivárvány című hetilapot is.

Családja[szerkesztés]

Szülei Havas Antal asztalossegéd és Durant Anna,[8] felesége Blum Róza voltak. Fia, Szuhay-Havas Ervin (1929–1998) író, műfordító, történész. Unokája Szuhay-Havas Marianna (1968) költő, író.

Regényei[szerkesztés]

Konferencia a Tolnai Világlapja szerkesztőségében (az álló sorban jobbról a harmadik Havas Zsigmond)

Több angolszász hangzású álnéven megjelent regényénél fordítóként saját néven tüntették fel. Ezek egy részénél a hatás kedvéért még fiktív eredeti angol nyelvű címet is megadtak.

  • Zsiga bácsi: A nevelő úr – karácsonyi történet, Bethlen Ny., Budapest, 1920[9]
  • Hawass A. Zs.: Halálos árnyék – doktor Collins kalandja - amerikai detektívtörténet, Palastica, Budapest, 1922, Magyar nemzeti munkáskönyvtár 16-18
  • A fekete matróz, Tolnai, Világkönyvtár, Budapest, 1927
  • Spencer Walls: A tízfejű sárkány, Pesti Hírlap könyvek 257., Légrády, Budapest, 1932 (fordítóként feltüntetve)
  • Spencer Walls: Az üvegszemű, Pesti Hírlap könyvek 288., Légrády, Budapest, 1933 (fordítóként feltüntetve); A Kaland 80 filléres regényei, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 194? (fordítóként feltüntetve);
  • Aranyos leányszív – regény fiatal leányok számára, ifjúsági regény, Tolnai, Budapest, 1933, utánnyomás: 1935, Forrás,[10] 1942
  • Spencer Walls: Aranyzápor, Pesti Hírlap könyvek 353., Légrády, Budapest, 1934[11] (fordítóként feltüntetve)
  • Galambos Ferkó, ifjúsági regény, Tolnai, Budapest, 1935
  • Zsiga bácsi: Mesebokréta, ifjúsági regény, Tolnai, Budapest, 1935, 1944
  • Spencer Walls: A bűnös asszony, Pesti Hírlap könyvek 458., Légrády, Budapest, 1936 (fordítóként feltüntetve)
  • Spencer Walls: Cukor és korbács – Ceylon, Budapest, 1936, Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1986
  • Spencer Walls: Akit üldöznek a nők, Világkönyvtár 12., Tolnai, Budapest, 1936, Skíz, Budapest, 1991, ISBN 963-7505-02-4 (fordítóként feltüntetve)
  • A fekete kastély rejtélye, Friss Újság Színes Regénytára 60., Általános Ny., Budapest, 1937; Sárga regények, 5. A fekete kastély rejtélye és más kémtörténetek, 1989, ISBN 963-316-269-6
  • Zsigmondy Antal: Az ördög elalszik, Friss Újság Színes Regénytára 61., Általános Ny., Budapest, 1937
  • Spencer Walls: A fekete macska, Stádium Ny., Tarka regénytár III. 14., Budapest, 1937
  • Spencer Walls: A koporsó titka, Stádium Ny., Tarka regénytár III. 20., Budapest, 1937
  • Az acélember, ifjúsági regény, Tolnai Ny., Budapest, 1938
  • Spencer Walls: Az áruház kísértete, Pesti Hírlap könyvek 288.,[12] Légrády, Budapest, 1938 (fordítóként feltüntetve)
  • Rákosi fiúk, ifjúsági regény, Forrás, Budapest, 1938, 1939, 1943, 1944
  • Anthony Astor: Az ördög fia, Pesti Hírlap könyvek 640-641., Légrády, Budapest, 1940
  • Spencer Walls: A zöld csipke titka, Pesti Hírlap könyvek 702., Légrády, Budapest, 1941
  • Angyalka – egy aranyszívű leány története, ifjúsági regény, Forrás, Budapest, 1942, Esti Kurír 1942, 287. szám
  • Didergők, ifjúsági regény, Forrás, Budapest, 1942,[13] Esti Kurír 1942, 285. szám
  • A fehér titok, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1942; Sárga regények, 3. A fehér démon és más bűnügyi történetek, 1989, ISBN 963-316-244-0
  • Spencer Walls: Fekete gyertyák (The dark candles), A Kaland 111 filléres regényei, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1943; Attraktor Kft. Pallas Stúdió, Klasszikus detektívregények sorozat, Budapest, 1997 ISBN 963-9022-46-2 (fordítóként feltüntetve)
  • Hajsza a ködben, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1942
  • Spencer Walls: A hét szomorúság lépcsője (Steps of seven pains), A Kaland 1 pengős regényei, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1942
  • Spencer Walls: Tigrisliliom (Tiger-iris), A Kaland 1 pengős regényei, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1942 (fordítóként feltüntetve)
  • Spencer Walls: A vérvirágos ház (House in blood), A Kaland 80 filléres regényei, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1942 (fordítóként feltüntetve)
  • Spencer Walls: Északi szél (Roaring of the wind), Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1943, Szépirodalmi Könyvkiadó, Kentaur könyvek sorozat, Budapest, 1988, ISBN 963-15-3619-X
  • Spencer Walls: A halál balladája (The dead's ballad), Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1943 (fordítóként feltüntetve)
  • Spencer Walls: A holdviola kovácsai (The smiths of honesty), Riport kiadó, Budapest, 1943; Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1988 (fordítóként feltüntetve)
  • Spencer Walls: Kék lámpa (Blue lights), Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1943 (fordítóként feltüntetve)
  • Az erdő gyermeke, meseregény, Forrás, Budapest, 193?, 1944
  • Hazudtak a fegyverek, Magyar Téka, Budapest, 1945[14]
  • Spencer Walls: Szürke kárpit (The gray wallpaper), Forrás, Budapest, 1945[15] (fordítóként feltüntetve)
  • Anthony S. Astor: Mielőtt a lámpákat eloltják (Christian), Magyar Téka, Budapest, 1946; Budapest: Ladányi Ny., 1947 (fordítóként feltüntetve)
  • Spencer Walls: A félelem ostora, Budapest, 194?
  • Spencer Walls: A virrasztás háza (The yellow face), A Kaland 1 pengős regényei, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 194? (fordítóként feltüntetve)
  • Megöltem Hitlert!, regény, Világ című lap, folytatásokban, 194?
  • Ámokfutók, regény, Világ című lap, folytatásokban, 194?
  • Spencer Walls: A csontok nem beszélnek, bűnügyi regény, Képes Magazin[16] című lap, folytatásokban, 1948
  • Ebek tánca, regény, Képes Kurír című lap, folytatásokban, 194?
  • Farkasmiatyánk, regény, Képes Kurír című lap, folytatásokban, 194?
  • Spencer Walls: Kaméleon és gardénia, Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989
  • Spencer Walls: A Lady már halott, Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989
  • Spencer Walls: Cukor és korbács, Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989
  • Spencer Walls: A libbenő halál, Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989
  • Spencer Walls: A temetőnél állj meg!; Fekete kastély, Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989

Valamikor a rendszerváltás után jelentek meg megtévesztő, Soóky Margit Kaland Könyvkiadóját utánzó külalakkal és hamis könyvészeti bejegyzésekkel ismeretlen személy magánkiadásában:

  • Spencer Walls: A csontok nem beszélnek, magánkiadás
  • Spencer Walls: Ebek tánca, magánkiadás
  • Spencer Walls: Farkasmiatyánk, magánkiadás
  • Spencer Walls: A szomjas ucca (benne A szomjas ucca, Az ördög felhúzza a függönyt és az Öt élet című regény),[17] 188 oldal, magánkiadás

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 109721/1914. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 517. kép 1. karton
  4. Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi állami halotti akv. 962/1972. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
  5. A Petőfi Irodalmi Múzeum adatlapja.
  6. A Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) A texasi bandita című regény kapcsán a P. Hawker álnevet is tévesen Havas Zsigmondnak tulajdonítja, holott az Barsi Ödön írói neve.
  7. Utoljára az időközben Tolnai nevétől is megfosztott Világlap 1944. május 31-i számát jegyezte. Lásd: (cím nélkül) . Világlap, XLVI. évf. 22. sz. (1944. máj. 31.) 3. o. Hozzáférés: 2020. ápr. 16.
  8. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 415/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
  9. Magyar Életrajzi Lexikon (MÉL) szerint 1910.
  10. Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt., Budapest
  11. MÉL: 1933
  12. MOKKA: 552
  13. MÉL: 1941
  14. MOKKA: 1945 és 1946-os kiadás, valamint Spencer Walls író
  15. MÉL: 1943
  16. MOKKA? adatbázisában Képes Kurír, vagy új kiadás?
  17. Ellenőrizhetetlen állítás szerint ez a három regény újságokban folytatásokban jelentek meg a világháború után.

Források[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]