Tolnai Simon
| Tolnai Simon | |
 | |
| Tolnai Simon arcképe a Tolnai világlexikona I. kötetében (1912) | |
| Született | Friedmann Samu 1867. március 28.[1] Nagyvárad |
| Elhunyt | 1944. október 2. (77 évesen)[2] mauthauseni koncentrációs tábor |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tolnai Simon témájú médiaállományokat. | |
Tolnai Simon, születési és 1897-ig használt nevén Friedmann Samu[3][4] (Nagyvárad, 1867. március 28. – Mauthauseni koncentrációs tábor, 1944. október 2.) zsidó származású magyar nyomda- és lapvállalat-tulajdonos, valamint könyvkiadó.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Friedmann Jakab és Rusz Katalin (?–1884) fia. Típusa a self-made-mannek, aki a legalacsonyabb sorból küzdötte fel magát az egyik legnagyobb magyar kiadóvállalat tulajdonosává. Nyolcéves korától önálló volt. Karrierjét azzal kezdte, hogy a kávéházakban összevásárolta a használt újságokat, és eladta őket. 1897-ben családi nevét Tolnaira változtatta.[5] 1901-ben megindította a Tolnai Világlapja című képes hetilapot,[6] mely a legszélesebb körű közönség igényeihez alkalmazkodva hatalmas népszerűségre tett szert, a legelterjedtebb folyóiratnak számított. 1898-ban a rövid életű Bűvészet és spiritizmust indította útnak. 1912-ben létesítette a Tolnai Nyomda- és Könyvkiadó Vállalatot. Szerkesztette az 1927-ben indult Délibáb hetilapot. Kiadásában jelent meg a Bazár című divatlap. Vállalata hatalmas újságpalotájával és modern felszerelésével amerikai méretű és tempójú üzem volt. A kiadót és a nyomdát 1941-től a kormány átadta a Magyar Népművelők Társaságának. Magyarország német megszállása után a Gestapo deportálta.
Világtörténelmi, művelődéstörténeti, szépirodalmi és tudományos munkákat, lexikonokat, színházi hetilapokat és divatlapokat adott ki (pl. Tolnai Világtörténelme, Tolnai világlexikona, Tolnai új világlexikona, Tolnai: A világháború története).
Magánélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felesége Raucher Vilma (1869–1931)[7] volt, akivel 38 évig élt házasságban.
Gyermekei
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A bűvészet könyve I.–II. (1898)
- A leleplezett spiritizmus. Willmann [et al.] nyomán; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1917 (Világkönyvtár. 5. évfolyam, 70.)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "resolver.pim.hu/auth/PIM72914". Hozzáférés: 2017. november 17.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2019. december 31.
- ↑ A Belügyminisztérium 1897. évi 92175. sz. rendelete. MNL-OL 30807. mikrofilm 1122. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 8. oldal 2. sor.
- ↑ Gyulai Hírlap
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM-rendelet száma/évszáma: 92175/1897. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 1122. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 8. oldal 2. sor.
- ↑ "Tolnai Világlapja | Arcanum Digitális Tudománytár". adtplus.arcanum.hu. Hozzáférés: 2018. február 10.
- ↑ Tolnai Simonné gyászjelentése (1931. október 20.) Magyarország, 38. évfolyam, 239. szám
- ↑ Tolnai Lajos migrációs dokumentum
- ↑ "Tolnai Lajos házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1431/1938. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. július 3.
- ↑ "Tolnai József halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 354/1947. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. július 3.
- ↑ "Tolnai István születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1081/1898. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. július 3.
- ↑ "Tolnai István halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 886/1944. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. július 3.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Budapest, 1999, Könyvkuckó Kiadó. ISBN 9-638157-91-7
- https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/TolnaiVilaglapja/
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar mágia. Töredékek a magyar bűvészet történetéből. Vál., szerk. és összeáll. Kelle Botond. Játékszerek Anno… Kiállítóterem, Budapest, 2000
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Béta Irodalmi Rt., Budapest, 1937
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963-1965
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–
- Szita Szabolcs: Utak a pokolból. Magyar deportáltak az annektált Ausztriában 1944-1945. Metalon Manager Iroda Kft., Budapest, 1991
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994