Bátaszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bátaszék
Bátaszék - Temple.jpg
Bátaszék címere
Bátaszék címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Szekszárdi
Jogállás város
Polgármester Dr. Bozsolik Róbert Zsolt (független)[1]
Irányítószám 7140
Körzethívószám 74
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 6217 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 96,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 63,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bátaszék (Magyarország)
Bátaszék
Bátaszék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′, k. h. 18° 43′Koordináták: é. sz. 46° 11′, k. h. 18° 43′
Bátaszék (Tolna megye)
Bátaszék
Bátaszék
Pozíció Tolna megye térképén
Bátaszék weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátaszék témájú médiaállományokat.

Bátaszék (németül: Badeseck) város Tolna megye Szekszárdi járásában.

Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]

Szekszárdtól 18 km-re délre található, az 55-ös és 56-os országutak találkozásánál.

Vonattal Bátaszék vasútállomás a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán, az 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán és a 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalán érhető el.
Korábban a 64-es számú Pécs–Bátaszék-vasútvonal Péccsel is összekötötte, azonban a vasútvonalon a forgalom megszűnt.

Környező települések[forrásszöveg szerkesztése]

Nyugatra Mórágy, Mőcsény, északnyugatra Bonyhád (22 km), északra Várdomb, Szekszárd (18 km), északkeletre Alsónyék, keletre Pörböly, Baja (20 km), délre Báta, Dunaszekcső, Mohács.

Története[forrásszöveg szerkesztése]

Bátaszéken a legrégibb időktől kezdve találhatunk írásos-tárgyi emlékeket. A vaskortól már írásos emlékeink vannak az itt élő népcsoportról: a keltákról. Őket később a rómaiak leigázták, s a Provincia része lett. Az ókori Róma bukása után lakói szarmaták, hunok, avarok, frankok, szlávok, majd a magyarok voltak.

A honfoglalás után a környék 10 települése ide épített közös templomot, mivel a környék központja volt a ciszterci monostor által. Az ő nevükből ered későbbi neve: Cikádor, azonban a nép továbbra is Széknek nevezte.

„Az apátság gazdaságilag is jelentős központtá vált, amit az jelez a legvilágosabban, hogy még a pápa és a IV. lateráni zsinat is foglalkozott a cikádori ciszterciek szőlőfelvásárlásával és borügyleteivel.” forrás: bataszek.hu

A virágzásnak a tatárjárás vetett véget. A károkat a ciszterciek és egy gazdag földbirtokos család hozta helyre, azonban régi nagyságát nem tudták visszaállítani. A monostor is haldoklott, végül fel kellett számolni. Később bencések telepedtek a helyükre, akik ismét széki apátsági rangra emelték. 1478-ban Mátyás király egyesítette a bátai apátsággal, innen kezdték a Bátaszék nevet írni.

A felemelkedés után ismét porba hullott, a török által. Az oszmánok kiűzése után a Habsburgok uralkodása alatt iparosok, mint bádogosok, bognárok, takácsok és csizmadiák tették meg a mezőváros ipari fejlődését.

A község 1918-ban szerb megszállás alá került, az új délszláv állam igényt formált rá, s bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatoktól 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett.

Nevezetességei[forrásszöveg szerkesztése]

II. Géza monostortemploma helyén álló templom rossz állapota miatt, 1842-ben új templom építését rendelték el. Hofhauser Antal tervei szerint 1899-ben kezdődtek az építkezések, s a felszentelés 1903-ban történt. Tornya a nyolcadik legmagasabb ilyen építmény volt az országban, de 2012-ben kiderült, hogy a torony 36 méteres magasságú sisakja megbillent,[3][4] ezért a 18 tonnás szerkezetet le kellett bontani; a helyreállítás költségeinek előteremtésére a pécsi egyházmegye jótékonysági koncertek rendezését is vállalta, a helyi plébánia pedig gyűjtést indított.[5]

A templom érdekessége, hogy díszítései fafaragások: Jézus születése, feltámadása, Szent István (Vajk) király megkeresztelkedése, s István országának felajánlása a Szűz Máriának. 4 életnagyságú szobra van, Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent Imre és Gonzaga Szent Alajos kőbe zárt másai. Kitűnő állapotban lévő igen nagy orgonával büszkélkedhet, amelyet az Angster pécsi cég készített. 2200 sípból áll, a legnagyobbak 10 m magasak, a legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak. Össztömege 100 mázsát tesz ki. Egykor 6 harang volt a toronyban, ma már csak 2 van.

Építését a 18. század végére teszik, az első említés 1776-ban esik róla. A Báta felé vezető úton, a kőhídnál emelt kápolna. Ez a római katolikus kápolna a késői barokk stílus nyomait őrzi magán. Jellemzői a lizénás díszítései, s szobra a barokk szobrászat értékes alkotása. Állapota az évek során sokat romlott, 1991-ben újították fel falával és szobrával együtt.

A ciszterciták első kolostorát, a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emlékét II. Géza telepítette a Cikádorra. Ugyanebben az évben alapította II. Géza az apátságot is, amelyet a Rend előírásai szerint Szűz Máriának szenteltek. 1421-ben a szentgergelyi bencések Újlaki Imre apát vezetésével elfoglalták az apátságot. Az apátság épülete a mai bátaszéki plébániatemplomtól északra helyezkedett el. A templom háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású épület volt. Később a szentélyt poligonális záródásúvá építették át, bővítették ki. A templom maradványai romkertként megtekinthetők a mai plébániatemplom mellett. [1]

  • 3-400 év körülire becsült molyhos tölgy. A fa 2015-ben megnyerte az Év fája versenyt.[6]
  • Trianon-emlékmű: 2016-ban avatták fel.[7]
A dömörkapui temető
  • Ma Bátaszék külterületén találhatóak az egykori Dömörkapu település maradványai, többek között a temető, ahol egy beerdősült területen egy kőkereszt és néhány sírkő látható, amelyeket a legutóbbi felújítás során színesre festettek. A helyszín Véménd irányából közelíthető meg legkönnyebben a sárga háromszög turistajelzésen.[8]

Híres emberek[forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[forrásszöveg szerkesztése]

Források[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bátaszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.muemlekem.hu/magazin/bataszek_templom_megbillent_torony
  4. Híradó - Bátaszéki templom-torony bontás, YouTube-videó
  5. http://index.hu/kultur/2013/11/14/osszeveszett_az_omega_az_egyhazzal/
  6. Megvan a 2015-ös év fája. Index. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  7. A Trianoni Emlékmű átadása. bataszek.hu, 2016. június 4. (Hozzáférés: 2016. június 6.)
  8. Dömörkapui geoláda. geocaching.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 28.)

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[forrásszöveg szerkesztése]