Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
| Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ | |
| MTAK | |
 | |
| Cím | 1051 Budapest, Arany János u. 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 46″ | |
| Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ témájú médiaállományokat. | |
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára, a Magyar Tudományos Akadémia intézete.
Székhelye[szerkesztés]
1826. évi alapításakor a mai Budapest V. kerületében a mai Gresham-palota telkén volt a könyvtár, sokáig a Roosevelt tér 9. alatt, jelenleg pedig a Magyar Tudományos Akadémia székházának északi oldalán, az Arany János u. 1. alatt található.
Feladatai[szerkesztés]
Az Akadémiai Könyvtár a teljesség igényével gyűjti az ókortudomány, a klasszika-filológia, a nyelvtudomány, az orientalisztika, a tudománypolitika irodalmát. Gyűjtőkörébe tartoznak a külföldi tudományos akadémiák kiadványai, a természettudomány alapkutatási művei, a társadalomtudományok irodalmai, valamint a tudománytörténeti anyagok. Orientalisztikai gyűjteménye nemzetközi hírű, számos unikummal, ritkaságszámba menő keleti kézirattal. A könyvtár ellátja az országos Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) és a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) rendszerek szervezésének és koordinálásának országos közfeladatait.
Alapítása[szerkesztés]
Széchenyi István gróf 1825-ben kezdeményezte az Akadémia alapítását. Ezután alig néhány hónappal, 1826 márciusában Teleki József adománya teremtette meg az alapjait a könyvtárnak. Teleki felajánlotta a Tudós Társaság számára a család 30 ezer kötetes könyvtárát. Az alapítólevél arról is intézkedett, hogy a könyvek nemcsak az Akadémia, de a „haza összes polgárainak” is használatára szolgáljanak, azaz a könyvtár legyen nyilvános. 1836-ban királyi döntés, 1840-ben pedig törvény rendelte el a gyűjtemény gyarapítása érdekében a nyomdai köteles példányok beszolgáltatását. Több főúri család mellett főleg az Akadémia tagjai ajándékoztak a könyvtárnak: Bolyai Farkas, Irinyi János, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály és mások.
A második világháború következtében az Akadémia épülete erősen megrongálódott, 1945-ben kezdték el az épület felújítását. A Könyvtár állománya nagyrészt épségben át tudta vészelni a háború pusztításait, valamint a feloszlatott Nemzeti Kaszinó 45 ezres kötetével is bővült.
Országos hatókörű közfeladatok[szerkesztés]
- Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)[1]
- Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ)[2]
Gyűjteménye[szerkesztés]
1834-től értékes magyar nyelvemlékekhez jutott a könyvtár: a Czeh-kódex, Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának Imádságos könyve, a Guary-kódex, az Érsekújvári kódex, Arany Kapcsos könyve stb. Ma a mintegy 2 millió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.
Források[szerkesztés]
- A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai
- A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei
- Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára évi jelentései
