Alsónána

	Alsónána
	Nepumuki Szent János római katolikus templom
	; Alsónána címere
	; Alsónána címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Járás	Szekszárdi
Jogállás	község
Polgármester	Kollár László András (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	7147
Körzethívószám	74
	Népesség
Teljes népesség	700 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	53,04 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	13,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Alsónána Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 14′ 54″, k. h. 18° 39′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 54″, k. h. 18° 39′ 35″
	Alsónána Pozíció Tolna megye térképén
	Alsónána weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsónána témájú médiaállományokat.

Alsónána (németül Unternanau vagy Raitznona) község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Szekszárdi-dombság déli részén, Szekszárdtól, a megyeszékhelytől 13 km-re délre, Bátaszéktől pedig 10 km-re északra fekszik; mindkettővel az 56-os főút köti össze. A szomszédos települések: Várdomb (3 km), Mórágy (5 km), Mőcsény (légvonalban alig 4 km, de közúton csak nagy, mintegy 15 km-es kerülővel érhető el), Szálka (légvonalban mintegy 3 km, de közúton 13 km).

Alsónánának vasúti megállója (Mórágy-Alsónána) is volt a községtől 3 km-re, a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon; azonban itt az alacsony utasforgalom miatt ma már nem állnak meg a vonatok.

Története[szerkesztés]

Vályi András szerint „Alsó Felső Nána. Két német falu Tolna Várm. Alsónak földes Ura a’ Religiói Kintstár, fekszik Várdombhoz nem meszsze, és annak filiája, a’ Felsőnek pedig 666G. Aponyi Uraság, ez fekszik amahoz nem meszsze, lakosaik katolikusok, és más félék is, főldgyeik közép termékenységűek réttyek legelőjök elég van, vagyonnyaik középszerűk.”^[3]

Fényes Elek szerint „Alsó-Nána, német-rácz-magyar falu, Tolna vmegyében: 8 kath., 363 n. e. óhitü, 643 ágostai, 72 ref. lak., ágostai fiókgyülekezettel, s óhitü szentegyházzal, mellyben a grabóczi kalugyerek teszik az isteni szolgálatot. Szőlőhegye igen szép. A báttaszéki uradalomhoz tartozik. Ut. post. Báttaszék.”^[4]

Már a középkorban is lakott település volt, első fennmaradt hiteles említése 1494-ből való (Nana). 1553-ban sárközi faluként említik. A török kiűzése után szerb település volt, erre utal egykori neve, Rácnána is. A Rákóczi-szabadságharc után az első telepesek 1725-ben érkeztek és vertek tanyát az akkor lakatlan területen. A 18. század végén újabb csoportok jöttek, részben Németországból, részben a környékbeli német településekről.

Mindkét világháború jelentős változást hozott. Az első után anyaországukba kitelepítettek mintegy 100 szerb származású lakost; ennek ellenére a mai napig élnek itt e nemzetiséghez tartozók. A második világégést követően a német ajkúak jutottak hasonló sorsra. A kitelepítettek helyére az ország különböző vidékeiről érkeztek magyar családok. Ma már csak néhány magát német ajkúnak valló lakos él Alsónánán.

A lakosság többsége katolikus vallású, kevesebben vannak reformátusok és evangélikusok. Az utóbbiak temploma 1864-ben épült. Az elmúlt években a Németországban élő, de Alsónánáról kitelepített lakosok és leszármazottaik támogatásával újították fel. A katolikusok a szülőfalujukat elhagyni kényszerült rácok gazdátlanul maradt templomát foglalták el és használják ma is.

Nevezetességei[szerkesztés]

Alsónána látnivalója a falu felett húzódó pincesor: három utcában több mint száz különleges kiképzésű pince.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Kollár László (független)^[5]
1994-1998: Kollár László (független)^[6]
1998-2002: Czifra Ferenc (független)^[7]
2002-2006: Czifra Ferenc (független)^[8]
2006-2010: Czifra Ferenc (független)^[9]
2010-2014: Kis Istvánné Csele Julianna (Fidesz-KDNP)^[10]
2014-2019: Kis Istvánné Csele Julianna (Fidesz-KDNP)^[11]
2019-től: Kollár László András (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A népesség alakulása 1870 és 1920 között[szerkesztés]

Év	Lakosok száma^[12]
1870	1 404
1880	1 428
1890	1 534
1900	1 432
1910	1 522
1920	1 460

A népesség alakulása 1990 és 2015 között[szerkesztés]

Év	Lakosok száma^[13]	Lakások száma	Terület (hektár)
1990	789	272	1 308
1991	767	272	1 308
1992	762	272	1 313
1993	770	272	1 313
1994	763	274	1 313

Év	Lakosok száma	Lakások száma	Terület (hektár)
1995	767	274	1 313
1996	789	274	1 313
1997	772	275	1 313
1998	767	277	1 313
1999	766	277	1 313

Év	Lakosok száma	Lakások száma	Terület (hektár)
2000	746	277	1 313
2001	777	276	1 313
2002	760	276	1 313
2003	728	276	1 313
2004	750	276	1 313

Év	Lakosok száma	Lakások száma	Terület (hektár)
2005	759	279	1 313
2006	753	279	1 313
2007	747	278	1 313
2008	708	278	1 313

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 0,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% szerbnek, 0,1% szlováknak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,1%, református 6,9%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 38,9% (24,2% nem nyilatkozott).^[14]

Testvértelepülései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Magyarország régiói - Dél-Dunántúl - Tolna megye. Főszerkesztő:Dr. Kasza Sándor 2005. Ceba Kiadó 128. o. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-9479-01-X