Értény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Értény
Értény címere
Értény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Tamási
Jogállás község
Polgármester Gománné Szabó Zsuzsanna (független)[1]
Irányítószám 7093
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 778 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 26,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Értény (Magyarország)
Értény
Értény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 36′ 33″, k. h. 18° 08′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 33″, k. h. 18° 08′ 09″
Értény (Tolna megye)
Értény
Értény
Pozíció Tolna megye térképén
Értény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Értény témájú médiaállományokat.

Értény község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában, a Kánya-ér és a Jégveremi-árok találkozásánál fekszik. A megye nyugati részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól kb. 60 km-re északnyugatra, illetve Tamásitól 16 km-re nyugat-délnyugati irányban található. Szomszédos települések: Koppányszántó, Nagykónyi.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Somogyacsát Nagykónyival (61-es főút) összekötő alsóbbrendű útról érhető el, egy bekötőúton. Zsáktelepülés.

Önkormányzat[szerkesztés]

  • Név: Értény Község Önkormányzata
  • Cím: 7093 Értény, Béke tér 325/hrsz.
  • Tel.: 74/476-495
  • Fax: 74/476-495
  • Hivatalos újság: Hírhozó (negyedévente)
  • A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Története[szerkesztés]

A település neve besenyő törzsnévből eredeztethető. Lakosságát kezdetben valószínűleg I. (Szent) István királyhoz csatlakozó besenyő lovas katonai segédnépek alkották. Értényről csak a 16. századtól maradtak fenn írásos emlékek. 1513-ban Héderváry Ferenc tamási és ozorai várkapitány birtoka volt.

1543-1544-ben került a török fennhatósága alá, és 1686-ig ott is maradt.

A XVII. században, 1622-ben magyar részről már Eszterházy-uradalomként szerepel.

Az itt élő emberek megélhetésének alapját mindig az állattartás, a mezőgazdasági termékek, illetve a szőlő és bor előállítása képezte. Ehhez megfelelő feltételeket biztosítottak a kiváló minőségű termőföldek. Értény jó adottságainak köszönhetően gyorsan fejlődött, így életképes parasztgazdaságok alakultak ki.

Népesség[szerkesztés]

A 2001-ben a lakosság kb. 97%-a magyarnak, kb. 2%-a cigánynak vallotta magát (ez a község hivatalos honlapja szerint 30%), míg 1% nem válaszolt.[3]

  • 1840: 1270 fő
  • 1910: 1706 fő
  • 1940: 1590 fő
  • 1983: 862 fő
  • 1990 (népszámlálás): 721 fő
  • 2001 (népszámlálás): 787 fő
  • 2009: 773 fő

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 80,5%-a római katolikus, kb. 3,5%-a református, kb. 1,5%-a görög katolikus és kb. 0,5%-a evangélikus vallású. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 14%.[3]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Pécsi egyházmegye (püspökség) Dombóvári Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Szent Márton. Római katolikus anyakönyveit 1746 óta vezetik.

Református egyház[szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tamási és Környéke Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görög katolikus egyház[szerkesztés]

A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Budai Esperesi Kerületében lévő Pécsi Paróchiához tartozik.

Nevezetességei[szerkesztés]

Rendezvények[szerkesztés]

  • Aratóünnep: augusztus 20.
  • Szüreti felvonulás.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Endrődy János (1757, Értény - 1824, Kalocsa): piarista pap, tanár, író, színháztörténész.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Értény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b [1]
  • Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996. ISBN 9638562013

További információk[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]