Alsónána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsónána
Nepumuki Szent János római katolikus templom
Nepumuki Szent János római katolikus templom
Alsónána címere
Alsónána címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállás község
Polgármester Kollár László András (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7147
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség700 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség53,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsónána (Magyarország)
Alsónána
Alsónána
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 14′ 54″, k. h. 18° 39′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 54″, k. h. 18° 39′ 35″
Alsónána (Tolna megye)
Alsónána
Alsónána
Pozíció Tolna megye térképén
Alsónána weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsónána témájú médiaállományokat.

Alsónána (németül Unternanau vagy Raitznona) község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Szekszárdi-dombság déli részén, Szekszárdtól, a megyeszékhelytől 13 km-re délre, Bátaszéktől pedig 10 km-re északra fekszik; mindkettővel az 56-os főút köti össze. A szomszédos települések: Várdomb (3 km), Mórágy (5 km), Mőcsény (légvonalban alig 4 km, de közúton csak nagy, mintegy 15 km-es kerülővel érhető el), Szálka (légvonalban mintegy 3 km, de közúton 13 km).

Alsónánának vasúti megállója (Mórágy-Alsónána) is volt a községtől 3 km-re, a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon; azonban itt az alacsony utasforgalom miatt ma már nem állnak meg a vonatok.

Története[szerkesztés]

Vályi András szerint „Alsó Felső Nána. Két német falu Tolna Várm. Alsónak földes Ura a’ Religiói Kintstár, fekszik Várdombhoz nem meszsze, és annak filiája, a’ Felsőnek pedig 666G. Aponyi Uraság, ez fekszik amahoz nem meszsze, lakosaik katolikusok, és más félék is, főldgyeik közép termékenységűek réttyek legelőjök elég van, vagyonnyaik középszerűk.”[3]

Fényes Elek szerint „Alsó-Nána, német-rácz-magyar falu, Tolna vmegyében: 8 kath., 363 n. e. óhitü, 643 ágostai, 72 ref. lak., ágostai fiókgyülekezettel, s óhitü szentegyházzal, mellyben a grabóczi kalugyerek teszik az isteni szolgálatot. Szőlőhegye igen szép. A báttaszéki uradalomhoz tartozik. Ut. post. Báttaszék.”[4]

Már a középkorban is lakott település volt, első fennmaradt hiteles említése 1494-ből való (Nana). 1553-ban sárközi faluként említik. A török kiűzése után szerb település volt, erre utal egykori neve, Rácnána is. A Rákóczi-szabadságharc után az első telepesek 1725-ben érkeztek és vertek tanyát az akkor lakatlan területen. A 18. század végén újabb csoportok jöttek, részben Németországból, részben a környékbeli német településekről.

Mindkét világháború jelentős változást hozott. Az első után anyaországukba kitelepítettek mintegy 100 szerb származású lakost; ennek ellenére a mai napig élnek itt e nemzetiséghez tartozók. A második világégést követően a német ajkúak jutottak hasonló sorsra. A kitelepítettek helyére az ország különböző vidékeiről érkeztek magyar családok. Ma már csak néhány magát német ajkúnak valló lakos él Alsónánán.

A lakosság többsége katolikus vallású, kevesebben vannak reformátusok és evangélikusok. Az utóbbiak temploma 1864-ben épült. Az elmúlt években a Németországban élő, de Alsónánáról kitelepített lakosok és leszármazottaik támogatásával újították fel. A katolikusok a szülőfalujukat elhagyni kényszerült rácok gazdátlanul maradt templomát foglalták el és használják ma is.

Nevezetességei[szerkesztés]

Alsónána látnivalója a falu felett húzódó pincesor: három utcában több mint száz különleges kiképzésű pince.


Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Kollár László (független)[5]
  • 1994-1998: Kollár László (független)[6]
  • 1998-2002: Czifra Ferenc (független)[7]
  • 2002-2006: Czifra Ferenc (független)[8]
  • 2006-2010: Czifra Ferenc (független)[9]
  • 2010-2014: Kis Istvánné Csele Julianna (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014-2019: Kis Istvánné Csele Julianna (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Kollár László András (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A népesség alakulása 1870 és 1920 között[szerkesztés]

Év Lakosok száma[12]
1870 1 404
1880 1 428
1890 1 534
1900 1 432
1910 1 522
1920 1 460

A népesség alakulása 1990 és 2015 között[szerkesztés]

Év Lakosok száma[13] Lakások száma Terület (hektár)
1990 789 272 1 308
1991 767 272 1 308
1992 762 272 1 313
1993 770 272 1 313
1994 763 274 1 313
Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár)
1995 767 274 1 313
1996 789 274 1 313
1997 772 275 1 313
1998 767 277 1 313
1999 766 277 1 313
Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár)
2000 746 277 1 313
2001 777 276 1 313
2002 760 276 1 313
2003 728 276 1 313
2004 750 276 1 313
Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár)
2005 759 279 1 313
2006 753 279 1 313
2007 747 278 1 313
2008 708 278 1 313

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 0,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% szerbnek, 0,1% szlováknak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,1%, református 6,9%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 38,9% (24,2% nem nyilatkozott).[14]

Testvértelepülései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  7. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. [ua https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=17&TAZ=001&W=4 Alsónána települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  11. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  12. A népesség számának alakulása (1870-1920). KSH, 2001. (Hozzáférés: 2009. június 28.)
  13. A népesség számának alakulása (1990-2008). KSH. (Hozzáférés: 2009. június 28.)
  14. Alsónána Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]