Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
MTAK
Cím	1051 Budapest, Arany János u. 1.
Hasznosítása
Felhasználási terület	könyvtár
Elhelyezkedése
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 46″47.501629, 19.046241
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ témájú médiaállományokat.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára, a Magyar Tudományos Akadémia intézete.

Székhelye

1826. évi alapításakor a mai Budapest V. kerületében a mai Gresham-palota telkén volt a könyvtár, sokáig a Roosevelt tér 9. alatt, jelenleg pedig a Magyar Tudományos Akadémia székházának északi oldalán, az Arany János u. 1. alatt található.

Feladatai

Az Akadémiai Könyvtár a teljesség igényével gyűjti az ókortudomány, a klasszika-filológia, a nyelvtudomány, az orientalisztika, a tudománypolitika irodalmát. Gyűjtőkörébe tartoznak a külföldi tudományos akadémiák kiadványai, a természettudomány alapkutatási művei, a társadalomtudományok irodalmai, valamint a tudománytörténeti anyagok. Orientalisztikai gyűjteménye nemzetközi hírű, számos unikummal, ritkaságszámba menő keleti kézirattal. A könyvtár ellátja az országos Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) és a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) rendszerek szervezésének és koordinálásának országos közfeladatait.

Alapítása

Széchenyi István gróf 1825-ben kezdeményezte az Akadémia alapítását. Ezután alig néhány hónappal, 1826 márciusában Teleki József adománya teremtette meg a könyvtár alapjait. Teleki felajánlotta a Tudós Társaság számára családja 30 ezer kötetes könyvtárát. Az alapítólevél arról is intézkedett, hogy a könyvek nemcsak az Akadémia, de a „haza összes polgárainak” is használatára szolgáljanak, azaz a könyvtár legyen nyilvános. 1836-ban királyi döntés, 1840-ben pedig törvény rendelte el a gyűjtemény gyarapítása érdekében a nyomdai köteles példányok beszolgáltatását. Több főúri család mellett főleg az Akadémia tagjai ajándékoztak a könyvtárnak: Bolyai Farkas, Irinyi János, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály és mások.

A második világháború következtében az Akadémia épülete erősen megrongálódott, 1945-ben kezdték el az épület felújítását. A Könyvtár állománya nagyrészt épségben át tudta vészelni a háború pusztításait, valamint a feloszlatott Nemzeti Kaszinó 45 ezres kötetével is bővült.

Országos hatókörű közfeladatok

• Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)
• Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ)

Gyűjteménye

1834-től értékes magyar nyelvemlékekhez jutott a könyvtár: a Czeh-kódex, Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának Imádságos könyve, a Guary-kódex, az Érsekújvári kódex, Arany Kapcsos könyve stb.

Ma a mintegy 2 millió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai
• A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei
• Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára évi jelentései

További információk

• Az MTA Könyvtár és Információs Központ weblapja
• Az MTA KIK repozitóriuma
• Toldy Ferenc: Utasítás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára tisztviselői számára; utószó Kapus Erika; MTA Könyvtár–Jaffa, Budapest, 2017 (Lichniae)
• Sincero promovendi boni publici studio. A közjó előmozdításának vágyától indíttatva. Teleki József és az Akadémiai Könyvtár. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ kiállítása 2019. november 5-től 2020. február 29-ig; szerk. Molnár Andrea, szöveg Sallai Ágnes, Szabó Ádám; Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Bp., 2019

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarországi könyvtárak listája