Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
Hely 1051 Budapest, Arany János u. 1.
Elhelyezkedése
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (Budapest)
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 46″

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára, amelynek tudományos értékét növeli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia intézete.

Székhelye[szerkesztés]

1826. évi alapításakor a mai Budapest V. kerületében a mai Gresham-palota telkén volt a könyvtár, sokáig a Roosevelt tér 9. alatt, jelenleg pedig a Magyar Tudományos Akadémia székházának északi oldalán, az Arany János u. 1. alatt található.

Feladatai[szerkesztés]

Az Akadémiai Könyvtár a teljesség igényével gyűjti az ókortudomány, a klasszika-filológia, a nyelvtudomány, az orientalisztika, a tudománypolitika irodalmát. Gyűjtőkörébe tartoznak a külföldi tudományos akadémiák kiadványai, a természettudomány alapkutatási művei, a társadalomtudományok irodalmai, valamint a tudománytörténeti anyagok. Orientalisztikai gyűjteménye nemzetközi hírű, számos unikummal, ritkaságszámba menő keleti kézirattal. A könyvtár ellátja az országos Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) és a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) rendszerek szervezésének és koordinálásának országos közfeladatait.

Alapítása[szerkesztés]

Széchenyi István gróf 1825-ben kezdeményezte az Akadémia alapítását. Ezután alig néhány hónappal, 1826 márciusában Teleki József adománya teremtette meg az alapjait a könyvtárnak. Teleki felajánlotta a Tudós Társaság számára a család 30 ezer kötetes könyvtárát. Az alapítólevél arról is intézkedett, hogy a könyvek nemcsak az Akadémia, de a „haza összes polgárainak” is használatára szolgáljanak, azaz a könyvtár legyen nyilvános. 1836-ban királyi döntés, 1840-ben pedig törvény rendelte el a gyűjtemény gyarapítása érdekében a nyomdai köteles példányok beszolgáltatását. Több főúri család mellett főleg az Akadémia tagjai ajándékoztak a könyvtárnak: Bolyai Farkas, Irinyi János, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály és mások.

A második világháború következtében az Akadémia épülete erősen megrongálódott, 1945-ben kezdték el az épület felújítását. A Könyvtár állománya nagyrészt épségben át tudta vészelni a háború pusztításait, valamint a feloszlatott Nemzeti Kaszinó 45 ezres kötetével is bővült.

A gyűjtemény[szerkesztés]

1834-től értékes magyar nyelvemlékekhez jutott a könyvtár: a Czeh-kódex, Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának Imádságos könyve, a Guary-kódex, az Érsekújvári kódex, Arany Kapcsos könyve stb. Ma a mintegy 2 millió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]