Magyarország éghajlata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarország éghajlata
Magyarország éghajlati beosztása a Köppen-típusú éghajlati beosztás alapján
Magyarország éghajlati beosztása a Köppen-típusú éghajlati beosztás alapján
Ország Magyarország
Éghajlat mérsékelt kontinentális
Éves átlaghőmérséklet +10 °C
Legmagasabb nappali csúcshőmérséklet +41,9 °C
Legmagasabb éjszakai minimum hőmérséklet +27,1 °C
legalacsonyabb nappali csúcshőmérséklet -23 °C
Legalacsonyabb éjszakai minimum hőmérséklet -35 °C
Éves csapadékmennyiség 500-800 mm
Legnagyobb éves csapadékmennyiség 1554,9 mm
Legkisebb éves csapadékmennyiség 203 mm
Legtöbb csapadék 24 óra alatt 203 mm (260mm, becsült)
Legnagyobb széllökés 103 m/s
Éves napsütéses órák száma 1398-2501 óra
Legnagyobb hóvastagság 146 cm
Hóval borított napok száma 154 nap[1]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország éghajlata témájú médiaállományokat.

Magyarország éghajlatát közvetlen természeti környezete, a Kárpát-medence keretében célszerű vizsgálni. Ennek a térségnek az éghajlatát az határozza meg, hogy három nagy európai éghajlati terület – a kontinentális, az óceáni és a mediterrán – ütközőterületén helyezkedik el. Az ország éghajlata leginkább nedves kontinentálisként jellemezhető.

Általános jellemzők[szerkesztés]

Magyarország a szoláris éghajlati felosztás szerint a mérsékelt övben helyezkedik el a 45°45' és a 48°35' északi szélességek között, amely nagyjából az Egyenlítő és az Északi-sark közötti középhelyzetnek felel meg. A Föld éghajlati képének áttekintése során hazánkat a hűvös éghajlatok tartományába sorolhatjuk, azon belül a kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal megjelölésű altípusban helyezhetjük el.[2] Erre az éghajlati típusra globálisan az jellemző, hogy az évi hőmérsékletingás jelentős, elkülönül a négy évszak.

Az éghajlat igen változékony, ahol a szélsőséges hőmérsékletű, kevés csapadékú kontinentális éghajlatra módosítólag hat az óceáni és a mediterrán hatás. Ennek előnye – az európai viszonylatban – sok napsütés és magas évi középhőmérséklet, hátránya a gyakori aszály, a relatív kevés csapadék és a késő tavaszi fagyok. [3]

A kontinentális hatást jelzi az egyes teleken tapasztalható kemény hideg. Az óceáni hatások elsősorban a nyugati peremvidékek kiegyenlítettebb hőmérsékletében, bőséges csapadékában jelennek meg, de ez okozza azt is, hogy a térségben 2,5 °C-os pozitív hőmérsékleti anomália mutatkozik a szélességi fok alapján várható átlaghőmérséklettől.

Nyugatról keletre fokozatosan növekednek az évi közepes hőingás értékei (Sopron 19–20 °C, Gyergyószentmiklós 26 °C), ami az óceáni hatás gyengülését és a kontinentális hatás erősödését jelzi.[4]

A földközi-tengeri, mediterrán hatás elsősorban a délnyugati területek őszi, másodlagos csapadékmaximumában érzékelhetőek. A három nagy éghajlati hatás keveredése révén a medence időjárására jellemző a változékonyság, és gyakran alakulnak ki szélsőséges időjárási viszonyok.

Hőmérséklet[szerkesztés]

Magyarország évi középhőmérséklete 10 °C körüli, ez megközelítőleg 2,5 °C-kal magasabb, mint ami az Egyenlítőtől való távolságból következne. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb a július. Az évi közepes hőingás mindenhol magasabb 20 °C-nál. [3]

A hőmérséklet évi alakulásában három sajátosság figyelhető meg [3]:

  • Fagyosszentek – májusban. Az ország fölé érkező hideg sarki légtömegek derült éjszakákat, de emiatt erős lehűlést, hajnali fagyokat okoznak.
  • Medárd-nap – június 8-a körül a nyugatról jövő hűvös, óceáni eredetű levegő hosszan tartó esőzést, tartós lehűlést okozhat.
  • Vénasszonyok nyara vagy indián nyár – szeptember végén, de inkább október elején tapasztalható csendes, derült, meleg idő, melynek oka a mediterrán hatás.

Éghajlatformáló tényezők[szerkesztés]

Az éghajlati feltételek Magyarországon is, mint általában, a napsugárzás, a földfelszín és a légkörzés kölcsönhatásának eredményeként formálódnak. Mindegyik tényezőnek a szerepe különböző, de kölcsönös hatásuk állandó.

Napsugárzás[szerkesztés]

Az országban a csillagászatilag lehetséges napsütéses órák 45%-ban süt a Nap. A napsütéses órák száma kb. 1750 és 2080 óra között alakul. Jelentős a napfénytartam évi ingadozása, közel 800 óra is lehet a különbség.[3] A legnaposabb hónap a július, a legborúsabb a december. Télen a hegyekben több a napsütés, mivel kiemelkednek az alsó ködös légrétegekből.

Magyarország legészakibb és legdélibb területeinek északi szélessége között 3°-os a különbség, ennek megfelelően a napsugárzás beesési szöge közötti szezonális különbség is 3°. A földfelszín évi teljes besugárzása, inszolációja Magyarországon 80-110 kcal/cm² között váltakozik.

Domborzat[szerkesztés]

Az ország több mint a fele 200 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság, a 400 méter tsz. feletti területek aránya pedig kevesebb, mint 2 százalék. [5] Az éghajlatformáló tényezőknél a domborzatban a Kárpátok hatását kell kiemelni.

A domborzati viszonyok jól megmutatkoznak a különböző magasságú területek hőmérsékleti értékeiben. Az Alföld évi középhőmérséklete 10 °C körüli, a Dunántúli-középhegység hegytetőin 5 °C-ot mérnek. A Kárpát-medencét övező hegyvidékeken az 1500 méteres magasságban az évi középhőmérséklet már csak 2,5 °C.[4]

Csapadék[szerkesztés]

A csapadék területi eloszlásában is elsősorban a domborzat, illetve a medencehelyzet (tengertávolság) hatása tükröződik. Nyugatról kelet felé haladva jelentősen csökken a csapadék, s ezért van az, hogy legmagasabb hegységein, a Mátra és a Bükk keletebbi fekvésük miatt kevesebb csapadékot kapnak, mint az alacsonyabb, de nyugatabbra levő Bakony.[2] A medence nyugati peremei kapják a legbőségesebb, 800–1400 mm/éves csapadékot, a legszárazabbak pedig a medence központi területei (500–600 mm/év).[6] Hazánk hegyvidéki tájain a csapadék átlagos évi összegének 100 m-es magasságnövekedésére kb. 35 mm-es gyarapodása jut. Az Alföld északkeleti peremén ismét növekszik a csapadék mennyisége, ez azonban az Északkeleti-Kárpátok közelségének hatása.[2]

Az egész medencében érvényesülő nyári csapadékmaximum az erősödő kontinentalitás jeleként kelet felé egyre határozottabbá válik: a Dunántúlon még csak az évi csapadék 28%-a, az Alföldön 30%-a, az Erdélyi-medencében viszont már 40%-a hullik nyáron.[6]

Tavasztól őszig a csapadékhullást gyakran kísérik zivatarok. Az országban évi átlagban 25-40 zivataros nap fordul elő, legnagyobb gyakorisággal május-július között. A legtöbb zivatar az Északi-középhegység térségében, a legkevesebb az Alföld középső területein észlelhető.[2]

Éghajlatunkon a csapadék egy része hó alakjában hull le. 20. század végi adatok alapján az alacsonyabb fekvésű területeken évente átlagosan 20-30 napon havazik, magasabb hegyeinken 50-60 havazásos nap volt.[2]

Szél[szerkesztés]

A medencejelleg az uralkodó nyugati szeleket is erősen befolyásolja. A szelek általában az úgynevezett szélkapuk felől fújnak a medence belseje felé.[6]

A Dunántúlon az északi, északnyugati, a Tiszántúlon az északi, északkeleti szél az uralkodó. A legszelesebb vidék a Kisalföld. [3]

Az országban évente 60-70 alkalommal fordul elő vihar. Legismertebb helyi szél a bakonyi szél, a Balaton-felvidék hegyein átbukó szél, amely hirtelen érkezik, ezért veszélyes a Balaton vizében tartózkodókra. [3]

Éghajlati jellemzők a nagyvárosokban[szerkesztés]

Budapest éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 18,1 19,7 25,4 30,2 34,0 39,5 40,7 39,4 35,2 25,0 22,6 19,3 40,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 1,2 4,5 10,2 16,3 21,4 24,4 26,5 26,0 22,1 16,1 8,1 3,1 15,0
Átlaghőmérséklet (°C) −1,6 1,1 5,6 11,1 15,9 19,0 20,8 20,2 16,4 11,0 4,8 0,4 10,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,0 −1,7 1,7 6,3 10,8 13,9 15,4 14,9 11,5 6,7 2,1 −1,8 6,3
Rekord min. hőmérséklet (°C) −25,6 −23,4 −15,1 −4,6 −1,6 3,0 5,9 5,0 −3,1 −9,5 −16,4 −20,8 −25,6
Átl. csapadékmennyiség (mm) 39 37 37 47 65 70 50 50 43 47 60 49 593
Havi napsütéses órák száma 55 84 137 182 230 248 274 255 197 156 67 48 1933
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat


Miskolc éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,6 3,7 9,8 15,5 20,8 23,8 25,7 25,7 20,7 14,3 6,4 1,7 14,1
Átlaghőmérséklet (°C) −2,0 0,1 5,0 10,3 15,5 18,4 20,1 19,8 15,4 9,7 3,6 −0,6 9,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,5 −3,0 1,1 6,0 10,6 13,5 15,2 14,7 10,8 5,9 0,8 −2,7 5,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 19 23 25 46 60 82 66 61 46 40 38 27 533
Havi napsütéses órák száma 50 82 136 176 228 229 248 243 175 133 57 40 1797
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat


Debrecen éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,6 4,1 10,4 16,6 21,7 24,6 26,5 26,1 22,4 16,5 8,5 2,6 15,1
Átlaghőmérséklet (°C) −2,6 0,2 5,1 10,7 15,8 18,7 20,3 19,6 15,8 10,3 4,5 −0,2 9,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,5 −3,0 0,6 5,4 10,1 13,1 14,4 13,7 10,3 5,3 1,3 −2,8 5,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 37 30 34 42 59 80 65 61 38 31 45 44 566
Havi napsütéses órák száma 55 82 146 191 239 250 282 261 201 160 70 45 1982
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat


Szeged éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 1,7 5,1 11,2 17,1 22,3 25,3 27,4 27,0 23,4 17,6 9,5 3,8 16,0
Átlaghőmérséklet (°C) −1,8 0,9 5,6 11,1 16,2 19,2 20,8 20,2 16,5 11,0 5,1 0,6 10,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,8 −2,5 0,9 5,5 10,3 13,4 14,4 13,9 10,4 5,6 1,7 −2,1 5,6
Átl. csapadékmennyiség (mm) 29 25 29 41 51 72 50 57 34 26 41 40 495
Havi napsütéses órák száma 62 87 142 180 234 255 288 266 210 170 80 51 2025
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat


Pécs éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,7 5,5 10,9 16,0 21,3 24,3 26,7 26,6 21,8 15,8 8,3 3,9 15,3
Átlaghőmérséklet (°C) −0,3 1,7 6,1 10,7 15,8 18,8 20,8 20,7 16,5 11,1 4,8 1,1 10,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −2,9 −1,5 1,9 6,0 11,0 13,7 15,0 15,2 11,7 6,9 1,9 −1,3 6,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 34 29 32 51 62 84 62 61 55 49 58 47 624
Havi napsütéses órák száma 68 105 151 183 245 259 289 269 203 159 85 65 2081
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)


Győr éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 1,9 4,6 10,2 16,0 21,1 24,0 26,2 25,6 21,6 15,9 8,3 3,3 14,9
Átlaghőmérséklet (°C) −0,5 1,3 5,5 10,4 15,7 18,6 20,4 19,9 15,5 10,2 4,6 1,1 10,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,0 −2,0 1,4 5,5 9,9 13,1 14,4 14,1 10,8 5,9 1,9 −1,9 5,8
Átl. csapadékmennyiség (mm) 32 33 28 38 55 64 53 65 38 35 53 38 532
Havi napsütéses órák száma 60 97 138 189 247 250 268 259 188 143 73 51 1963
Forrás: HKO, met.hu


Szombathely éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,6 5,7 10,7 15,4 20,6 23,6 26,1 26,0 21,2 15,3 7,9 3,7 14,9
Átlaghőmérséklet (°C) −0,9 1,0 5,2 9,6 14,8 17,8 19,7 19,4 15,2 9,8 3,9 0,4 9,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,0 −2,8 0,6 4,3 9,0 12,1 13,8 13,6 9,9 5,0 0,6 −2,4 5,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 24 22 30 38 67 78 78 68 57 47 49 32 590
Havi napsütéses órák száma 64 98 132 172 230 227 249 239 173 139 72 53 1848
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat[7]


Érdekességek[szerkesztés]

A januári havi középhőmérséklet átlagosan -1 °C, de 2017-ben ez -5,9 °C volt. A márciusi havi középhőmérséklet átlagosan 5-6 °C közt alakul, míg az áprilisi havi középhőmérséklet 11 fok szokott lenni átlagban. 2018 márciusában +3,3 fok volt a havi átlaghőmérséklet, míg áprilisban a havi középhőmérséklet 15,63 °C volt, amely 1901 óta a legmelegebb áprilisnak számít Magyarországon.[8] A májusi legmelegebb átlaghőmérsékletet 2003-ban mérték, ekkor 19,17 fok volt. 2018-ban 19,13 fok volt a májusi átlaghőmérséklet.[9] 2017 átlaghőmérséklete 14,1 fok volt, amely az iparosodás korszaka előtti átlagnál (+12,9 °C) 1,2 fokkal több. 2017 éves középhőmérséklete +11,06 fok volt. 2017-ben átlagosan 605 mm csapadék hullt le Magyarországon.[10]

Hazánkban az országos minimumhőmérséklet átlaga október elején 9 fok körül alakul.[11]

Legkorábbi havazások[szerkesztés]

Legkésőbbi havazások[szerkesztés]

  • Magyarországon a valaha feljegyzett legkésőbbi havazás időpontja június 18-a volt 1918-ban. Ekkor országszerte havazott.
  • 2006. április 7-én a hegyekben és a hidegebb területeken havazott.[12]
  • 2008. március 24-én az ország északi és nyugati részén havazott.
  • 2012. április 8-án Húsvétkor havazott az északi és a keleti megyékben.
  • 2013. március 24-én havazott az ország középső vidékein.
  • 2017. április 19-én havazott a Dél-Alföldön, Pest megyében, Bács-Kiskun megyében és az Északi-középhegységben.[13][14]
  • 2017. május 9-én délután havazott Bánkúton.[15]

Országos hőmérsékleti rekordok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarországi időjárási rekordok térékép. met.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
  2. a b c d e Péczely György: Éghajlattan, 1998
  3. a b c d e f Kleininger Tamás: Földrajz, 1997
  4. a b Eurföldr: Nemerkényi–Móga 100. o.
  5. met.hu
  6. a b c Eurföldr: Nemerkényi–Móga 101. o.
  7. Szombathely éghajlati jellemzői (magyar nyelven) (html). Országos Meteorológiai Szolgálat
  8. Rögtön nyár lett a tél után. idokep.hu. (Hozzáférés: 2018. május 6.)
  9. Az idei tavasz: mínusz 24,6-tól plusz 32,9 fokig. index.hu. (Hozzáférés: 2018. június 2.)
  10. Magyarországon is érezhető a klímaváltozással járó felmelegedés. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. január 9.)
  11. Miért van hidegebb, mint szokott?. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. október 1.)
  12. 2006. április 7. péntek napi jelentés. met.hu. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
  13. Tavaly is havazott húsvétkor. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
  14. Az ország középső részén szakad a hó. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
  15. Bánkúton kedden havazott. met.hu. (Hozzáférés: 2017. május 11.)

Források[szerkesztés]