Alsónána
| Alsónána | |||
 | |||
| Nepumuki Szent János római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Járás | Szekszárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Berta Levente László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7147 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 700 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 53,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Alsónána
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 14′ 54″, k. h. 18° 39′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 54″, k. h. 18° 39′ 35″ | |||
Alsónána
Pozíció Tolna megye térképén
| |||
| Alsónána weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsónána témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Alsónána (németül Unternanau vagy Raitznona) község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Szekszárdi-dombság déli részén, Szekszárdtól, a megyeszékhelytől 13 kilométerre délre, Bátaszéktől pedig 10 kilométerre északra fekszik; mindkettővel az 56-os főút köti össze.
A szomszédos települések: észak felől Szekszárd, északkelet felől Decs, kelet felől Várdomb (3 kilométer), délkelet felől Bátaszék, dél felől Mórágy (5 kilométer), északnyugat felől pedig Szálka (légvonalban mintegy 3 kilométer, de közúton 13 kilométer). Nyugat felől a legközelebbi település Mőcsény, mely légvonalban alig 4 kilométerre fekszik, közúton azonban csak nagy, mintegy 15 kilométeres kerülővel érhető el, s a közigazgatási területeik nem is szomszédosak.
Megközelítése[szerkesztés]
A település ma csak közúton érhető el, keleti és déli szomszédai, Várdomb (és az 56-os főút), illetve Mórágy felől egyaránt az 5602-es úton. Határszélét északon érinti még az 5601-es út is.
Alsónánának hajdan vasúti megállója (Mórágy-Alsónána) is volt a községtől 3 kilométerre, a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon; azonban itt az alacsony utasforgalom miatt ma már nem állnak meg a vonatok.
Története[szerkesztés]
Vályi András szerint „Alsó Felső Nána. Két német falu Tolna Várm. Alsónak földes Ura a’ Religiói Kintstár, fekszik Várdombhoz nem meszsze, és annak filiája, a’ Felsőnek pedig 666G. Aponyi Uraság, ez fekszik amahoz nem meszsze, lakosaik katolikusok, és más félék is, főldgyeik közép termékenységűek réttyek legelőjök elég van, vagyonnyaik középszerűk.”[3]
Fényes Elek szerint „Alsó-Nána, német-rácz-magyar falu, Tolna vmegyében: 8 kath., 363 n. e. óhitü, 643 ágostai, 72 ref. lak., ágostai fiókgyülekezettel, s óhitü szentegyházzal, mellyben a grabóczi kalugyerek teszik az isteni szolgálatot. Szőlőhegye igen szép. A báttaszéki uradalomhoz tartozik. Ut. post. Báttaszék.”[4]
Már a középkorban is lakott település volt, első fennmaradt hiteles említése 1494-ből való (Nana). 1553-ban sárközi faluként említik. A török kiűzése után szerb település volt, erre utal egykori neve, Rácnána is. A Rákóczi-szabadságharc után az első telepesek 1725-ben érkeztek és vertek tanyát az akkor lakatlan területen. A 18. század végén újabb csoportok jöttek, részben Németországból, részben a környékbeli német településekről.
Mindkét világháború jelentős változást hozott. Az első után anyaországukba kitelepítettek mintegy 100 szerb származású lakost; ennek ellenére a mai napig élnek itt e nemzetiséghez tartozók. A második világégést követően a német ajkúak jutottak hasonló sorsra. A kitelepítettek helyére az ország különböző vidékeiről érkeztek magyar családok. Ma már csak néhány magát német ajkúnak valló lakos él Alsónánán.
A lakosság többsége katolikus vallású, kevesebben vannak reformátusok és evangélikusok. Az utóbbiak temploma 1864-ben épült. Az elmúlt években a Németországban élő, de Alsónánáról kitelepített lakosok és leszármazottaik támogatásával újították fel. A katolikusok a szülőfalujukat elhagyni kényszerült rácok gazdátlanul maradt templomát foglalták el és használják ma is.
Nevezetességei[szerkesztés]
Alsónána látnivalója a falu felett húzódó pincesor: három utcában több mint száz különleges kiképzésű pince.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kollár László (független)[5]
- 1994–1998: Kollár László (független)[6]
- 1998–2002: Czifra Ferenc (független)[7]
- 2002–2006: Czifra Ferenc (független)[8]
- 2006–2010: Czifra Ferenc (független)[9]
- 2010–2014: Kis Istvánné Csele Julianna (Fidesz-KDNP)[10]
- 2014–2019: Kis Istvánné Csele Julianna (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019–2022: Kollár László András (Fidesz-KDNP)[12]
- 2022-től: Berta Levente László (független)[1]
A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezető február 8-án elhunyt.[13]
Népesség[szerkesztés]
A népesség alakulása 1870 és 1920 között[szerkesztés]
| Év | Lakosok száma[14] |
|---|---|
| 1870 | 1 404 |
| 1880 | 1 428 |
| 1890 | 1 534 |
| 1900 | 1 432 |
| 1910 | 1 522 |
| 1920 | 1 460 |
A népesség alakulása 1990 és 2015 között[szerkesztés]
|
|
|
|
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 0,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% szerbnek, 0,1% szlováknak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,1%, református 6,9%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 38,9% (24,2% nem nyilatkozott).[16]
Testvértelepülései[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Alsónána időközi polgármester-választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 4.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ [ua https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=17&TAZ=001&W=4 Alsónána települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
- ↑ Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
- ↑ Független jelölt vette át a falu irányítását ezen a Tolna megyei településen. tolnavár.hu, 2022. július 5. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
- ↑ A népesség számának alakulása (1870-1920). KSH, 2001. (Hozzáférés: 2009. június 28.)
- ↑ A népesség számának alakulása (1990-2008). KSH. (Hozzáférés: 2009. június 28.)[halott link]
- ↑ Alsónána Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- Magyarország régiói - Dél-Dunántúl - Tolna megye. Főszerkesztő:Dr. Kasza Sándor 2005. Ceba Kiadó 128. o. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-9479-01-X
