Gerjen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerjen
Gerjen címere
Gerjen címere		 Gerjen zászlaja
Gerjen zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásPaksi
Jogállásközség
PolgármesterRomhányi Károly (független)[1]
JegyzőDr. Sürü Renáta
Irányítószám7134
Körzethívószám75
Népesség
Teljes népesség1151 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′ 28″, k. h. 18° 54′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 28″, k. h. 18° 54′ 10″
Gerjen (Tolna vármegye)
Gerjen
Gerjen
Pozíció Tolna vármegye térképén
Gerjen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerjen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gerjen község Tolna vármegye Paksi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Pakstól 22 kilométerre délre, Szekszárdtól 27 kilométerre északkeletre fekszik, a Duna jobb partján, a folyó 1514-es folyamkilométer-szelvényében. Vele szemben a bal parton Kalocsa Meszes nevű üdülőterülete (Foktő enklávéja) található. Legközelebbi szomszédai Dunaszentgyörgy, Fadd és a Duna túloldalán Bátya.

Megközelítése[szerkesztés]

A dunai kompátkelés lehetőségét leszámítva zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak egy irányból érhető el, az 5112-es útból Fadd északi külterületei közt kiágazó 51 162-es számú mellékúton. Az ország távolabbi részei felől a 6-os főúton érhető el, dunaszentgyörgyi letéréssel.

Címerének leírása[szerkesztés]

A község címerében a lakosság katolikus vallását az apostoli kettőskereszt, református vallását pedig a nyolcágú csillag szimbolizálja. A vallás mindig jelentős szerepet kapott a község életében.

A hullámpólya jelképezi a Dunát és a Gerjen-patakot egyaránt. Ez utóbbi neve vonódott át a községre. Gerjent 1211-ben említik oklevelek első ízben.

A horgonnyal, a mai, korszerű kikötővel rendelkező települést jelzi. A horgony nemcsak a hajózás eszköze, mert a keresztény ikonográfia jelképeként mögöttes jelentéstartalma is van: már az ókeresztényeknél kereszt formája révén a megváltás burkolt szimbóluma lett. A karika alatti keresztrúd kézenfekvővé tette a kereszthez való hasonlatosságot, amit csak a horgony alsó része leplezett. A zsidókhoz írott levelében Szent Pál az Isten ígéretébe vetett reményt a lélek szilárd horgonyának nevezte, mely Krisztushoz vezet, az Isten országába. Ezért a horgony a keresztény hit állhatatosságának és a feltámadás reményének jelképe lett. Ekképpen is értelmezhető tehát a településcímerben.

A címerben a mázak, színek a címertan szabályainak megfelelően jelennek meg.

  • A fémek jelentéstartalma:
    • Arany (Nap): értelem, ész, tekintély, hit, erény, erkölcsösség, fenség.
    • Ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség.
  • A színek jelentéstartalma:
    • Vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenniakarás, nagylelkűség.
    • Kék (Jupiter): elvhűség, állhatatosság, ellenállóképesség, bizalom.

Története[szerkesztés]

Gerjen első említése a tihanyi apátság területeinek 1211-es összeírásában szerepel: „… A szomszédos Fatod határát képező Gergyen folyó, mely kimegy a Dunából…”.

1520-ban Gergyen, majd Gerjen átkelő hely a Dunán. A település helye a mostanitól kicsit nyugatabbra, mocsaras területen, egy óholocén teraszmaradványon volt, rendkívül alacsonyan. E tájon volt Vettle puszta, mely a gerjeni határhoz tartozott. Innen az emberek beköltöztek Gerjenbe, s a régi településüket pusztaként használták, s a temetkezési helyük is itt volt. (Még a múlt században is ide temették néhányan halottaikat.) Az 1690-es feljegyzések alapján a falut három oldalról mossa a Duna. A török időket viszonylag jobban átvészelte a település, az 1728-as összeírás szerint a lakók többségének családja a török időkben is ott élt, vagy közvetlenül utána tért vissza. 1720-ban 13 jobbágy és 5 zsellér családot írnak össze. Az 1728-as megyei népesség-összeírás 25 családot tüntet fel a faluban. Az 1753-as megyei összeírás szerint 99 család lakott itt. Az 1783-as katonai felmérés szerint Gerjen határában szállásnak nevezett szórványtelepülések alakultak ki.[3] Az Ófalut 1829-ben így jellemezték:

"...Egy kevéssé dombos a fekvése, az egész falutájt a víz környékezi, nem annyira hosszában, mint kiterülve vagynak a házak, melyek két utcából állnak és rendetlenül sűrűen összeépítettek"

Ekkor 1057-en lakták, 189 házban. A csónak fontos közlekedési eszköz volt, mert így lehetett a legjobban megközelíteni, még a temetőbe is csónakon vitték a halottakat. A házak alacsony, sárral tapasztott sövényfalúak voltak, az utcák pedig olyan szűkek, hogy egy kocsi alig tudott megfordulni bennük.[3] Az ófalu-dombon - ami a vízből kivett földből épült - állott a török templom. A templomról 1752-ben azt mondták, hogy emberemlékezet óta ott állt. Teteje Rákóczi idején pusztult el. A házak olyan közel voltak, hogy ereszük összeért.

Az Ófalu 1844-ben porrá égett. A pusztulás után el kellett települnie a falunak. Ekkor jelölték ki a jelenlegi helyén az Ófalutól keletre lévő gyümölcsöskertben. A falu utcáit, tereit mérnöki pontossággal jelölték ki, a régi halmazos szerkezetű helyett teleklábas szerkezettel épült újjá három Dunával párhuzamos utca, amelyeket a falu két szélén, illetve a templom vonalában köt össze egy-egy keresztutca. Itt is vesszőfalú házakat építettek, majd tömörített falúakat. Bár a falut többször elöntötte az ár, de a védőtöltésen mindig menedéket találtak az emberek. Az 1893-as árvíz szintjét emléktábla őrzi a református templom keleti oldalán. A Duna a szabályozása következtében került egészen a falu határáig.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szabó Elemér (független)[4]
  • 1994–1998: Szabó Elemér (független)[5]
  • 1998–2002: Molnár József (független)[6]
  • 2002–2006: Molnár József (független)[7]
  • 2006–2007: Molnár József (független)[8]
  • 2007–2010: Máté Dénes (független)[9]
  • 2010–2014: Máté Dénes (független)[10]
  • 2014–2019: Romhányi Károly (független)[11]
  • 2019-től: Romhányi Károly (független)[1]

A településen 2007. december 9-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1203
1204
1200
1159
1149
1151
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 24%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 19,1% (11% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom (1871)
  • Református templomban található országos műemlék orgona (Szombathy István restaurálta 2005-ben)
  • Katolikus templom, búcsújáró hely (1949)

Híres emberek[szerkesztés]

  • A település szülötte Kenessey Albert (1828–1879) hajóstiszt, hajózási szakember, az MTA tagja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Gerjen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Wallner Ernő (1958). „Népesség- és településföldrajzi sajátosságok a paksi járásban”. (Hozzáférés: 2023. július 10.)  
  4. ↑ Gerjen települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Gerjen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Gerjen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  7. ↑ Gerjen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  8. ↑ Gerjen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  9. ↑ a b Gerjen települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. december 9. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  10. ↑ Gerjen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  11. ↑ Gerjen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  12. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  13. ↑ Gerjen Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gerjen&oldid=26282502”