Waffen-SS

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Waffen-SS
A Waffen-SS jelvénye
A Waffen-SS jelvénye

Dátum 1933-1945
Ország  Harmadik Birodalom
Személyzet Kb. 1.000.000 fő
Típus Páncélos
Gépesített gyalogság
Motorizált gyalogság
Lovasság
Gyalogság
Méret 38 hadosztály és több kisebb egység
Diszlokáció SS Führungshauptant, Berlin
Parancsnokok
Ceremónia Heinrich Himmler
Híres parancsnokok Josef Dietrich
Paul Hausser
Theodor Eicke
Felix Steiner
Kurt Meyer
Joachim Peiper
Kultúra és történelem
Mottó Meine Ehre heißt Treue
Színek Fekete, fehér és vörös
Háborús részvétel Második világháború

A Waffen-SS (magyarul fegyveres védosztag) az SS (Schutzstaffel) többnemzetiségű[1] katonai szárnya volt.

Az önkéntesekből álló SS Karhatalmi Csoportból nőtt ki, amit azért hoztak létre, hogy az általános SS (Algemeine SS) tagjai – kezdetben önkéntes alapon – ott tölthessék le katonai szolgálati idejüket. Mozgósítás esetén azonban már eredetileg is a hadsereggel együtt szándékoztak bevetni.

1939-ben gépesített hadosztállyá szervezték, ekkor létszáma 56 ezer fő volt. 1940-ben kapta a Waffen SS nevet. A háború idején folyamatosan nőtt, a háború végére már 38 hadosztályt, mintegy 950  000 tagot foglalt magába. A bővüléssel arányosan csökkent a németek aránya az SS hadosztályokban. Egyes becslések szerint a Waffen-SS-ben szolgált katonák mindössze 40%-a volt német állampolgár.

Harcászati szempontból a Wehrmacht irányítása alá tartozott, ellátását azonban az SS-től kapta, és fegyelmileg is neki volt alárendelve. Elvileg önkéntesekből állt, de 1940-től sorozottak is megtalálhatók soraiban. Kiegészítése kiterjedt a Német Birodalmon kívülre is. Több hadosztálya jött létre – elsősorban kelet-európai – német kisebbségekhez tartozókból (úgynevezett népi németek), de fölállítottak lett, litván, holland és norvég SS-alakulatokat is. A kezdetben germán önkéntesekre korlátozott toborzás idővel kiterjedt minden mozgósítható európai népcsoportra. Így alakult francia, horvát, bosnyák, albán, orosz, ukrán, román, sőt tatár SS alakulat is. Magyar Waffen-SS alakulatokat is szerveztek. Ilyen volt a Hunyadi és a Hungaria SS hadosztály, illetve a Deák és a Ney csoport.

A Waffen-SS megalakulása és története 1939-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Waffen-SS katonái kitüntetéseiket veszik át. 1940. június 21., Franciaország.

1923-ban a sikertelen müncheni sörpuccs után "hazaárulás" vádjával börtönbe zárták Hitlert. Testőreinek a válságos helyzetben tanúsított helytállása mély benyomással volt rá, ezért arra az elhatározásra jutott, hogy létrehoz egy személyi testőrséget, egy úgynevezett "Adolf Hitler Stosstruppot". A szervezést Hermann Göringre bízta, Ő volt az, aki az SS nevet adta. Göringnek két alapelve volt: az egyik szerint a tagok csakis 25-35 év közötti, köztiszteletben álló, büntetlen előéletű, egészséges és erős testalkatú férfiak lehettek. A másik pedig, hogy csakis személyesen Adolf Hitlernek tartoznak rendíthetetlen hűséggel. Az SS-t Ernst Röhm, az SA parancsnokának nyomására az SA alá rendelték. Továbbá maximalizálták az SS létszámát, mégpedig az SA létszámának 10%-ban.

Ettől függetlenül az SS maga volt a megtestesült elit, szemben a köztörvényes bűnözőket, alkoholistákat, homoszexuálisokat a soraiban tudó SA-val.

Himmler keze alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Waffen-SS a Balkán térségében.

1928-ban Himmler vette át az SS feletti irányítást. Azonnal intézkedett Hitlernél, miszerint az SS-t fajilag tiszta elitté szeretné szervezni. Hitler beleegyezett, ugyanis ekkoriban még nem nagyon érdeklődött a téma iránt, csak a tagok feltétlen hűsége érdekelte. Himmler gyerekkora óta odavolt a germán mitológiáért, különösen "Madarász" Henrik császárért. Csodálata odáig fajult, hogy az SS vezetőinek kinevezési szertartása, a braunschweigi dómban zajlott le éjfélkor, fáklyafényben, Madarász Henrik földi maradványait tartalmazó érckoporsó előtt. Szintén a mitológiai rajongásának köszönheti az SS a jelvényét, a kettős Sigrunát. 1929-től minden egyes SS tagnak három generációra visszamenőleg igazolnia kellett "tiszta" vérvonalát. Aki ezt nem tudta megtenni, azt eltávolították az SS soraiból. Himmler házasságszabályozást is bevezetett, így az árja származásukat bizonyítani nem tudó nőket nem vehettek el SS tagok. Himmler gyűlölte az egyházat, ezért eltörölte a vallásgyakorlást is. A felvételi mércét tovább emelték, köszönhetően "Sepp" Dietrichnek, aki már akkor a "Leibstandarte Adolf Hitler" parancsnoka volt.

A követelmények az alábbiak voltak: tökéletes testi edzettség és egészség, legalább 180 cm testmagasság, büntetlen előélet és árja származás bizonyítása. A jelentkezők olyan jelentéktelen dolgon is elhasalhattak, mint 1 tömött fog.

Felszerelés, hadeszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Waffen-SS katonái számára személyi fegyvereik különleges jelentőséggel bírtak. A kardokkal, tőrökkel és pisztolyokkal a szervezet elit jellegét igyekeztek hangsúlyozni. Az SS katonái azonban az akkori modern géppisztolyok és rohampuskák használatának köszönhetően váltak a nemzetiszocialista ideológia "felsőbbrendű" harcosaivá.

Kardok és tőrök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kardok és tőrök jelentős szerepet töltöttek be, mint a katonás megjelenés kellékei. A Waffen-SS katonáinak külön erre a célra készített kardokat és tőröket adományoztak. Három év szolgálat után a szervezet minden tagja SS-tőrt kapott (a rendszeresítés évétől függően 1933-as vagy 1936-os mintájút). A korábbi jobb minőségben készült, a pengébe vésve feltüntették a tulajdonos SS-azonosítási számát, míg a másik oldalon gót betűkkel az SS jelmondatát: „Meine Ehre heißt Treue” („Hűség a becsületem”). A későbbi, 1936-os modellen már nem szerepelt a tulajdonos száma, és kevésbé volt díszes a sorozatgyártás megkönnyítése érdekében (ugyanis 1939 végétől az SS-Verfügungstruppe és a Totenkopfverbände létszámának nagyarányú bővítésére került sor). 1940 első hónapjainak a fenti két szervezet összevonásával jött létre a Waffen-SS. Mindkét tőr markolata sötétített fából készült, keresztvasa és markolatgombja fémből. A német vadászkésekre emlékeztetnek megjelenésükben. Egy babérkoszorúval övezett horogkeresztet karmai közt tartó kis méretű ezüstsas került a markolat külső oldalára, míg az SS-rúnákat tartalmazó kör ugyanazon az oldalon a markolatgomb mellé került. Korlátozott számban készítettek még ezüstözött SS-dísztőröket is, melyeket kimagasló szolgálatért adományoztak. Bonyolult mintázatú makk, valamint tölgyfalomb díszítéssel készültek, és kis számban kerültek kibocsátásra. Még ennél is ritkább volt az, melyre Himmler aláírását vésték.[2]

A Waffen-SS tagjai ünnepi alkalmakkor kardot is viselhettek. Adolf Hitler hivatalosan betiltotta a párbajozást, mivel ezt az általa megvetett porosz katonai elit jellemzőjének tartotta. A vívás és a vívómesterek ugyanakkor nagy becsben álltak a Waffen-SS-nél. Heydrich SS-Gruppenführer, a Sicherheitsdienst főnöke a német olimpiai vívócsapat tagja volt. Az SS egységeinél többféle kardot rendszeresítettek. Ezek között három alapvető típust lehet megkülönböztetni: az altisztek, tisztjelöltek, és tisztek egyenes kardja, mely 1936-ban került bevezetésre a korábbi hajlított pengéjű szablya helyett. Mindhárom fajta kard D formájú markolatkosárral és fekete markolattal készült. Az altisztek számára rendszeresített kardon az SS-rúnák a markolatgombba voltak vésve, míg tiszti kardok esetében a nagy méretű körbe foglalt rúnákat a markolat külső részén helyezték el. A tisztek és tisztjelöltek kardján díszesek voltak a markolatgombok is. Néhány kard pengéjét véséssel díszítették, mint például azét az SS-katonáét, aki a kézigránátdobás rekordját tartotta. Az SS kis számban még egy jellegzetes kardot használt, az úgynevezett Prinz Eugen-kardot. Ezeket kizárólag a Prinz Eugen 7. SS-önkéntes hegyihadosztály tisztjei és altisztjei viselhették különleges alkalmakkor.[3]

Maroklőfegyverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Waffen-SS katonái majdnem kizárólag automata és öntöltő pisztolyokat használtak, a revolverek nem voltak kedveltek a 20-as évek elejétől a német hadseregnél. A német pisztolyok kifinomult, jó minőségű, tartós és megbízható fegyvernek bizonyultak. Az ipar teljesítőképességének korlátai következtében azonban a Waffen-SS is arra kényszerült, hogy nagy számban állítson rendszerbe zsákmányolt oldalfegyvereket is. Bár a pisztolyok népszerűek voltak a tagok között, azok harcértéke meglehetősen csekély alacsony lőtávolságuk és pontatlanságuk miatt. Hatékony alkalmazásukra közelharcban kerülhetett sor. Ennek ellenére a maroklőfegyverek szerepe jelentős, hiszen státusszimbólumként hozzájárultak az elit alakulat jellegének kihangsúlyozásához. A keleti fronton a pisztolyok szerepe felértékelődött. Az SS számos katonája (ideológiai okok miatt) inkább követett el öngyilkosságot, minthogy szovjet hadifogságba kerüljön.[4]

Az SS-ben leggyakrabban a hadsereg által használt Pistole 08-ast és a Walther P38-ast, mindkét lőfegyver 9 mm-es. Előbbi, amit Németországon kívül csak Luger néven ismernek, az SS tipikus fegyvereként szerepel a köztudatban.[5]

Waffen-SS hadosztályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szám Hadosztály neve Etnikai származás Utolsó parancsnok Aktív évek Hadosztály jelvény Maximum létszám
1. "Leibstandarte Adolf Hitler" Németek SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Otto Kumm 1933–1945 1. SS-Panzer-Division Leibstandarte-SS Adolf Hitler.svg 20,844 (1942)
2. "Das Reich" Németek SS-Standartenführer, Karl Kreutz 1939–1945 SS-Panzer-Division symbol.svg 20,184 (1944)
3. "Totenkopf" Németek SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Hellmuth Becker 1939–1945 3rd SS Division Logo.svg 21,186 (1942)
4. "Polizei" Németek SS-Oberführer, Walter Harzer 1940–1945 4. SS-Polizei-Panzergrenadier-Division.svg 19,377 (1941)
5. "Wiking" Önkéntesek, Norvégok, Dánok, Svédek, Finnek, Észtek, Hollandok és Flamandok. SS-Oberführer, Karl Ullrich 1940–1945 5th SS Division Logo.svg 17,347 (1941)
6. "Nord" Németek SS-Standartenführer, Franz Schreiber 1941–1945 6th SS Division Logo.svg 21,247 (1942)
7. "Prinz Eugen" Német nemzetiségű önkéntesek a Bánságból, a Független Horvát Állam, Magyarország és Románia. SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, August Schmidthuber 1942–1945 7th SS Division Logo.svg 21,120 (1943)
8. "Florian Geyer" Németek és német nemzetiségűek, Erdélyből és Bánságból. SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Joachim Rumohr 1941–1945 8th SS Division Logo.svg 13,000 (1944)
9. "Hohenstaufen" Németek SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Sylvester Stadler 1943–1945 9th SS Division Logo.svg 19,611 (1943)
10. "Frundsberg" Németek SS-Obersturmbannführer, Franz Roestel 1943–1945 10th SS Divsion Logo.svg 19,313 (1943)
11. "Nordland" Elsősorban északi önkéntesek. SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Gustav Krukenberg 1943–1945 11. SS-Freiwilligen-Panzergrenadier-Division „Nordland“.svg 11,749 (1943)
12. "Hitlerjugend" Németek SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Hugo Kraas 1943–1945 12th SS Division Logo.svg 21,482 (1943)
13. "Handschar" (1. Horvát hadsereg) Bosnyákok, Horvátok, és német nemzetiségűek, Horvátországból. SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Desiderius Hampel 1943–1945 13rd SS Division Logo.svg 21,065 (1943)
14. "Galizien" Ukránok, Galíciából General (UNA), Pavlo Shandruk 1944–1945 14divss.gif 22,000 (1944)
15. 1. Lett hadsereg Lettek SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Karl Burk 1942–1945 15divss.svg 20,291 (1943)
16. "Reichsführer-SS" Németek SS-Oberführer, Otto Baum 1943–1945 16th SS Division Logo.svg 14,223 (1943)
17. "Götz von Berlichingen" Németek, román, német és francia önkéntesek. SS-Oberführer, Georg Bochmann 1943–1945 17th SS Division Logo.svg 18,354 (1944)
18. "Horst Wessel" Német nemzetiségűek, Magyarországról. SS-Standartenführer, Heinrich Petersen 1944–1945 18th SS Division Logo.svg 11,000 (1944)
19. 2. Lett hadsereg Lettek SS-Gruppenführer und Generalleutnant derr Waffen-SS, Bruno Streckenbach 1944–1945 19th SS Division Logo.svg 20,592 (1944)
20. 1. Észt hadsereg Észtek SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Berthold Maack 1944–1945 Estonian Division.jpg 15,382 (1944)
21. "Skanderbeg" Albánok SS-Oberführer, August Schmidthuber 1944–1945 21st SS Division Logo.svg 6,156 (1944)
22. "Maria Theresia" Német nemzetiségűek, Magyarországról. SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, August Zehender 1944–1945 22nd SS Division Logo.svg 8,000 (1944)
23. "Kama" (2. Horvát hadsereg) Horvátok SS-Oberführer, Gustav Lombard 1944 23rd SS Division Logo.svg 2,199 (1944)
23. "Nederland" Hollandok SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Jürgen Wagner 1945 23adivss.gif 6,000 (1944)
24. "Karstjäger" Német nemzetiségűek, Olaszország és Szlovéniából. SS-Oberführer, Adolf Wagner 1944–1945 24th SS Division Logo.svg 3,000 (1944)
25. "Hunyadi" (1. Magyar hadsereg) Magyarok SS-Gruppenführer und Generalleutnant der Waffen-SS, Josef Grassy 1944–1945 25th SS Division Logo.svg 15,000 (1944)
26. "Hungaria" (2. Magyar hadsereg) Magyarok SS-Gruppenführer und Generalleutnant der Waffen-SS, Josef Grassy 1944–1945 26th SS Division Logo.svg 13,000 (1944)
27. "Langemarck" (1. Flamand hadsereg) Flamandok SS-Standartenführer, Thomas Müller 1944–1945 27. SS-Freiwilligen-Grenadier-Division „Langemarck“ (1. flämische).svg 7,000 (1944)
28. "Wallonien" Vallonok SS-Standartenführer, Léon Degrelle 1944–1945 28. SS-Freiwilligen-Grenadier-Division, „Wallonien”.svg 4,000 (1944)
29. "RONA" (1. Orosz hadsereg) Oroszok SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Christoph Diehm 1944 Ronav.png 15,000 (1943)
29. "Italia" (1. Olasz hadsereg) Olaszok SS-Oberführer, Erwin Tzschoppe 1945 29divssit.gif 15,000 (1944)
30. "2. Orosz hadsereg" Fehéroroszok SS-Obersturmbannführer, Hans Siegling 1944–1945 30divss.gif 11.600 (1944)
30. "1. Weißruthenische" (1. Fehérorosz hadsereg, a 2. orosz hadseregből alakult) Fehéroroszok SS-Standartenführer, Hans Siegling 1945 30divss.gif 4,400 (1944)
31. "Batschka" (33. SS Önkéntes Gránátos hadosztály) Magyarok SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Gustav Lombard 1944–1945 31divss.gif 11,000 {1944}
32. "Január 30." Németek SS-Standartenführer, Hans Kempin 1945 32divss.gif
33. "3. Ungarische" (3. magyar hadsereg, a "Hungaria" része lett) Németek SS-Oberführer, László Deák 1945
33. "Charlemagne" Franciák SS-Standartenführer, Walter Zimmermann 1945 33divss.gif 11,000 (1944)
34. "Landstorm Nederland" Hollandok SS-Oberführer, Martin Kohlroser 1945 34th SS Division Logo.svg
35. SS és a Rendőrség Gránátos hadosztálya Németek Oberst, Rüdiger Pipkorn 1945 35divss.svg
36. "Dirlewanger" Vegyes SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS, Fritz Schmedes 1945 36divss.gif 4000 (1945)
37. "Lützow" Magyarok SS-Standartenführer, Karl Gesele 1945 Symbol of the 37. SS-Freiwilligen-Kavallerie-Division.svg
38. "Nibelungen" Németek SS-Standartenführer, Martin Stange 1945 38divss.gif 6000

Háborús bűnök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tizenkettedik Hitlerjugend SS-Páncélos Hadosztály tagjai fogságban, a normadiai partraszállás után.

Tagjai - akárcsak más nemzetek katonái - számtalan háborús bűncselekményben marasztalhatók el – hadifoglyok kivégzése (például Le Paradis-nél brit, Malmedy-nél amerikai hadifoglyok legéppuskázása), amely tett miatt először halálra itélték őket, majd börtönre enyhítették, pár év múlva kiengedték őket mert nem volt az eset egyértelmű, megszállt területek polgári lakosságával való kegyetlenkedés, stb. A Das Reich SS páncélgránátos hadosztály egy alakulata hajtotta végre például a franciaországi Oradour-sur-Glane-i mészárlást. Mindezeket megtorlásként hajtották végre a szövetségesek hasonló túlkapásaival szemben[forrás?], és a polgári lakosságot sem tartották tiszteletben, számos forrás alátámasztja, hogy az SS-hadosztályok értelmetlen öldöklést hajtottak végre a háború alatt, különös kegyetlenséggel. Az őket követő tisztogató alakulatok pedig még tovább gyarapították a náci szervezet bűnlajstromát a háború során.

A nürnbergi perek során a nemzetközi bíróság az SS-t és ezen belül a Waffen SS-t háborús bűnös szervezetnek minősítette, tagjainak nagy részétől megvonták a német veteránokat megillető juttatásokat. Később azonban a német kormány elismerte, hogy nekik is járnak ezek a juttatások.

"A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 1992. március 4-én kelt, és jogerősen kihirdetett C. 1254. sz. ítélete szerint: ...a Budapesti Népbíróság 1946-ban hozott ítélete - amely szerint a magyar SS-hadosztályokban harcoló katonák közül mindenkit háborús bűnősnek minősítettek - törvénysértő volt... "[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Főként északi népek csatlakoztak, a németek mellett voltak például dánok, finnek, norvégok, svédek, litvánok, észtek. Ezen kívül voltak magyar, horvát és ukrán SS-hadosztályok is.
  2. Dr. S. Hart és Dr. R. Hart: A Waffen-SS fegyverei és harceljárásai, 1999, Debrecen, Hajja&Fiai Könyvkiadó Kft., 15-16. oldal
  3. Dr. S. Hart és Dr. R. Hart: A Waffen-SS fegyverei és harceljárásai, 1999, Debrecen, Hajja&Fiai Könyvkiadó Kft. 17-18. oldal
  4. Dr. S. Hart és Dr. R. Hart: A Waffen-SS fegyverei és harceljárásai, 1999, Debrecen, Hajja&Fiai Könyvkiadó Kft. 18-20. oldal
  5. Dr. S. Hart és Dr. R. Hart: A Waffen-SS fegyverei és harceljárásai, 1999, Debrecen, Hajja&Fiai Könyvkiadó Kft. 20. oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • John MacDonald: A II. világháború nagy csatái
  • Peter McCarthy - Mike Syron: Panzerkrieg
  • Akcióban az SS - dokumentumgyűjtemény

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]