Kegyeleti jog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kegyeleti jog a meghalt személy emlékének, jóhírnevének megsértése esetén a hozzátartozónak illetve annak a személynek a jogát jelenti, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ez utóbbi jogi személy is lehet. A kegyeleti jog a túlélők saját személyiségi joga, amely halottjuk emlékének megőrzéséhez fűződik.

Magyar szabályozás[szerkesztés]

Ptk. 85. § (3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult.

A kegyeleti igény nincs határidőhöz kötve, mivel a jogok megsértése bármikor bekövetkezhet.

Sírhelyek[szerkesztés]

A kegyeleti jog megsértésből származó jogviták leggyakrabban a sírhelyekkel kapcsolatosak. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti például az eltemetett sírhantjának megszüntetése, fejfájának eltávolítása.

Közérdek[szerkesztés]

Amennyiben a meghalt személy vagy megszűnt jogi személy jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, akkor az ügyész is felléphet a bíróságon.