Ugrás a tartalomhoz

Mucsi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mucsi
Dózsa György utcai részlet
Dózsa György utcai részlet
Mucsi címere
Mucsi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTamási
Jogállásközség
PolgármesterOrbán József (független)[1]
Irányítószám7195
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség417 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 48″, k. h. 18° 23′ 40″46.429981°N 18.394319°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 48″, k. h. 18° 23′ 40″46.429981°N 18.394319°E
Mucsi (Tolna vármegye)
Mucsi
Mucsi
Pozíció Tolna vármegye térképén
Mucsi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mucsi témájú médiaállományokat.

Mucsi (németül: Mutsching) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tolna vármegye középső részén található, annak középpontjától délnyugatra. Két út vezet a faluba: északi irányból egy öt számjegyű országos közút, a 6532-es útból Hőgyész és Dúzs között, még hőgyészi területen kiágazó 65 157-es út; délkelet felől viszont csak egy önkormányzati fenntartású, számozatlan alsóbbrendű út, ami Závod és Tevel között nagyjából félúton tér ki a 6537-es útból. Közigazgatási területének délnyugati, lakatlan részein áthalad a Bonyhád-Kurd közti 6538-as út is.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos említése Mulsche alakban 1403-ból ismert. A török hódoltság során elnéptelenedett, és csak az 1720-as években érkeztek új, Fulda környékéről származó német telepesek.

A 18. század végén Vályi András így írt róla a Magyar országnak leírása című művében:

Német falu Tolna Vármegyében, földes Ura G. Aponyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tolnához nem meszsze, és annak filiája, határja a’ természetnek szép javaival bővelkedik. [3]

A 19. században a grófi Apponyi család volt a falu birtokosa.[4]

A 20. században a két világháború között erőszakos magyarosítás történt.[5] Azon kevés község közé tartozik, amelyek a II. világháború utáni kitelepítéskor elvesztették csaknem a teljes német lakosságukat.[5]

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Keidl Vilmos (független)[6]
  • 1994–1998: Keidl Vilmos (független)[7]
  • 1998–2002: Binder Kornél (független)[8]
  • 2002–2006: Lacza Zoltán (független)[9]
  • 2006–2010: Binder Kornél (független)[10]
  • 2010–2014: Binder Kornél (független)[11]
  • 2014–2019: Kelemen Zoltán (független)[12]
  • 2019–2024: Kövecses Patrik (független)[13]
  • 2024– : Orbán József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
448
426
436
409
409
406
419
417
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 3,8% cigánynak, 2,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (24,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,5%, református 9,1%, felekezeten kívüli 11,2% (34,9% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 64,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 1% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (35% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,2% volt római katolikus, 3,4% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 4,2% felekezeten kívüli (76,3% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Római katolikus temploma műemléki védelem alatt áll. Berendezése jórészt 18. századi, a főoltárkép 1899-ből származik. A szentélyben Szent Valerius ereklyéjét helyezték el, amelyet 1825-ben hozott Rómából gróf Apponyi Antal. A templomot 1960-ban és 1980-ban is felújították. Kertjében az 1800-as évekből származó kőkereszt áll.[16]
  • A Dózsa György utcában egy szintén műemléki védettségű, 231 éves Szent Flórián-szobor található.[17]
  • A mai település külterületén állt egykor Papd falu, amelyből mára már csak temploma (kápolnája) maradt, az is csak újjáépítve, nem eredeti formájában.
  • Szintén a külterületen figyelhető meg egy bronzkori földsánc, ahol erdei pihenőt alakítottak ki.

Hozzá kapcsolódó személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Mucsi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 31..
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. ↑ "*MUCSI. | Magyarország leírása – Vályi András | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. november 11..
  4. ↑ Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 349. o. ISBN 963-9257-09-5
  5. 1 2 Hambuch Vendel: 300 éves együttélés – "Mucsi köztársaság" a kitelepítések és az újratelepítések után (1946 - 1948)
  6. ↑ "Mucsi települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  7. ↑ "Mucsi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 10..
  8. ↑ "Mucsi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 25..
  9. ↑ "Mucsi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 25..
  10. ↑ "Mucsi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 25..
  11. ↑ "Mucsi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. október 16..
  12. ↑ "Mucsi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 4..
  13. ↑ "Mucsi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 31..
  14. ↑ Mucsi Helységnévtár
  15. ↑ Mucsi Helységnévtár
  16. ↑ "A templom a muemlekem.hu-n". Hozzáférés: 2015. április 7..
  17. ↑ "A Szent Flórián-szobor a muemlekem.hu-n". Hozzáférés: 2015. április 7..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mucsi&oldid=27796072”