Kovács Lajos (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kovács Lajos
1966-ban
1966-ban
Életrajzi adatok
Született 1944. február 9.[1][2] (74 éves)
Bátaszék[3]
Házastársa Murvai Zsuzsanna (h. 1969–1998)
Cseh Anna Marie (h. 2005–2006)
Murvai Zsuzsanna (h. 2006–) (újra)
Gyermekei Kovács Vanda színésznő (1971–)
Kovács Dávid (1972–)
Pályafutása
Aktív évek 1978-tól
Híres szerepei Béla (Kontroll)
Tibi (Argo)
Díjai
Jászai Mari-díj1992
Érdemes művész2004
További díjak
Filmkritikusok díja (1995)
34. Magyar Filmszemle (2003) - Legjobb férfi karakterszínész

Kovács Lajos az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Lajos témájú médiaállományokat.
Balról jobbra: Uri István, Kovács Lajos, Dózsa László, Jobba Gabi, Vajda László, a Színművészeti Főiskola hallgatói (1966)

Kovács Lajos (Bátaszék, 1944. február 9. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész.

Színészként[szerkesztés]

1967-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. A diploma után a Békés Megyei Jókai Színházban játszott 12 évig, majd Szegeden, Szolnokon, Veszprémben, Debrecenben és Miskolcon játszott.[4]

Kedvelt film- és színházi színész, több sikeres magyar filmben szerepelt (leghíresebb szerepei az Argo Balogh Tibije és a Kontroll Bélája.) Szerepelt sorozatokban is, legutóbb a Tűzvonalban című sorozatban, vagy a HBO-n futó Született lúzerben. Emellett videoklipekben is felbukkant, Jonathan Glazer rendező egyik kedvence, a Radiohead együttes Karma Police című videoklipjében és Guinness reklámjában is szerepelt. 1992-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1995-ben a Filmkritikusok díját, 2003-ban a 34. Magyar Filmszemlén a Legjobb férfi karakterszínész díját kapta. 1999-ben Maraton címen portréfilm készült róla.[5] 2004-től érdemes művész.[6]

Színházi szerepeiből[szerkesztés]

Elmondása szerint pályája kezdetén ellentmondásos és labilis volt, a színpad és az élet azonos minőségű dolog volt számára, a színházi kollégák fele kedvelte, a másik fele nem. Békéscsabán töltött évei alatt két évre kitiltották a színészklubból, akkor született két gyereke. A mesejátékokban sikerült speciális játékokat kitalálnia. Nem szereti a közhelyeket és minden este igyekszik másként játszani ugyanazt a szerepet. Arról híres, hogy kiszámíthatatlan a színpadon.[1] A Békéscsabán töltött 12 év alatt nem tudott fejlődni, onnan Jurka László igazgató rúgta ki. Ezután Kaposvárra is hívták, de annyira messze nem akart kerülni a családjától, így Szolnokra ment, ahol rögtön otthon érezte magát.[1]

Első szolnoki szerepe A születésnap című darab volt, 1979-ben. A szolnoki színháznál töltött évei alatt a következő szerepeire büszke: Ványa bácsi, Hamlet, Kroetz Meierje, Pirandello IV. Henrikje, Harold Pinter A születésnapjából Stanley, vagy az Emigránsokból XX. A Paál István rendezte Hamletből szinte politikai dráma lett, nem is ő, hanem Polonius, a besúgó lett a legfontosabb szereplő. Tele volt a színház spiclikkel, őt magát kétszer is megverték az utcán. Mind a Hamlet, mind a Ványa bácsi nagyon aktuális feldolgozás lett, az egzisztenciáról, a kiszolgáltatottságról szóltak. 1979-ben Szegeden Albee Állatkerti történetében játszott, Miskolcon az Úrhatnám polgár címszerepét alakította.[1]

Woyzeck szerepét nem csak filmen, hanem színházban is játszotta Gödöllőn, Árkosi Árpád rendezésében. A darabban a katona végtelen kiszolgáltatottsága, magánya, víziói, fölfokozott képzelete került a középpontba. Állítása szerint Woyzeck szerepe nehéz szerep volt, nagyon elfáradt benne.[1]

Az 1990-es évektől a budapesti Bárka Színházban játszik. Első szerepét a Ritter Dene Voss című darabban játszotta, Bagossy László rendezésében. Ebben a szerepében megbukott, pszichológiailag is összeroppant. Harold Pinter egy másik darabjában, a Hazatérésben találta meg újra önmagát. 1999-ben a Cseresznyéskert című darabban játszott, 2002. márciusában Madách Az ember tragédiájában az eszkimó szerepét alakította, majd a Holdfényben szerepelt. Ezek után filmeket forgatott, ezért négy évig nem játszott színpadon. 2008-ban tért vissza a színpadra, Az utolsó szivar című darabban, Bengt Ahlfors, svéd nyelvű finn író művében alakította Lars-ot, a kisváros motoros lelkészét. A szerepet egy hasnyálmirigy-gyulladás utáni felépülés után vállalta, Márton András kérésére.[1]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 129; ugyanitt negyvenkét színházi felvételen is látható.'[Mj. 1]

Magánélete[szerkesztés]

Nős, két gyermek édesapja. Lánya, Kovács Vanda maga is színésznő, fia, Dávid, a Szegedi Városi Bíróságon bíró. Első felesége Murvai Zsuzsanna[7] volt 1969-től 1998-ig. 2005-ben nagy feltűnést keltett, amikor elvette Cseh Anna Marie fotómodellt.[8] 2006-ban elváltak.[9][10] 2006-ban ismét elvette korábbi feleségét, Gyulán élnek.[11]

Filmjei[szerkesztés]

Kovács Lajos (balra) Árpa Attilával (középen) 2013-ban

Díjai[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 2012. november 26-i lekérdezés

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]