Tolnai Simon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tolnai Simon
Született Friedmann Samu
1867. március 28.[1]
Nagyvárad
Elhunyt 1944. október 2. (77 évesen)[2]
Mauthauseni koncentrációs tábor
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • tipográfus
  • kiadó

Tolnai Simon, 1897-ig Friedmann Samu[3][4] (Nagyvárad, 1867. március 28.Mauthauseni koncentrációs tábor, 1944. október 2.) nyomda- és lapvállalat-tulajdonos, valamint könyvkiadó.

Életpályája[szerkesztés]

Friedmann Jakab és Rusz Katalin (?–1884) fia. Típusa a self-made-mannek, aki a legalacsonyabb sorból küzdötte fel magát az egyik legnagyobb magyar kiadóvállalat tulajdonosává. Nyolc éves korától önálló volt. Karrierjét azzal kezdte, hogy a kávéházakban összevásárolta az elhasznált újságokat és azokat eladta. 1897-ben Friedmann családi nevét Tolnaira változtatta.[5] 1901-ben megindította a Tolnai Világlapja című képes hetilapot,[6] mely a legszélesebb körű közönség igényeihez alkalmazkodva hatalmas népszerűségre tett szert, a legelterjedtebb folyóiratnak számított. 1898-ban a rövid életű Bűvészet és spiritizmust indította útnak. 1912-ben létesítette a Tolnai Nyomda- és Könyvkiadó Vállalatot. Szerkesztette az 1927-ben indult Délibáb hetilapot. Kiadásában jelent meg a Bazár című divatlap. Vállalata hatalmas újságpalotájával és modern felszerelésével amerikai méretű és tempójú üzem volt. A kiadót és a nyomdát 1941-től a kormány átadta a Magyar Népművelők Társaságának. Magyarország német megszállása után a Gestapo deportálta.

Világtörténelmi, művelődéstörténeti, szépirodalmi és tudományos munkákat, lexikonokat, színházi hetilapokat és divatlapokat adott ki.

Magánélete[szerkesztés]

Felesége Raucher Vilma (1869–1931)[7] volt, akivel 38 évig élt házasságban.

Gyermekei

  • Tolnai Lajos (1895–?) magánhivatalnok, 1957-ben Brazíliába emigrált.[8] Felesége Elfride Emilia Jaros volt.[9]
  • Tolnai József (1896–1944) a holokauszt áldozata.[10]
  • Tolnai István (1898–1944)[11][12]
  • Tolnai Géza (1900–1902)
  • Tolnai Sándor (1905–?)

Művei[szerkesztés]

  • A bűvészet könyve I.–II. (1898)
  • A leleplezett spiritizmus. Willmann [et al.] nyomán; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1917 (Világkönyvtár. 5. évfolyam, 70.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://resolver.pim.hu/auth/PIM72914, Tolnai Simon, 2017. november 17.
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  3. A Belügyminisztérium 1897. évi 92175. sz. rendelete. MNL-OL 30807. mikrofilm 1122. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 8. oldal 2. sor.
  4. Gyulai Hírlap
  5. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 92175/1897. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 1122. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 8. oldal 2. sor.
  6. Tolnai Világlapja | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. február 10.)
  7. Tolnai Simonné gyászjelentése (1931. október 20.) Magyarország, 38. évfolyam, 239. szám
  8. Tolnai Lajos migrációs dokumentum
  9. Tolnai Lajos házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1431/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  10. Tolnai József halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 354/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  11. Tolnai István születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1081/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  12. Tolnai István halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 886/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
  • Magyar mágia. Töredékek a magyar bűvészet történetéből. Vál., szerk. és összeáll. Kelle Botond. Budapest, Játékszerek Anno... Kiállítóterem, 2000.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Szita Szabolcs: Utak a pokolból. Magyar deportáltak az annektált Ausztriában 1944-1945. Budapest, Metalon Manager Iroda Kft., 1991.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.