Bonyhád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bonyhád
Városháza
Városháza
Bonyhád címere
Bonyhád címere
Becenév: A völgység fővárosa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Jogállás város
Polgármester Filóné Ferencz Ibolya Gyöngyi (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Dr. Puskásné Dr. Szeghy Petra
Irányítószám 7150
Körzethívószám 74
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 13 471 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 184,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 72,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bonyhád (Magyarország)
Bonyhád
Bonyhád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′, k. h. 18° 31′Koordináták: é. sz. 46° 17′, k. h. 18° 31′
Bonyhád (Tolna megye)
Bonyhád
Bonyhád
Pozíció Tolna megye térképén
Bonyhád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonyhád témájú médiaállományokat.

Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunántúli-dombság keleti részén fekszik, Tolna megye és Baranya megye határán, Szekszárdtól kb. 20 km-re, Pécstől 40 km-re.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A várost a 6-os főútról lehet megközelíteni. A 65-ös főúton Zombánál lekanyarodva is meg lehet közelíteni.

Vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehet megközelíteni Hidas-Bonyhád vasútállomáson. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra a Hidas-Bonyhád–Bonyhád-vasútvonalon,[3], de ez a lehetőség 1960. után megszűnt, azóta csak tehervonatok járnak a városba az iparvágánnyá lefokozott vasútvonalon. Az állomásépület ma is megvan.[4]

Mivel a Szekszárd-Pécs útvonalon fekszik, így sok az autóbusz-járat.
Bonyhádról buszjáratok indulnak Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre, Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra, Kaposvárra.

Városrészek[szerkesztés]

Bonyhádhoz 1 nagyobb és 5 kisebb városrész tartozik: Majos, a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.

Majos[szerkesztés]

Majos Bonyhád központjától kb. 4 km-re nyugatra fekszik. Nyugati része egy mély völgyben található. Majos utcáit számokkal látják el, így van Majos I. utca, Majos II. utca stb. Korábban, más településekhez hasonlóan a magyar történelem és kultúra nagyjainak (Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor stb.) nevét viselték. Amikor a falut Bonyhádhoz kapcsolták, akkor kapták a sorszámokat, a város azonos nevű utcáival való összetéveszthetőség elkerülése érdekében.

Nevének eredete[szerkesztés]

A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.

Történelme[szerkesztés]

Testvérvárosok oszlopa és a Szentháromság szobor
2015.10.hó feltárt templomnál talált sírhely

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett.

Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották. Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, ill. a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

1973. január 1-jén csatolták hozzá Majost és Tabódot. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.

A város címere[szerkesztés]

Címer

A címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazság.[5]

Jelene[szerkesztés]

A város nemzetiségi összetétele ma is sokszínű: magyarok, németek (1150 fő), székelyek, romák (160 fő) és felvidékiek élnek a településen.

Gazdaság[szerkesztés]

  • Gótikus Templomrom 2015.11-hó
    Zománcedénygyár (1909) Cipőgyár (1917) Bonyhádi tájfajta szarvasmarha. Kereskedelem- jelen van 8 db országos áruház ; Penny Market, Lidl, Tesco Hipermarket, Aldi, Spar, Euronics, Dm, Rossman 2012-ben megnyitott a Bonyhádi Termálfürdő 2014 -től fejlődik a város déli határán Bonyhád Város Ipari parkja

2016-ban Befektetőbarát település címet kapott Bonyhád[szerkesztés]

  • Tolna megyében Tamási és Bonyhád rendelkezik-e címmel.

Nevezetességei[szerkesztés]

Az egykori kastélyparkban találjuk a zománcgyárat alapító Perczel Béla kastélyát, amit a 20. század elején emeltek
  • 9 temetőjével (ebből kettő zsidó), ebben a tekintetben, az egyik leggazdagabb települések egyike.
  • Működő katolikus, evangélikus, református templomai mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
  • Bonyhád, a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
  • Völgységi Múzeum
  • Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma
  • Óvodamúzeum
  • Tűzoltómúzeum
  • Szecska-tó
  • Kálvária
  • Ermel-Vojnits család sírkápolnája
  • Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.
  • Gencsy-kastély, más néven 'zománcos' Perczel-kúria
  • Székely emlékpark
  • A hajdani Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet, melyet Paulai Szent Vince rendi apácák vezettek.
  • Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.
  • Termálfürdő
  • Gótikus templom romja

Híres bonyhádiak[szerkesztés]

Perczel Mór szülőház Bonyhád

Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban[szerkesztés]

Gótikus Templomrom alaprajz
  • Bonyhádi Fúvós Egyesület
  • Bonyhádi Székely Kör
  • Felvidékiek Egyesülete
  • Kármentő Polgári Kör
  • Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
  • Könyv-Kultúra Közhasznú Egyesület
  • Magyar Nemzetőrség
  • Magyarok Szövetsége
  • Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület
  • Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • Polgárőrség
  • Rákóczi Szövetség
  • Széchenyi Kör
  • Utazók klubja
  • Völgység Néptánc Egyesület
  • Völgységi Tehetséggondozó Egyesület

Testvér- és partnervárosai[szerkesztés]

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11167
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11167Ermel-Vojnits-mauzóleum 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=hidb
  4. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=bonh
  5. Egyházaskozár honlapja. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]