Edward Albee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edward Albee
Edward Albee.jpg
Élete
Született 1928. március 12.
Washington, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt 2016. szeptember 16. (88 évesen)
Montauk, Amerikai Egyesült Államok
Szülei Reed A. Albee
Kitüntetései
  • National Medal of Arts
  • Nestroy Award
  • America Award in Literature
  • Tony-díj a legjobb színdarabnak (1963)
  • Grammy Award for Best Spoken Word Album (1963)
  • dráma Pulitzer-díj (A Delicate Balance, 1967)
  • dráma Pulitzer-díj (Seascape, 1975)
  • dráma Pulitzer-díj (Three Tall Women, 1994)
  • St. Louis Literary Award (1995)
  • Kennedy Center Honors (1996)
  • Drama Desk Award for Outstanding Play (2002)
  • Tony-díj a legjobb színdarabnak (Scott Rudin, Carole Shorenstein Hays, 2002)
  • Drama Desk Special Award (2008)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Edward Albee témájú médiaállományokat.

Edward Albee, Virginia, 1928. március 12.Montauk, 2016. szeptember 16.[1]) amerikai drámaíró és színházi rendező.

Albee Arthur Miller és Tennessee Williams mellett a modern amerikai drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Magyarországon egyik első egyfelvonásosával lett egy csapásra ismert: Bessie Smith halála, (The Death of Bessie Smith; 1960), az abszolút és végleges világsikert pedig a Nem félünk a farkastól (Who's Afraid of Virginia Woolf? 1962) című dráma, és a belőle készült film[2] (Richard Burton és Elizabeth Taylor főszereplésével) hozta meg számára. A darab magyar színházi premierjén Gábor Miklós és Tolnay Klári játszotta a két főszerepet (1967).

Életpályája[szerkesztés]

Fogadott gyerek volt. New Yorkban és Westchesterben nőtt fel. Washingtonban és a New York-i Columbia Egyetemen tanult. Először a regény- és versírás érdekelte, az 50-es évek végén fordult figyelme a dráma felé. 1959-ben mutatták be első darabját Nyugat-Berlinben.

Munkássága[szerkesztés]

A modern amerikai dráma egyik legjelentősebb képviselője volt. Az abszurd dráma elvontsága, pessszimizmusa műveiben az amerikai dráma hagyományos lélektani-társadalmi-természeti ábrázolásmódjának elemeivel társul. Első három egyfelvonásosa: Az állatkerti történet (1959), Bessie Smith halála (1960) és A homokozó (1959) a modern élet tragikus magányosságát és abszurditását példázza. Az amerikai álom (1960) című tragikomédia három nemzedék üres életét groteszk iróniával jelenítette meg. Legismertebb drámája a Nem félünk a farkastól (1962), amelyben két jellegzetes amerikai értelmiségi házaspár életének lelki háttere jelenik meg és lepleződik le rendkívüli erővel, vad összecsapások és gátlástalan kitárulkozások közepette. Csöpp Alice (1964) című drámája az allegórikus szatírával kísérletezik, de létrejöttében csak erkölcsi példává válik. A Kényes egyensúly a negatív tett, a passzivitás, a félelem drámája. Mindent a kertbe (1967) című szatirikus drámája adaptáció, az amerikai erkölcsi züllés gúnyrajza.

Sok kritikus első, teljes estét betöltő, Nem félünk a farkastól c., 1966-ban megfilmesített háromfelvonásos darabját tartja a legjelentősebbnek. A mű azonnal elismerést váltott ki a kritika körében. Egy tucat díjat kapott.

Az írás mellett számos darabot rendezett, és iskolákban tartott előadásokat szerte az USA-ban.

Magyarországon bemutatott művei[szerkesztés]

  • Mese az Állatkertről (1958)
  • Bessie Smith halála (1959)
  • A Homokláda (1959)
  • Az Amerikai Álom (1960)
  • Nem félünk a farkastól (1961–62, – Tony díj)
  • Csöppnyi Alicia (1964)
  • Kényes egyensúly (1966 – Pulitzer-díj)
  • Mindent a kertbe![3] (1967)
  • Box, Mao, Box (1968)
  • Tengertánc (1974 – Pulitzer-díj)
  • Szilvia a K. (2000 – Tony díj)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Edward Albee, Who’s Afraid of Virginia Woolf? playwright, dies aged 88 - The Guardian
  2. Rendező: Mike Nichols
  3. Magyarországon Azt hiszem, megcsinálják!… címmel is játszották

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]