Magyarország éghajlata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarország éghajlata
Magyarország éghajlati beosztása a Köppen-típusú éghajlati beosztás alapján
Magyarország éghajlati beosztása a Köppen-típusú éghajlati beosztás alapján
Ország Magyarország
Éghajlat mérsékelt kontinentális
Éves átlaghőmérséklet +10 °C
Legmagasabb nappali csúcshőmérséklet +41,9 °C
Legmagasabb éjszakai minimum hőmérséklet +27,1 °C
legalacsonyabb nappali csúcshőmérséklet -23 °C
Legalacsonyabb éjszakai minimum hőmérséklet -35 °C
Éves csapadékmennyiség 500-800 mm
Legnagyobb éves csapadékmennyiség 1554,9 mm
Legkisebb éves csapadékmennyiség 203 mm
Legtöbb csapadék 24 óra alatt 203 mm (260mm, becsült)
Legnagyobb széllökés 103 m/s
Éves napsütéses órák száma 1700-2100 óra
Legnagyobb hóvastagság 146 cm
Hóval borított napok száma 154 nap[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország éghajlata témájú médiaállományokat.

Magyarország éghajlatát közvetlen természeti környezete, a Kárpát-medence keretében célszerű vizsgálni. Ennek a térségnek az éghajlatát az határozza meg, hogy három nagy európai éghajlati terület – a kontinentális, az óceáni és a mediterrán – ütközőterületén helyezkedik el. Az ország éghajlata leginkább nedves kontinentálisként jellemezhető.

Általános jellemzők[szerkesztés]

Magyarország a szoláris éghajlati felosztás szerint a mérsékelt övben helyezkedik el a 45°45' és a 48°35' északi szélességek között, amely nagyjából az Egyenlítő és az Északi-sark közötti középhelyzetnek felel meg. A Föld éghajlati képének áttekintése során hazánkat a hűvös éghajlatok tartományába sorolhatjuk, azon belül a kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal megjelölésű altípusban helyezhetjük el.[2] Erre az éghajlati típusra globálisan az jellemző, hogy az évi hőmérsékletingás jelentős, elkülönül a négy évszak.

Az éghajlat igen változékony, ahol a szélsőséges hőmérsékletű, kevés csapadékú kontinentális éghajlatra módosítólag hat az óceáni és a mediterrán hatás. Ennek előnye – az európai viszonylatban – sok napsütés és magas évi középhőmérséklet, hátránya a gyakori aszály, a relatív kevés csapadék és a késő tavaszi fagyok. [3]

A kontinentális hatást jelzi az egyes teleken tapasztalható kemény hideg. Az óceáni hatások elsősorban a nyugati peremvidékek kiegyenlítettebb hőmérsékletében, bőséges csapadékában jelennek meg, de ez okozza azt is, hogy a térségben 2,5 °C-os pozitív hőmérsékleti anomália mutatkozik a szélességi fok alapján várható átlaghőmérséklettől.

Nyugatról keletre fokozatosan növekednek az évi közepes hőingás értékei (Sopron 19–20 °C, Gyergyószentmiklós 26 °C), ami az óceáni hatás gyengülését és a kontinentális hatás erősödését jelzi.[4]

A földközi-tengeri, mediterrán hatás elsősorban a délnyugati területek őszi, másodlagos csapadékmaximumában érzékelhetőek. A három nagy éghajlati hatás keveredése révén a medence időjárására jellemző a változékonyság, és gyakran alakulnak ki szélsőséges időjárási viszonyok.

Hőmérséklet[szerkesztés]

Magyarország évi középhőmérséklete 10 °C körüli, ez megközelítőleg 2,5 °C-kal magasabb, mint ami az Egyenlítőtől való távolságból következne. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb a július. Az évi közepes hőingás mindenhol magasabb 20 °C-nál. [3]

A hőmérséklet évi alakulásában három sajátosság figyelhető meg [3]:

  • Fagyosszentek – májusban. Az ország fölé érkező hideg sarki légtömegek derült éjszakákat, de emiatt erős lehűlést, hajnali fagyokat okoznak.
  • Medárd-nap – június 8-a körül a nyugatról jövő hűvös, óceáni eredetű levegő hosszan tartó esőzést, tartós lehűlést okozhat.
  • Vénasszonyok nyara vagy indián nyár – szeptember végén, de inkább október elején tapasztalható csendes, derült, meleg idő, melynek oka a mediterrán hatás.

Éghajlatformáló tényezők[szerkesztés]

Az éghajlati feltételek Magyarországon is, mint általában, a napsugárzás, a földfelszín és a légkörzés kölcsönhatásának eredményeként formálódnak. Mindegyik tényezőnek a szerepe különböző, de kölcsönös hatásuk állandó.

Napsugárzás[szerkesztés]

Az országban a csillagászatilag lehetséges napsütéses órák 45%-ban süt a Nap. A napsütéses órák száma kb. 1750 és 2080 óra között alakul. Jelentős a napfénytartam évi ingadozása, közel 800 óra is lehet a különbség.[3] A legnaposabb hónap a július, a legborúsabb a december. Télen a hegyekben több a napsütés, mivel kiemelkednek az alsó ködös légrétegekből.

Magyarország legészakibb és legdélibb területeinek északi szélessége között 3°-os a különbség, ennek megfelelően a napsugárzás beesési szöge közötti szezonális különbség is 3°. A földfelszín évi teljes besugárzása, inszolációja Magyarországon 80-110 kcal/cm² között váltakozik.

Domborzat[szerkesztés]

Az ország több mint a fele 200 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság, a 400 méter tsz. feletti területek aránya pedig kevesebb, mint 2 százalék. [5] Az éghajlatformáló tényezőknél a domborzatban a Kárpátok hatását kell kiemelni.

A domborzati viszonyok jól megmutatkoznak a különböző magasságú területek hőmérsékleti értékeiben. Az Alföld évi középhőmérséklete 10 °C körüli, a Dunántúli-középhegység hegytetőin 5 °C-ot mérnek. A Kárpát-medencét övező hegyvidékeken az 1500 méteres magasságban az évi középhőmérséklet már csak 2,5 °C.[4]

Csapadék[szerkesztés]

A csapadék területi eloszlásában is elsősorban a domborzat, illetve a medencehelyzet (tengertávolság) hatása tükröződik. Nyugatról kelet felé haladva jelentősen csökken a csapadék, s ezért van az, hogy legmagasabb hegységein, a Mátra és a Bükk keletebbi fekvésük miatt kevesebb csapadékot kapnak, mint az alacsonyabb, de nyugatabbra levő Bakony.[2] A medence nyugati peremei kapják a legbőségesebb, 800–1400 mm/éves csapadékot, a legszárazabbak pedig a medence központi területei (500–600 mm/év).[6] Hazánk hegyvidéki tájain a csapadék átlagos évi összegének 100 m-es magasságnövekedésére kb. 35 mm-es gyarapodása jut. Az Alföld északkeleti peremén ismét növekszik a csapadék mennyisége, ez azonban az Északkeleti-Kárpátok közelségének hatása.[2]

Az egész medencében érvényesülő nyári csapadékmaximum az erősödő kontinentalitás jeleként kelet felé egyre határozottabbá válik: a Dunántúlon még csak az évi csapadék 28%-a, az Alföldön 30%-a, az Erdélyi-medencében viszont már 40%-a hullik nyáron.[6]

Tavasztól őszig a csapadékhullást gyakran kísérik zivatarok. Az országban évi átlagban 25-40 zivataros nap fordul elő, legnagyobb gyakorisággal május-július között. A legtöbb zivatar az Északi-középhegység térségében, a legkevesebb az Alföld középső területein észlelhető.[2]

Éghajlatunkon a csapadék egy része hó alakjában hull le. 20. század végi adatok alapján az alacsonyabb fekvésű területeken évente átlagosan 20-30 napon havazik, magasabb hegyeinken 50-60 havazásos nap volt.[2]

Szél[szerkesztés]

A medencejelleg az uralkodó nyugati szeleket is erősen befolyásolja. A szelek általában az úgynevezett szélkapuk felől fújnak a medence belseje felé.[6]

A Dunántúlon az északi, északnyugati, a Tiszántúlon az északi, északkeleti szél az uralkodó. A legszelesebb vidék a Kisalföld. [3]

Az országban évente 60-70 alkalommal fordul elő vihar. Legismertebb helyi szél a bakonyi szél, a Balaton-felvidék hegyein átbukó szél, amely hirtelen érkezik, ezért veszélyes a Balaton vizében tartózkodókra. [3]

Éghajlati jellemzők a nagyvárosokban[szerkesztés]

Budapest éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)18,119,725,430,234,039,540,739,435,225,022,619,340,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,24,510,216,321,424,426,526,022,116,18,13,115,0
Átlaghőmérséklet (°C)−1,61,15,611,115,919,020,820,216,411,04,80,410,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,0−1,71,76,310,813,915,414,911,56,72,1−1,86,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−25,6−23,4−15,1−4,6−1,63,05,95,0−3,1−9,5−16,4−20,8−25,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)393737476570505043476049593
Havi napsütéses órák száma558413718223024827425519715667481933
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat


Miskolc éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,63,79,815,520,823,825,725,720,714,36,41,714,1
Átlaghőmérséklet (°C)−2,00,15,010,315,518,420,119,815,49,73,6−0,69,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,5−3,01,16,010,613,515,214,710,85,90,8−2,75,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)192325466082666146403827533
Havi napsütéses órák száma508213617622822924824317513357401797
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat


Debrecen éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,64,110,416,621,724,626,526,122,416,58,52,615,1
Átlaghőmérséklet (°C)−2,60,25,110,715,818,720,319,615,810,34,5−0,29,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−5,5−3,00,65,410,113,114,413,710,35,31,3−2,85,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)373034425980656138314544566
Havi napsütéses órák száma558214619123925028226120116070451982
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat


Szeged éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,75,111,217,122,325,327,427,023,417,69,53,816,0
Átlaghőmérséklet (°C)−1,80,95,611,116,219,220,820,216,511,05,10,610,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,8−2,50,95,510,313,414,413,910,45,61,7−2,15,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)292529415172505734264140495
Havi napsütéses órák száma628714218023425528826621017080512025
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat


Pécs éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,75,510,916,021,324,326,726,621,815,88,33,915,4
Átlaghőmérséklet (°C)−0,31,76,110,715,818,820,820,716,511,14,81,110,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,9−1,51,96,011,013,715,015,211,76,91,9−1,36,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)342932516284626155495847624
Havi napsütéses órák száma6810515118324525928926920315985652081
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)


Győr éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,94,610,216,021,124,026,225,621,615,98,33,314,9
Átlaghőmérséklet (°C)−0,51,35,510,415,718,620,419,915,510,24,61,110,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,0−2,01,45,59,913,114,414,110,85,91,9−1,95,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)323328385564536538355338532
Havi napsütéses órák száma609713818924725026825918814373511963
Forrás: HKO, met.hu


Szombathely éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,65,710,715,420,623,626,126,021,215,37,93,715,0
Átlaghőmérséklet (°C)−0,91,05,29,614,817,819,719,415,29,83,90,49,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,0−2,80,64,39,012,113,813,69,95,00,6−2,45,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)242230386778786857474932590
Havi napsütéses órák száma649813217223022724923917313972531848
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat[7]


Érdekességek[szerkesztés]

A januári havi középhőmérséklet átlagosan -1 °C, de 2017-ben ez -5,9 °C volt. A márciusi havi középhőmérséklet átlagosan 5-6 °C közt alakul, míg az áprilisi havi középhőmérséklet 11 fok szokott lenni átlagban. 2018 márciusában +3,3 fok volt a havi átlaghőmérséklet, míg áprilisban a havi középhőmérséklet 15,63 °C volt, amely 1901 óta a legmelegebb áprilisnak számít Magyarországon.[8] A májusi legmelegebb átlaghőmérsékletet 2003-ban mérték, ekkor 19,17 fok volt. 2018-ban 19,13 fok volt a májusi átlaghőmérséklet.[9] 2017 átlaghőmérséklete 14,1 fok volt, amely az iparosodás korszaka előtti átlagnál (+12,9 °C) 1,2 fokkal több. 2017 éves középhőmérséklete +11,06 fok volt. 2017-ben átlagosan 605 mm csapadék hullt le Magyarországon.[10]

Hazánkban az országos minimumhőmérséklet átlaga október elején 9 fok körül alakul.[11]

Legkorábbi havazások[szerkesztés]

Legkésőbbi havazások[szerkesztés]

  • Magyarországon a valaha feljegyzett legkésőbbi havazás időpontja június 18-a volt 1918-ban. Ekkor országszerte havazott.
  • 2006. április 7-én a hegyekben és a hidegebb területeken havazott.[12]
  • 2008. március 24-én az ország északi és nyugati részén havazott.
  • 2012. április 8-án Húsvétkor havazott az északi és a keleti megyékben.
  • 2013. március 24-én havazott az ország középső vidékein.
  • 2017. április 19-én havazott a Dél-Alföldön, Pest megyében, Bács-Kiskun megyében és az Északi-középhegységben.[13][14]
  • 2017. május 9-én délután havazott Bánkúton.[15]

Országos hőmérsékleti rekordok[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarországi időjárási rekordok térékép. met.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
  2. a b c d e Péczely György: Éghajlattan, 1998
  3. a b c d e f Kleininger Tamás: Földrajz, 1997
  4. a b Eurföldr: Nemerkényi–Móga 100. o.
  5. met.hu
  6. a b c Eurföldr: Nemerkényi–Móga 101. o.
  7. Szombathely éghajlati jellemzői (magyar nyelven) (html). Országos Meteorológiai Szolgálat
  8. Rögtön nyár lett a tél után. idokep.hu. (Hozzáférés: 2018. május 6.)
  9. Az idei tavasz: mínusz 24,6-tól plusz 32,9 fokig. index.hu. (Hozzáférés: 2018. június 2.)
  10. Magyarországon is érezhető a klímaváltozással járó felmelegedés. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. január 9.)
  11. Miért van hidegebb, mint szokott?. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. október 1.)
  12. 2006. április 7. péntek napi jelentés. met.hu. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
  13. Tavaly is havazott húsvétkor. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
  14. Az ország középső részén szakad a hó. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
  15. Bánkúton kedden havazott. met.hu. (Hozzáférés: 2017. május 11.)

Források[szerkesztés]