Grábóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Grábóc
Grábóc látképe a kilátóból
Grábóc látképe a kilátóból
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállás község
Polgármester Vincze Kálmán (független)[1]
Irányítószám 7162
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség177 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség12,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Grábóc (Magyarország)
Grábóc
Grábóc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 18° 36′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 18° 36′ 21″
Grábóc (Tolna megye)
Grábóc
Grábóc
Pozíció Tolna megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Grábóc témájú médiaállományokat.

Grábóc (németül Grawitz, szerbül Грабовац) település Tolna megye Bonyhádi járásában. Ortodox búcsújáróhely.

Fekvése[szerkesztés]

A Szekszárdi-dombság nyugati részén, Bonyhádtól 9 km-re keletre. Szomszédos települések: Szálka (földúton) 3 km, Mőcsény 5 km, Cikó 7 km.

Története[szerkesztés]

A településen már az 1300-as években létezett bencés zárda és templom. Romjait a szerb temetőtől északnyugatra lévő bozótos rejti.

Grábócot nevezetessé a török elöl menekülő szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. Először csak fatemplomot építettek, majd a budai basa engedélyével 1587-ben kőtemplomot. A törökök 1667-ben feldúlták a kolostort, mely 1703-ban elnéptelenedett. Az elnéptelenedett településre a Rákóczi-szabadságharc után tértek vissza a szerb lakosok és az ortodox szerzetesek. A mai szerb ortodox templom 1736-ban épült.

A Nagyboldogasszony katolikus templom

A 18. században a szerb lakosság mellé svábok települtek. A katolikus németek 1765-ben építették fel első kápolnájukat, amit 1795-ben templommá bővítettek. Az 1789-es népszámlálás szerint a németek már többséget alkottak a szerbekkel szemben. A 19-20. században az arányok még inkább eltolódtak, a szerb kolostor és a fogyatkozó szerb lakosság egyre inkább csak különlegességnek számított. A második világháború után a kitelepített svábok helyére székelyek települtek.

A szocializmus éveiben ide száműzték a bolgár ortodox egyház vezetőjét, a szófiai pátriárkát. Az ortodox kolostor 1974-ig, az utolsó szerzetes haláláig működött, utána szociális otthonná alakították. 1994 óta a templommal együtt ismét a szerb ortodox egyház tulajdona, ma apácák élnek itt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szilágyi János (független)[3]
  • 1994–1998: Tüske László Károly (független)[4]
  • 1998–2002: Tüske László Károly (független)[5]
  • 2002–2006: Tüske László Károly (független)[6]
  • 2006–2010: Tüske László Károly (független)[7]
  • 2011–2014: Takács László (független)[8][9]
  • 2014–2019: Takács László (független)[10]
  • 2019-től: Vincze Kálmán (független)[1]

A településen a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a 164 szavazásra jogosult lakos közül 140 fő járult az urnákhoz, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatokból pedig egyformán 55-55 esett az öt induló közül két független jelöltre, Takács Lászlóra és Vincze Kálmánra. A választáson egyetlen pártjelölt, a Jobbikos László Ferenc indult, ő a harmadik helyet szerezte meg, Tüske László Károly addigi polgármester pedig, mindössze hét szavazatot begyűjtve az utolsó helyen végzett.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2011. január 9-én tartották meg: ezen már csak három jelölt indult el, és kicsivel magasabb volt a választói részvétel mértéke is, ami Takács Lászlónak kedvezett jobban.[8]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 3% cigánynak, 7,2% németnek, 1,2% románnak, 1,8% szerbnek mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 6,6%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 16,8% (22,2% nem nyilatkozott).[12]

Látnivalók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  6. Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. a b Grábóc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. január 9. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  9. Takács László lett Grábóc új polgármestere (magyar nyelven) (html). Hír24, 2011. január 9. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  10. Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  11. Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  12. Grábóc Helységnévtár
  13. Felavatták a Mária kilátót. Baja.hu, 2015. október 2. (Hozzáférés: 2017. július 29.)

Források[szerkesztés]