Alsónána
| Alsónána | |||
 |
|||
| Nepumuki Szent János római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Járás | Szekszárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kis Istvánné Csele Julianna (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7147 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 700 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 53,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Alsónána
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 46° 14′ 54″, k. h. 18° 39′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 54″, k. h. 18° 39′ 35″ | |||
Alsónána
Pozíció Tolna megye térképén
|
|||
| Alsónána weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsónána témájú médiaállományokat.
|
|||
Alsónána (németül Unternanau vagy Raitznona) község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Szekszárdi-dombság déli részén fekszik, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 13 km-re; Bátaszéktől 10 km-re található; mindkét várostól az 56-os főútról lehet megközelíteni.
Vasúti megállója (Mórágy-Alsónána) a községtől 3 km-re található a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
Vályi András szerint "Alsó Felső Nána. Két német falu Tolna Várm. Alsónak földes Ura a’ Religiói Kintstár, fekszik Várdombhoz nem meszsze, és annak filiája, a’ Felsőnek pedig 666G. Aponyi Uraság, ez fekszik amahoz nem meszsze, lakosaik katolikusok, és más félék is, főldgyeik közép termékenységűek réttyek legelőjök elég van, vagyonnyaik középszerűk." [3]
Fényes Elek szerint "Alsó-Nána, német-rácz-magyar falu, Tolna vmegyében: 8 kath., 363 n. e. óhitü, 643 ágostai, 72 ref. lak., ágostai fiókgyülekezettel, s óhitü szentegyházzal, mellyben a grabóczi kalugyerek teszik az isteni szolgálatot. Szőlőhegye igen szép. A báttaszéki uradalomhoz tartozik. Ut. post. Báttaszék." [4]
Már a középkorban is lakott település volt, első hiteles említése 1494-ből való (Nana). 1553-ban sárközi faluként említik. A török kiűzése után szerb település volt, erre utal egykori neve, Rácnána is. A Rákóczi-szabadságharc után az első telepesek 1725-ben érkeztek és vertek tanyát az akkor lakatlan területen. A 18. század végén újabb csoportok jöttek, részben Németországból, részben a környékbeli német településekről. Mindkét világháború jelentős változást hozott. Az első után anyaországukba telepítették ki a szerb származású lakosokat. Számuk mindegy 100 fő volt, de még a mai napig is élnek itt e nemzetiséghez tartozók. A második világégést követően a német ajkúak jutottak hasonló sorsra. A kitelepítettek helyére az ország legkülönböző vidékeiről érkeztek magyar családok. Ma már csak néhány német ajkúnak valló lakos él Alsónánán. A lakosság többsége katolikus vallású, kevesebben vannak reformátusok és evangélikusok. Az utóbbiak temploma 1864-ben épült. Az elmúlt években a Németországban élő, de Alsónánától kitelepített lakosok és leszármazottaik támogatásával újították fel. A katolikusok a szülőfalujukat elhagyni kényszerült rácok gazdátlanul maradt templomát foglalták el és használják ma is.
Nevezetességei[szerkesztés]
Alsónána látnivalója a falu felett húzódó pincesor, ahol három utcában közel másfélszáz különleges kiképzésű pince található.
Népesség[szerkesztés]
Népesség változása 1870 és 1920 között[szerkesztés]
| Év | Lakosok száma[5] |
|---|---|
| 1870 | 1 404 |
| 1880 | 1 428 |
| 1890 | 1 534 |
| 1900 | 1 432 |
| 1910 | 1 522 |
| 1920 | 1 460 |
Népesség változása 1990 és 2008 között[szerkesztés]
|
|
|
|
Testvértelepülései[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyarország régiói - Dél-Dunántúl - Tolna megye. Főszerkesztő:Dr. Kasza Sándor 2005. Ceba Kiadó 128. o. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-9479-01-X
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ A népesség számának alakulása (1870-1920). KSH, 2001. (Hozzáférés: 2009. június 28.)
- ↑ A népesség számának alakulása (1990-2008). KSH. (Hozzáférés: 2009. június 28.)
