Ugrás a tartalomhoz

Értény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Értény
Római katolikus templom kálváriával és Szentháromság-oszloppal
Római katolikus templom kálváriával és Szentháromság-oszloppal
Értény címere
Értény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTamási
Jogállásközség
PolgármesterGománné Szabó Zsuzsanna (független)[1]
Irányítószám7093
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség706 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 18° 07′ 59″46.616667°N 18.133333°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 18° 07′ 59″46.616667°N 18.133333°E
Értény (Tolna vármegye)
Értény
Értény
Pozíció Tolna vármegye térképén
Értény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Értény témájú médiaállományokat.

Értény község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában, a Kánya-ér és a Jégveremi-árok találkozásánál fekszik. A vármegye nyugati részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól kb. 60 km-re északnyugatra, illetve Tamásitól 16 km-re nyugat-délnyugati irányban található. Szomszédos települések: Koppányszántó, Nagykónyi.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási területén a Nagykónyi-Somogyacsa között húzódó, a 61-es főutat a 6505-ös úttal összekötő 6508-as út halad végig. Központja azonban zsákfalunak tekinthető, közúton csak az előbbi útból északnyugat felé kiágazó, mintegy 4 kilométer hosszú 65 154-es számú bekötőúton érhető el.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve besenyő törzsnévből eredeztethető. Lakosságát kezdetben valószínűleg I. (Szent) István királyhoz csatlakozó besenyő lovas katonai segédnépek alkották. Értényről csak a 16. századtól maradtak fenn írásos emlékek. 1513-ban Héderváry Ferenc tamási és ozorai várkapitány birtoka volt.

1543-1544-ben került a török fennhatósága alá, és 1686-ig ott is maradt.

A XVII. században, 1622-ben magyar részről már Eszterházy-uradalomként szerepel.

Az itt élő emberek megélhetésének alapját mindig az állattartás, a mezőgazdasági termékek, illetve a szőlő és bor előállítása képezte. Ehhez megfelelő feltételeket biztosítottak a kiváló minőségű termőföldek. Értény jó adottságainak köszönhetően gyorsan fejlődött, így életképes parasztgazdaságok alakultak ki.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Szalai József (független)[3]
  • 1994–1998: Szalai József (független)[4]
  • 1998–2002: Szalai József (független)[5]
  • 2002–2006: Szalai József (független)[6]
  • 2006–2010: Máj Zoltán (független)[7]
  • 2010–2014: Máj Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Gománné Szabó Zsuzsanna (független)[9]
  • 2019–2024: Gománné Szabó Zsuzsanna (független)[10]
  • 2024– : Gománné Szabó Zsuzsanna (független)[1]

Önkormányzat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települési önkormányzat neve Értény Község Önkormányzata, címe: 7093 Értény, Béke tér 325/hrsz. Telefon- és faxszáma 74/476-495. A hivatalos helyi lap a negyedévente megjelenő Hírhozó. A településen Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is működik.

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

  • 1840: 1270 fő
  • 1910: 1706 fő
  • 1940: 1590 fő
  • 1983: 862 fő
  • 1990 (népszámlálás): 721 fő
  • 2001 (népszámlálás): 787 fő
  • 2009: 773 fő
A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
803
788
778
746
669
683
691
706
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2001-ben a lakosság kb. 97%-a magyarnak, kb. 2%-a cigánynak vallotta magát (ez a község hivatalos honlapja szerint 30%), míg 1% nem válaszolt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 27,9% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 30,5% cigánynak, 1,5% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,2% volt római katolikus, 1,6% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (34,1% nem válaszolt).[12]

Vallás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 80,5%-a római katolikus, kb. 3,5%-a református, kb. 1,5%-a görögkatolikus és kb. 0,5%-a evangélikus vallású. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 14%.[11]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 2,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,4% (16,3% nem nyilatkozott).[13]

Római katolikus egyház

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pécsi egyházmegye (püspökség) Dombóvári Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Szent Márton. Római katolikus anyakönyveit 1746 óta vezetik.

Református egyház

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tamási és Környéke Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görögkatolikus egyház

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Budai Esperesi Kerületében lévő Pécsi Paróchiához tartozik.

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Aratóünnep: augusztus 20.
  • Szüreti felvonulás.

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Endrődy János (1757, Értény - 1824, Kalocsa): piarista pap, tanár, író, színháztörténész.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Értény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 20.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Értény települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Értény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 8.
  5. ↑ "Értény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 23.
  6. ↑ "Értény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 23.
  7. ↑ "Értény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 23.
  8. ↑ "Értény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. március 23.
  9. ↑ "Értény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 4.
  10. ↑ "Értény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 29.
  11. 1 2 [halott link]
  12. ↑ Értény Helységnévtár
  13. ↑ Értény Helységnévtár
  • Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996. ISBN 963-85620-1-3

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Értény&oldid=27861182”