Őcsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Őcsény
Őcsény címere
Őcsény címere
Becenév: A Sárköz kapuja
Mottó: Lenn a földön, vagy a levegőben Szeretettel várjuk önt Őcsényben
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállás község
Polgármester Fülöp János (független)[1][2][3][4]
Jegyző Balogh Györgyi
Irányítószám 7143
Körzethívószám 74
Testvértelepülései
Lista
Gombos; Gyergyószárhegy
Népesség
Teljes népesség2359 fő (2015. jan. 1.)[5] +/-
Népsűrűség31,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Terület72,61 km²
Földrajzi nagytájAlföld[6]
Földrajzi középtájDuna menti síkság[6]
Földrajzi kistájSárköz[6]
Időzóna CET, UTC+1
Világörökségi adatok
TípusDuna Limes Szövetség
Elhelyezkedése
Őcsény (Magyarország)
Őcsény
Őcsény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 18′ 45″, k. h. 18° 45′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 45″, k. h. 18° 45′ 28″
Őcsény (Tolna megye)
Őcsény
Őcsény
Pozíció Tolna megye térképén
Őcsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Őcsény témájú médiaállományokat.

Őcsény község Tolna megye Szekszárdi járásában.


Fekvése[szerkesztés]

Őcsény Tolna megye délkeleti felén, a Gemenc és a Szekszárdi-dombság között helyezkedik el, a Sárköz legészakibb települése. Északról a Sió, keletről pedig a Duna határolja. A megyeszékhelytől, Szekszárdtól közúton 9 kilométerre fekszik.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Decs (3 km), Sárpilis (7 km), a legközelebbi város: Szekszárd.

Története[szerkesztés]

Az Őcsény melletti római castellum alapjai is láthatóak voltak, feltöltött útját a nép Ördögvettetésnek nevezi.

Az i. sz. 5. századtól kezdve rövid időközökben különféle nomád népek követték egymást: a sárközi mocsárvilágban legeltettek és halásztak, és a Sárközre nyíló völgyekben temették el halottaikat. A temetkezési helyekről került elő néhány hun kori sírlelet, többek között egy mesterségesen torzított koponya, és találtak néhány feltűnően nagy, néha több száz sírból álló avar kori temetőt is. A honfoglaló magyarok feltehetően egy szláv és avar elemekből álló nép által már aránylag sűrűn lakott területet hódítottak meg itt, maga a sárközi mocsárvilág azonban lakatlan volt.

Őcsény neve bizonytalan eredetű, többen a fejedelmi családdal hozzák kapcsolatba. Sárköz területén a korai századokban a térítő (bencés) apátságok kaptak szántót, halászó helyet és erdőt.

Őcsény középkori társadalmáról, gazdasági és kulturális viszonyairól nagyon keveset tudunk. A korai századokban a társadalom rendkívül tagozott volt: legfelül a királynak adózó szabad magyarok; a katonai szolgálattal tartozó várjobbágyok, az egyháznak adományozott szabad fegyveresek és a lovas kísérők voltak. Ez a több-kevesebb szabadságot élvező réteg a középkor derekán már félszabad libertinusokból és praediális (egyházi) nemesekből állott, akikből még később a számbelileg is igen jelentékeny sárközi köznemesség alakult ki; e nemesek a fajszi keretén belül önálló területi önkormányzatot építettek ki.

A középkori Őcsényen a halászat volt a legfontosabb termelési ág. Mivel a Duna akkor még nem volt szabályozva, így elég közel volt a faluhoz, ezért elég mocsaras volt a terület. Az ásatag leletek között minden időszakban az égetett agyagból vagy lólábszárcsontból készült hálónehezék a legtöbb, a konyhahulladékok között pedig a tömérdek halcsont. Fejlett volt a vadászat is.

Őcsény a sok sanyargattatás közepette is a török korban mindvégig lakott helyként szerepelt az összeírásokban. 1572-ben Őcsényben csak 55 ház volt. 1690 körül Őcsény a „Bat vize mellett” 95 lakost számlál, van három háromkerekes malma.
A felszabadító háborúk során Őcsényt ismét minden oldalról sarcolták: „Az fel s alá járó Budai és Egyebünnen lévő sajkásoknak, Felséges Császári Tiszteknek adtunk kenyeret… bort és amivel leltünk kedvességét fejünknek . . ."

Őcsény az úrbéri elkülönözéskor bőven kapott földet, legalábbis a telkekre, a volt zsellérek rosszabbul jártak. Végrehajtása nagyjából megegyezett a decsivel.

Maga Őcsény falu az emlékezetes 1817-es nagy tűzvészig rendezetlen halmazfalu volt. A település formájáról és építkezéséről Kovách Aladár adott az egész Sárközre is érvényes képet.

Őcsényt már többször is érte tűzvész. Főként az Égett utcát, a mai Széchenyi utcát. Nevét onnan kapta, hogy már többször is leégett és majdnem az egész falu vesztét okozta. Mivel a házak teteje akkor még nádból készült, könnyen terjedt a tűz, de szerencsére el tudták oltani.

A második világháborúban a német haderő megszállta Őcsényt is, ahol egy repteret alakítottak ki. A falu határában lőtték le a Brit Királyi Légierő (RAF) egyik B-24D Liberator típusú bombázóját.[7] Az egyetlen túlélőt a helyi lakosok mentették meg a felkoncolástól. Nem sokkal a németek után a Vörös Hadsereg foglalta el a települést.

A második világháború után Sárköz életében is döntő fordulat következett be. 1945-ben először itt is a legjelentősebb nagybirtokokat – többek között a Mária Terézia-féle vallási alapítványt – osztották fel. E térségen belül a régi paraszti életforma leginkább Őcsényben maradt fenn; 12000 holdas határából még 1959-ben is mindössze 190 holdon folyt társas gazdálkodás.

2017 szeptemberének végén országos figyelmet keltett, hogy a helyi képviselő testület állást foglalt az ellen, hogy egy panziótulajdonos néhány Magyarországon menedékjogot kapott személyt üdültessen. A település polgármestere lemondott.[8] A külföldi sajtóban is reagáltak az eseményekre.[9] Orbán Viktor miniszterelnök a helybeliek tiltakozását (amelyben a panzióst életveszélyesen megfenyegették) helyénvalónak nevezte.[10]

Népesség[szerkesztés]

Idő Lakosság[11]
1870 1260
1880 1598
1890 2484
1900 1956
1910 1729
1920 2110
1930 1780
1941 1773
1949 2649
1960 2660
1970 2647
1980 2464
1990 2479
2001 2540
2011 2408
2013 2365
2014 2349
2015 2359
2016 2309
2017 2458
2018 2455

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 3,4% németnek mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36%, református 14,3%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,5% (27% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Sárközi tájház – előzetes bejelentkezéssel látogatható, tárlatvezetéssel. Megbeszélés szerint népművészeti, viselet és táncbemutató bor- és kerekkalács kóstolás is lehetséges.[13][14]

Népviselet - Őcsénynek hasonlóan a többi sárközi településhez sajátos és gazdag népviselete, népszokásai és népművészete alakult ki. Még aktívak a csipkekészítő, rojtozó, babakészítő, kézi szövő, nagybársonykészítő, gyöngyfűző mesterséggel foglalkozó asszonyok. A néptánc tanítása szerepel az iskolás gyermekek órarendjében.

Repülőtér – Hazai és nemzetközi találkozók (hőlégballon, vitorlázó repülő, motoros repülő, sárkányrepülő), valamint ejtőernyős versenyek házigazdája.

(bővebben: Őcsényi repülőtér)

Szüreti felvonulás

Református templom[15] - Az 1782-ben épült barokk templom az egyetlen a Sárközben, ahol még megtekinthetők (sajnos már nem eredeti helyükön) a festett kazettás mennyezet maradványai. Ebben a templomban festette Csók István Keresztelő című festményét. A kép egyik érdekessége, hogy a festményen a szószék a túlsó oldalon van, mint a valóságban, a másik, hogy valamennyi szereplője valóságos, felismerhető személy volt.

Alisca - Bár kevesen tudják, de Alisca erődítménye Őcsény területén található. Maga Alisca a római korban lévő Duna limes egyik erődje volt. Az önkormányzat egy kiállítást szeretne létesíteni a területen, amely a Duna menti limes részeként akár a világörökségi cím várományosa is lehet.

Római katolikus templom - Az 1932-ben épült templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel. 1935. május 27-én volt az első bérmálás 227 fővel. 2000. augusztus 20-án volt a templom jubileumi búcsúja.

Gemenc - A község külterületén található a Gemenc egy része, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Őcsény területére esik az erdei vasút egy része, valamint olyan látványosságok, mint a Forgó-tó vagy a Sió torkolata.

(bővebben: Gemenc)

Politikai élet[szerkesztés]

A település a Tolna megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület része. A településen működik német nemzetiségi önkormányzat, valamint cigány nemzetiségi önkormányzat is.[16]

A falu vezetésének összetétele a 2019-es önkormányzati választások után a következő:

Polgármester:[szerkesztés]

Fülöp János (független)

Képviselők:[szerkesztés]

Ancsin Attila (független), Csapai János (Fidesz-KDNP), Horváthné Ritter Piroska (független), Klézli Ferenc (független), Scultéty Erzsébet (független), Vezsenyi Tiborné (független)[17]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Őcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Vég Márton: Beérett a propaganda: feloszlathatja magát az őcsényi képviselő-testület (HTML). Magyar Nemzet, 2017. szeptember 27. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  3. Vég Márton: Fülöp János: Nem így akartunk híresek lenni (HTML). Magyar Nemzet, 2017. október 2. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  4. {{https://www.valasztas.hu/d4/onk19/szavossz/onkval/hu/M17/T078/tjk.html#
  5. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  6. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. A RAF ADATAI SZERINT BOMBÁZÁS KÖZBEN ELVESZETT I. SZ. LISTA | Magyarok a II. világháborúban | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  8. Szentesi Zöldi László: Őcsényben tombol a fasizmus (HTML). 888, 2017. szeptember 27. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  9. MTI: A Die Welt Orbánról, a Libération Bakondiról szedi le a keresztvizet (HTML). HVG, 2017. április 2. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  10. Nagy Gábor: Orbán Őcsényről: az emberek nem akarnak migránsokat, sem az országba, sem a falujukba (HTML). 888, 2017. szeptember 29. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  11. Helységnévtár: Őcsény. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  12. Őcsény Helységnévtár
  13. Nevezetességek[halott link]
  14. Őcsényi tájház
  15. A református templom
  16. Őcsény honlapja. www.ocseny.hu. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  17. Helyi önkormányzati választások 2019 - Nemzeti Választási Iroda. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  18. a b Testvértelepülések (HTML). Őcsény Község Önkormányzata. (Hozzáférés: 2017. október 5.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]