Mucsfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mucsfa
Mucsfa címere
Mucsfa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Jogállás község
Polgármester Antal József (független)[1]
Irányítószám 7185
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 363 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mucsfa (Magyarország)
Mucsfa
Mucsfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 26″, k. h. 18° 25′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 26″, k. h. 18° 25′ 20″
Mucsfa (Tolna megye)
Mucsfa
Mucsfa
Pozíció Tolna megye térképén
Mucsfa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mucsfa témájú médiaállományokat.

Mucsfa (németül: Mutschwa[3]) község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Mucsfa a Tolnai-dombság közepén, Bonyhádtól körülbelül 13 kilométerre, Aparhant és Kisvejke között egy festői völgyben terül el. A falut befogadó völgyben csörgedezik az Apari-patak. A terület talaja jellemzően löszös, barna erdőtalaj.

Története[szerkesztés]

Mucsfa története visszanyúlik a római időkig. Régészeti kutatások igazolták, hogy a rómaiaknak is volt itt telepük, a régészek egy gyermeksírban játékokra leltek.

A 1314. századi történeti feljegyzések Mucsfafalvaként említik. A középkorban a Szák nemzetség birtokában volt. A török hódoltság után lakatlanná vált.

17221724 között Odenwald vidékéről német evangélikusok kerültek a faluba. 100 család kellett a falu kialakításához. Mivel valójában kevesebb család érkezett Mucsfára, ezért a leendő mucsfaiak "kölcsönkértek" Izményből néhány családot.

Nevezetessége az 1786-ban épült klasszicizáló késő barokk stílusú evangélikus temploma. Az építés előtt imaház állt a gyülekezet rendelkezésére, amit ismeretlen év februárjának 8. napján bezártak, majd ugyanabban a hónapban és napon megnyitottak. A templom szószékoltárának szépségére csak az utóbbi években hívták fel a figyelmet.

Evangélikus vallású, német ajkú volt a falu lakossága. Ők voltak egyben az első evangélikus egyházközség tagjai is. 1742-től maradtak fenn az anyakönyvek. Eleinte Kismányok fíliája volt. 1784-től önálló lelkészt kap Stromszky György személyében, aki 1798-ig, haláláig szolgált itt. Stromszkyt követően a gyülekezet lelkészei: Bertel András (1798–1845), Kirchner János (1846–1879), Kirchner Elek (1879–1888), Szerényi Sándor (1889–1895), Kurz Sámuel (1896–1902), Czipott Áron (1903–1910), Péter Lajos (1911–1913), Weigel Ádám (1915–1953), Bár 1953-ban nyugdíjba megy, 1963-ig tovább szolgál a gyülekezetben. Ekkor kerül ide Szentgyörgyi Ferenc (1963–1979), aki ekkortól Izményt is gondozza. Ő volt az utolsó helyben lakó lelkész. Az utolsó évtizedben a mekényesi gyülekezeti szolgálatot is ellátta. 1980-tól Krähling Dániel bonyhádi lelkész gondozta a gyülekezetet 1986-ig. 1986-tól a Brebovszky házaspár szolgálati helye volt Mucsfa is. 1989 óta a Majoson lakó lelkész gondozza Mucsfát és Kismányokot is. Mivel hosszú ideje nincs helyben lakó lelkész, időközben a lelkészlakást is eladták.

Mucsfát 1920-ban nagyközséggé nyilvánították. Első jegyzője Pádányi Henrik volt. A nagyközségi címet néhány év után visszavonták, mivel a lakosság lélekszáma 1000 fő alá csökkent.

A 20. század nagy viharai Mucsfát sem hagyták érintetlenül. Az első világháborúban a falu XX lakost veszített. A második világháborúban XX mucsfai esett el. A két világháború hőseinek és áldozatainak emlékműve a falu központi helyén áll.

1946 és 1948 között a világháború következményeként a mucsfai németek életét is megkeserítette a kitelepítés. A második világháború után kitelepített németség helyére 78 andrásfalvi, bukovinai székely család telepedett le. Később a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről érkező családok is otthonra leltek Mucsfán.

Ekkor alakult meg a mucsfai római katolikus egyházközösség is.

Plébániavezetők: Nyulász György 1980–1984, (1984-től a lengyeli plébános látja el a mucsfai lelkipásztori teendőket) Lenner Jenő 1985–2003, Horváth Sándor 2004-.

1998-ban örülhetett az evangélikus gyülekezet a templomtorony felújításának. Három fontos, Mucsfához kötődő ünnepről tudnak az ottani evangélikusok: február 8: az imaház bezárásnak és megnyitásának alkalma; június 8: egy, a mucsfaiakat elkerülő, de a környéket egészen elpusztító pestisjárvány emléknapja; illetve augusztus 8, egy mindent elpusztító jégeső emléknapja.

1990-től önálló önkormányzatként működik. Akkori polgármestere Tillmann János Bonyhád várossal körjegyzőséget hozott létre 1998-ban. A község jegyzője Kovács Péter volt.

Polgármesterek: Tillman János + (1990–1998), Sin János (1998–2006), Müller János (2006–)

A mai mindennapok

A község lakossága jórészt mezőgazdasággal foglalkozik. A helyi TSZ felbomlása után aki tehette kisebb-nagyobb földterületet vásárolt magának és ezen próbálta meg a megélhetéshez szükséges jövedelmet megtermelni. Az utóbbi idők gazdasági problémái a falu felett sem vonultak el következmények nélkül. A környékbeli munkahelyek megszűnésével a község lakóinak jelentős része munkanélkülivé vált. A mezőgazdasági ágazatok közül az állattenyésztés szinte teljesen megszűnt a faluban.

Jelenleg a takarmánynövények (elsősorban búza, kukorica), valamint a gyümölcsök (szőlő, alma, barack) termesztése jellemzi leginkább a falu gazdasági életét.

A helyben termelt szőlőfajták, borok: Chardonnay, Olaszrizling, Zöld veltelini, Rizlingszilváni, Rajnai rizling, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1786-ban épült klasszicizáló késő barokk stílusú evangélikus templom szószékoltára és orgonája.
  • Világháborús emlékmű (I-II. világháború)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mucsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]