Dózsa László (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dózsa László
Balról jobbra: Uri István, Kovács Lajos, Dózsa László, Jobba Gabi, Vajda László, a Színművészeti Főiskola hallgatói (1966).
Balról jobbra: Uri István, Kovács Lajos, Dózsa László, Jobba Gabi, Vajda László, a Színművészeti Főiskola hallgatói (1966).
Életrajzi adatok
Született 1942. október 12. (74 éves)
Budapest
Gyermekei Dózsa Zoltán
Pályafutása
Iskolái
Aktív évek 1967
Díjai
Érdemes művész 2011
További díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dózsa László témájú médiaállományokat.

Dózsa László (Budapest, 1942. október 12. –) színész, rendező, érdemes művész. Az 1956-os forradalomban való részvételéért több kitüntetésben részesült, de a forradalomban való szerepvállalását egyes történészek megkérdőjelezik. Fia Dózsa Zoltán (1968) színész.

Fiatalkora[szerkesztés]

Artista családban született Budapesten. Édesanyja a népligeti Műszínkör artistája volt. Nagyon korán kapcsolatba került a színjátszással: háromévesen már ő is fellépett. A család a Népligetben élt, míg az ottani komédiás telepet a Rákosi-korszakban fel nem számolták. 1952-ben a családot egy bérházba telepítették, ahol házmesteri feladatokat láttak el. Dózsa ebből eredően már gyerekként tanúja lett a csengőfrásznak nevezett terrornak, annak, ahogy az ÁVH-sok kora hajnalban leptek meg és hurcolnak el polgárokat.

Részvétele az 1956-os szabadságharcban[szerkesztés]

14 évesen a Lehel téri piacon keveredett bele a szabadságharcba, a Szövetség utca és a Rákóczi út kereszteződésénél harcoló, az akkori Magyar Divatcsarnokot védő csoport tagja lett.[1]

Állítása szerint 1956. november 5-én elfogták és a Szövetség utca és az akkor a Rákóczi utca sarkán lévő Rákóczi mozi (később Tisza mozi)[2][3] falánál az elfogott társaival együtt kivégző osztag elé állították. Elmondása szerint egy golyó szétvágta a nyakát és társai holttestei közé zuhant. A szovjet kivégző osztag tagjai a biztonság kedvéért tojásgránátokat dobáltak a holttestekre, amelynek repeszei eltalálták és két szilánk a tarkójába fúródott. A csoport minden tagja meghalt, kivéve őt.[4]

Dózsa visszaemlékezése szerint, amikor az oroszok elmentek magyar civilek jöttek túlélők után kutatva és aki élt még, azokat a Szövetség utcai kórházba[5] szállították, ahonnan azután az Államvédelmi Hatóság november közepén áthurcolta a Mosonyi úti rabkórházba.[6]

Dózsa László önéletírása szerint (Bohóc vérben és vasban) a kihallgatása során a kihallgató ávós majdnem halálra verte: a kínzás során feje rúgások következtében olyan súlyosan megsérült, hogy a klinikai halál állapotába került. Temetésére a Fiumei úti temetőben egy tömegsírban került sor, ahol testére meszet öntöttek.

Erről készült egy vallatási jegyzőkönyv, amelyet később megtaláltak, és mivel a vérem is rajta volt, sikerült beazonosítani a vércsoport alapján. A jegyzőkönyvre azt írták: "Nem vallott", másnapi dátummal pedig azt, hogy "Eltemetve". Ez azt jelentette, hogy bedobtak egy tömegsírba.
– Dózsa László interjú Akinek három élete van, Hetek

A sírásó észrevette, hogy mozog és – a tiltás ellenére – megmentette attól, hogy élve eltemessék. Életét a Szabolcs utcai kórházban egy nyolc órás műtét során mentették meg. Koponyáját fémlemezzel foltozták ki, amit azóta is visel.

Az egyik interjúban a színész arról beszél, hogy a kádári megtorlás során azért nem találták meg, mivel a nyilvántartásban kartonján az szerepelt, hogy meghalt és eltemették.[7][8]

Pályafutása 1956 után[szerkesztés]

Előbb postai segédmunkás volt, majd jelentkezett a Rózsahegyi Kálmán és felesége vezette színiiskolába. Miután az asszony meghalt, leadták a tanulók névjegyzékét a Színház-és Filmművészeti Főiskolára, de egyedül csak őt vették fel a névjegyzékben szereplők közül, 1963-ban. Mivel érettségi bizonyítványa akkor még nem volt, a Balettintézet levelező szakán érettségizett le.[9] A Színiakadémia elvégzése után több színházban is játszott: a debreceni Csokonai Nemzeti Színház (1967–1970), a Madách Színház (1970–1980 illetve 1991-től), a Népszínház (1980–1983), a Nemzeti Színház (1983–1991) tagjaként. 1991-től újra a Madách Színházban játszott.

Számos televíziós sorozatban, játékfilmekben, valamint szinkronszínészként is szerepelt.[10] Jelenleg az Újpest Színház művészeti vezetője és főrendezője.[11]

2016-os plakátügy és kételyek 1956-os szerepe kapcsán[szerkesztés]

A vitatott kép az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára megjelent emlékbélyegen

1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc napjaiban a budapesti utcákon Michael Rougier, a Life magazin fotósa és Erich Lessing is lefotózott egy gyermekkorú felkelőt.[12] Az egyik elkészült fotó[13] az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére egy Nagy Lajos király úti tűzfalon is megjelent egy falfestményen,[14] amely egy 15 éves fegyveres fiút ábrázolt. A falfestményen Dózsa László nevét tüntették fel. A falfestmény elkészültéről az RTL Híradó is tudósított és az egyik nézője, Szakács János vitatni kezdte a képen feltüntetett név helyességét. Állítása szerint ugyanis a képen látható fiú neve valójában Pruck Pál (1942–2000), amit a korabeli Life magazinban megjelent fotó képaláírása is alátámaszt.[15][16]

A kirobbant konfliktus kapcsán Eörsi László történész[17] kutató egy interjúban számos ponton megkérdőjelezte Dózsa 1956-os történetét.[18] Elmondása szerint a Dózsa László által említett tömeges kivégzésre semmilyen forrás (levéltári adat, szemtanú) nincs, noha az Dózsa elmondása szerint a város közepén történt. Valószínűtlennek tartja a Dózsa elmondásában szereplő történetet, miszerint kiskatonák és tisztek adtak volna kiképzést gyerekeknek, illetve a Dózsa történetében felbukkanó és 1956-ban igen ritka Kalasnyikov-gépkarabélyt is.[19] Elmondása szerint nincs a nyilvántartásokban a Dózsa által barátjaként említett és állítása szerint az utcán kivégzett Klein Róbert nevű személy sem. Eörsi elmondása szerint nem léteztek a Dózsa által említett, Divatcsarnok elleni és csepeli légicsapások sem. A történész számos további ponton kérdőjelezi meg a gyermek Dózsa történetét és utal rá, hogy az akkor 14 éves Dózsa 1956-os szerepére semmi sem utal az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában sem.[20]

Baranyi László színművész igazolta, hogy 1956-os harcok során találkozott Dózsa Lászlóval, Jobbágyi Gábor jogász, jogtörténész[21] pedig Eörsi Lászlót személyeskedő és politikai szempontból támadó nyilatkozatban kijelentette: „Biztosan tudom mondani, hogy Dózsa László hiteles személy, a kezében van egy olyan dokumentum, amely azt igazolja, hogy meghalt és eltemették”.[22] Ugyanakkor Eörsi László több állításával szemben érveket nem hozott fel.

Dózsa László „kegyeleti okokból” lemondott róla, hogy neve szerepeljen a plakáton.[23]

Az eset elhúzódó, és jelentős politikai felhangokkal bíró vitát váltott ki az 1956-ot kutató történészek között, illetve jelentős sajtóvisszhangot kapott.

Pruck Pál lánya pert indított a Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ellen, édesapja kegyeleti jogainak megsértése miatt.[24][25]

Szerepeiből[szerkesztés]

Színház[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 122; ugyanitt huszonhét színházi felvételen is látható.[26]

Film[szerkesztés]

A 80 huszár főszerepében (1978)

Televízió[szerkesztés]

Szinkron[szerkesztés]

195 filmben 172 szerepet szinkronizált.[30]

Elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Bohóc vérben és vasban. Budapest, Kairosz, 2007.[33] 2. kiadás (2016)

Róla szóló könyv[szerkesztés]

  • A rivaldától a vérpadig és utána / Dózsa Lászlóval beszélget Borbély László. Budapest, Kairosz, 2006.

Róla szóló film[szerkesztés]

  • Nem vallott, eltemetve… című 54 perces dokumentum-játékfilm (2016)[34]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dózsa László csodával határos megmenekülése 1956-ban, youtube.com
  2. Már nem létező budapesti mozik, szeretlekmagyarorszag.hu
  3. 1961, Rákóczi út, a Tisza mozi, ilyenisvoltbudapest.hu
  4. Dózsa László színművész emlékezik '56 poklára Akinek három élete van, hetek.hu
  5. Szövetség utca 14-16., peterfykh.hu
  6. Büntetés-végrehajtás Központi Kórház , bv.gov.hu
  7. Akinek három élete van (2005)
  8. – Ezek szerint Ön egy ideig papíron nem is létezett? – Így van, lejelentettek, mint elrendezett ügyet: meghalt, kész, vége. Később, mikor kiderült, hogy mégis élek, már főleg a nemzetközi nyomás miatt nem merték forszírozni a leszámolást, de például soha egyetlen szakmai kitüntetést vagy elismerést sem kaptam tőlük – köztudott volt, hogy '56-os vagyok. (2005)”
  9. Egy 1956-os forradalmár: Dózsa László színművész
  10. Szerepei a port.hu adatbázisában – hozzáférés: 2012. október 28.
  11. Újpest színház 2016 tavasz, issuu.com
  12. Pinterest, Hungarian Revolution 1956
  13. Pinterest, Rougier
  14. Mf1956, Elkészült épületfestések
  15. RTL Klub, 2016.10.31.
  16. SZM, 2016.10.31.
  17. Eörsi László publikációs listája és életrajza
  18. 168óra.hu, 2016.11.02.
  19. Index, 2015.05.05.
  20. 168 óra, 2016.11.02.
  21. https://jak.ppke.hu/oktatas/oktatoink-kutatoink/jobbagyi-gabor-7e824/ Jobbágyi Gábor életrajza és publikációi
  22. http://pestisracok.hu/eorsi-laszlo-nem-tortenesz-hanem-egy-nepmuvelo-tornatanar-valaszok-dozsa-laszlot-ert-hecckampanyra// Eörsi László nem is történész, hanem egy „népművelő tornatanár” – Válaszok a Dózsa Lászlót ért hecckampányra
  23. RTL klub, 2016.11.01
  24. Erkölcsi elégtételt vár Pruck Pál lánya, mno.hu
  25. Pruck-ügy: a Terror Házában senki nem tud angolul?, index.hu
  26. 2012. október 28-i lekérdezés
  27. Első regisztrált bemutatója a Színházi Adattárban. A bemutató helyszíne és dátuma: Szegedi Szabadtéri Játékok - 1965. július 31.
  28. Bodnárné Szerző: Németh László Bemutató: 1971. január 28. csütörtök, Madách Színház, madachszinhaz.hu
  29. Tóth Ilonka színlap. Nemzeti Színház. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
  30. Szinkron Adatbázis, 2012. október 22-i lekérdezés, iszdb.hu
  31. Íme Budapest új díszpolgárai (magyar nyelven). mno.hu, 2016. március 30. (Hozzáférés: 2016. március 30.)
  32. Tornai Szabolcs: Nyolcadik nap - Dózsa László a népligeti komédiásokról, az utcai harcokról és a csalódásokról
  33. Borbély László újságíróval közösen írt életrajzi regénye.
  34. Stefka István: producer-rendező, Csurka Dóra: forgatókönyvíró, dramaturg, Kerekes András: operatőr, a játékfilmes betétek rendezője, Zsalakó Réka: gyártásvezető, Bartha Zoltán: vezető operatőr, Zsalakó Balázs: operatőr, Sándor Csaba: zeneszerző, Török Ferenc: vágó.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]