Grábóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grábóc
Grábóc látképe a kilátóból
Grábóc látképe a kilátóból
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Jogállás község
Polgármester Takács László (független)[1]
Irányítószám 7162
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 177 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 12,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Grábóc (Magyarország)
Grábóc
Grábóc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 18° 36′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 18° 36′ 21″
Grábóc (Tolna megye)
Grábóc
Grábóc
Pozíció Tolna megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grábóc témájú médiaállományokat.

Grábóc (németül Grawitz, szerbül Грабовац) település Tolna megye Bonyhádi járásában. Ortodox búcsújáróhely.

Fekvése[szerkesztés]

A Szekszárdi-dombság nyugati részén, Bonyhádtól 9 km-re keletre. Szomszédos települések: Szálka (földúton) 3 km, Mőcsény 5 km, Cikó 7 km.

Története[szerkesztés]

A településen már az 1300-as években létezett bencés zárda és templom. Romjait a szerb temetőtől északnyugatra lévő bozótos rejti.

Grábócot nevezetessé a török elöl menekülő szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. Először csak fatemplomot építettek, majd a budai basa engedélyével 1587-ben kőtemplomot. A törökök 1667-ben feldúlták a kolostort, mely 1703-ban elnéptelenedett. Az elnéptelenedett településre a Rákóczi-szabadságharc után tértek vissza a szerb lakosok és az ortodox szerzetesek. A mai szerb ortodox templom 1736-ban épült.

A Nagyboldogasszony katolikus templom


A 18. században a szerb lakosság mellé svábok települtek. A katolikus németek 1765-ben építették fel első kápolnájukat, amit 1795-ben templommá bővítettek. Az 1789-es népszámlálás szerint a németek már többséget alkottak a szerbekkel szemben. A 19-20. században az arányok még inkább eltolódtak, a szerb kolostor és a fogyatkozó szerb lakosság egyre inkább csak különlegességnek számított. A második világháború után a kitelepített svábok helyére székelyek települtek.

A szocializmus éveiben ide száműzték a bolgár ortodox egyház vezetőjét, a szófiai pátriárkát. Az ortodox kolostor 1974-ig, az utolsó szerzetes haláláig működött, utána szociális otthonná alakították. 1994 óta a templommal együtt ismét a szerb ortodox egyház tulajdona, ma apácák élnek itt.

Látnivalók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Grábóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Felavatták a Mária kilátót. Baja.hu, 2015. október 2. (Hozzáférés: 2017. július 29.)

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grábóc témájú médiaállományokat.